140645. lajstromszámú szabadalom • Merev csőkötés és eljárás előállítására

*y \ 1406i5 viszonf azonos szintmagasságban helyezkednek el. Az ábrázolt példakénti lciviteli alakok esetén feltételeztük, hogy az összekötendő csövek függőleges helyzetben vannak. Vízszintes elrendezés esetén a beönté'shoz valő -d- garatot teiTnészetesen másként keU kialakítanunk. Eljárhatunk például ugy, hogy a külső gyűrűs hornyok mindegyikének tetőpontján egyszerű nyílást alkalmazunk. Ahelyett, hogy a gyűrűs hornyokat a csőfalba nyomjuk vagy hengereljük, vagy forgácsolással, például esztergálással állítjuk elő, eljárhatunk ugy is, hogy létesítésük végett* a belső csővégre a^tivánt horonyszélességnek megfelelő tengelyirányú közzel gyűrűket hengerelünk vagy hegesztünk. Ez esetben a két-két szomszédos gyűrű közötti" tengelyirányú köz alkotja a gyűrűs hornyot, A külső csővégen a gyűrűk ennek megfelelően behend gerelés vagy behegesztés utján rögzíthetők., Általában célszerű, ha a csövek tengelyirányában egymásra következő és gyűrűs testekkel kitöltött legalább két hornyot alkalmazunk. Természetesen eljárhatunk ugy is, hogy a különféle kivitelezésű gyűrűs hornyokat egymással csoportosítjuk (kombináljuk). így például a belső csővéghez a 3. vagy 4. ábrán látható módon beesztergált, ugyanannál a kötésnél a külső csővéghez viszont a 2. ábrán látható módon benyomott gyűrűs hornyokat alkalmazunk. Lehetséges oly megoldás is, amelynél a beöntött gyűrűt befogadó üreget a belső csővégre hegesztett gyűrűk között létesülő hornyok és a külső csővégre esztergált gyűrűs hornyok zárják be. Természetesen tetszőleges más csoportosítások is alkalmazhatók. Az ábrázolt példakénti kiviteli alakokkal kapcsolatban azt is feltételeztük, hogy a csövek anyaga acél. Ez esetben kiöntési anyagként egyrészt folyékony ceméntpép vagy műgyantatermék alkalmazható, másrészt azonban gyakran előnyösebb, ha cseppfolyósított fémet alkalmazunk. Ez esetben mármost a cink vagy valamely cinkötvözet, vagy pedig kadmium bizonyult különösen célszerűnek. Az ón, és az ólom túlságosan lágy és dermedés után könnyen eltorzul (deformálódik) . Az dunúrüum, sárgaréz vagy vörösréz legalábbis a szerelés helyén valő alkalmazás szempontjából azért kevésbbé előnyös, merf tul magúa az olvadáspontja. Viszonylag könnyen megömlő fémek és ötvözetek alkalmazása esetén a csőkötés roncsolásmentes oldása a kötési helyek hevítésével egyszerűen foganatosítható. Bizonyos különleges esetekben kiontő anyagként kerámiát, gipszet vagy aszfaltot is alkalmazhatunk. A találmány szerinti kötés nemcsak vasból vagy más temekből készült csövek esetén alkalmazható, hanem minden olyan esetben, amikor a cső anyaga megmunkálható. így például alkalmazható cementből vagy szigetelőanyagból, különösen műanyagból készült csövek esetén is. Utóbbi esetbon különös jelentőséggel bír a gyűrűs hornyoknak folyékony, majd megkeményedő műanyaggal az említett módon való kiöntése. Öntés alkalmával különösen a szerelés helyén foganatosított öntéskor, a folyékony öntési masszát egyszerűen a garatba töltjük. Ha azonban megfelelő berendezések rendelkezésre állnak, a beöntési nyomás alatt is eszközölhetjük, tehát például sajtölt öntést vagy fröccsöntést alkalmazhatunk. Vascsőnek cinkgyűrűk utján való találmány szerinti összekötése esetén az öntött gyűrűk nyírási feszültsége igen jónak bizonyult. E feszültség akkor érvényesül, amikor a csőkötés húzásra vagy nyomásra van igénybe-véve. A beöntött gyűrűket könnyen méretezhetjük ugy, hogy nyirófeszültségük nagyobb legyen a gyűrűk által összekötött csövek húzó- vagy nyomó-feszültségénél. ^.'S 2 ab ad almi igé nyp ontok: 1. Merev csőkötés teleszkópszerűen egymásbahelyezett két csővég összekötéséhez, melyre jellemző, hogy legalább a két csővég egyikének a másik csővég felé eső és ezzel elfedett, önmagában zárt legalább egy haránthornya van, amely kívülről folyékony halmazállapotban bevezetett és szilárd halmazállapotba átment gyűrűs testtel van kitöltve, a gyűrűs test méretei és anyagának tulajdonságai pedig ugy vannak megválasztva, hogy a kötés szilárdsága legalább abba a nagyságrendbe esik, mint a csöveknek a kötést tartalmazó szerkezetre mértékadó feszültsége. 2. Az 1. igénypont szerinti csőkötés kivit;ali alakja, melyre jellemző, hogy a két csővég egymástelé eső felületén egymással szemben fekvő hornyok vannak kialakítva, amelyek együttesen a gyűrűs -testet befogadó gyűrűs csatornát alkotják. • 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csőköté s kiviteli alakja, melyre jellemző,