140638. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csávafestékek rögzítésére és berendezés a rögzítés végrehajtására
Megjelent 1951. október 15. , , ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140638 szám. 8m osztály» M -13499 alapszám; ———————^_ ,— ._ —^ j—. • Eljárás csávafestékek rögzítésére és berendezed a rögzítés végrehajtására. MESSERLI AI2N0LD, ZÜiaCIi; A bejelentés napja: 1948. június 11. ": '•'/' Svájci elsőbbsége: 1947. június 22» Ismeretes az az eljárás, mely szerint csáváfestékeket lúgok ős redukáló szerek nélkül különleges vastagitásban, növényi rostokból levő szövetekre nyomtattak rá és a megnyomtatott szövetet szárítás után olyan fürdőn húzták át, amely lúgot és redukálószert tartalmazott és: kicsavarás és előzetes szárítás után vagy anélkül még gőzölték is. A különleges vastagitószer ebben az eljárásban valamiféle vastagitószer vizes oldata vagy vízzel felduzzasztott alakja volt, ara lug hatására, vagy hőmérsékemelésre megalvadt és így a lúgos kezelés vagy gőzölés közben megakadályozta a színnyomat kifolyását. A fentiekben ismertetett rögzítőeljárás során ugy is dolgoztak már, hogy gőzzel telitett gőzölő helyett olyan berendezést használtak, mely szekrényből állott a rajta hengerekkel vezették át a szövetet és belsejében villamos fűtőtestek voltak, melyek a nedves szövetet sugárzó hővel melegítették és ilymódon hozták a festék rögzítéséhez és kiválásához szükséges hőmérsékletre. A villamos fűtőtesteket a készüléken átvezetett szövet felülete (pályája) mentén helyezték el. A vázolt eljárás kétségtelen előnyei dacára sem terjedt el eddig nagyobb mértékben a gyakorlatban, ami arra vezethető vissza, hogy a vele való dolgozás eredményét különféle szöveteken egy kissé bizonytalanok voltak. Különösen könnyű, vékony szöveteknél volt leginkább baj, mert, ezeken a festékek sokkal rosszabbul tapadtak meg, mint a vastag és nehéz szöveteken. Azt találtam, hogy ezeket a hátrányokat könnyen el lehet kerülni, ugy, ha a. szövőtől zárt téren átvezetjük olymódon, hogy először fűtött'S utána nem fűtött övezeten haladjón keresztül. Előnyösen ugy járunk el, hogy az anyagnak a zárt térben lévő pályájából legfeljebb az első harmadának megfelelő övezetet fűtjük ugy, hogy e fűtött Övezetben a szövet felületének a hö> foka kb. 100 C°-ra is felmenjen. Avégett, hogy a levegő behatolását a rögzitőtérben megakadályozzuk, iners (hatástalan) gázt, pl. nitrogént fujtatunk be a térbe, vagy magában a rögzítő térben "a levegő kiszorítására vízgőzt fejlesztünk. Az eljárás végrehajtására való berendezésnek, mely olyan szekrényből áll, melyen át a szövetet hengerekkel vezetjük, az a jellegzetessége, hogy a szövet pályájának legfeljebb első harmadrésze mentén a rögzitőszekrény belsejében fűtőtesték vannak elrendezve. Ezek előnyösen villamos fűtőtestek lehetnek, melyek teljesítménye a szövet fajtája és a készítendő áru haladási sebessége szerint ugy változtatható, hogy a fűtött övezeten való áthaladás közben a szövet felületének a hőmérséklete kb. 100 C°-ra emelkedjék. A találmány egyéb jellegzetességei a leirás további részleteiből és a csatolt rajzmeliékletből tűnnek ki. A rajz a rögzítő berendezést példaképem kivitelben vázlatosan mutatja; A rajzon -1-a rögzítő szekrény, melyben a -2- hongerek vezetik a-&-szövetet, A szövet a résszerű -4- nyilason át;jut be a szekrénybe és az -5- nyilason át lép ki. Az -1-rögzitöszekrény felső részében a -6- villa-