140637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száradó és félig száradó olajok vagy savak konjugálására
Megjelent 1951, október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140637 szám, 23 a osztály. L-9941 alapszán». Eljárás száradó és félig száradó olajok vagy savak konjugálására LEVER BROTHERS & UNILEVER LIMITED CÉG, POET SUNLIGHT (CHESTER GRÓFSÁG, ANGLIA), MINTMc NICOLL DAVID VEGYÉSZ, CHESTER (ANGLIA) JOGUTODA, A bejelenlés napja : 1948, Junius 4. Nagyb ritánniai és Északirországi elsőbbsége: 1947, június 6» A találmány eljárás telitétlen zsíros olajok és savak konjugálására,, A »konjugálás« kifejezése többszörösen telUeílen anyagok kettős kötéseinek áthelyezését jelenti, mely kötéseket egy vagy több inetiléngyök választ el egymástól, úgyhogy azok konjugált helyzeteket foglalnak el A folyamat igy szemléltethető ; -CH - GH-CHg-CII » CH—f -CRg-CH- CH-Cli'* Cíi-A konjugált kettős kötésű savakat tartalmazó dajok tudvalevőleg gyorsabban száradnak és víznek jobban ellenálló, tartósabb hártyákat alkotnak, mint a nem-konjugált kettős kötésű dajok, Tung- vagy kinafadaj tudvalevőleg az alaeostearinsav gliceridjeiből kb„ 70^-ot tartalmazó Ez a 18 szénátomu sav három konjugált kettős kötést tartalmaz, melyek az említett daj kiválóbb száradási tdajdonságait eredményezik. Ez az daj annale a kevés természetes olajnak egyike* amelyek nagy mennyiségű konjugált telítetlen savat tartalmaznak. A lenolaj főleg linol- ős linolénsavat tartalma/, melyekben 18 szénatom és kőt HL három nem konjugált kettős kötés van. A szójanaptaforgó-, szezám- ős tengeriolaj olyan olajok példái, amelyek sok linolsavat tartalmaznak, de csak kevés vagy semmi lindénsavat. A konjugált dajok számos alkalrrjazási terűlatén kivánatos, hogy a lehető .legkevesebb > polimerizált olaj legyen jelen és ezért a találmány egyik célja olyan eljárás létesítése, amelyek segítségével nem-konjugált-.kettős.',-.kötésű, tditetlen zsírsavakat tartalmazó, szá-. ..Jc radó ős félig száradó olajokban vagy ezek ; zsírsavaiban nagyobbmérvű polimerízáció nélkül hozunk létre konjugációt. Azt találtuk, hogy e célt elérjük, ha áá olajat, ül. zsírsavat kis mennyiségű <plf az' olaj, Ul0 sav súlyának 0.5 — 2.0$-át kitevő) jód vagy hidrogénjodid jelenlétében hevítjük. A találmány szerint tehát a száradó és félig száradó olajok vagy savak "konjugáló eljárása abból áll, hogy az olajat, Ül. savat jódból vagy hidrogénjodidból álló katalizátor csekély memiyiségének_ jdenlétében' hevítjük': és az okija! ill. savat addig (ártjuka kellő , reakciőhőmőrsékleten amig nagyobbmérvű, konjugázió be nem következett, majd a reakciói befejezzük, még iiidött jdentősebb mértékű polimerízáció lépne fel. Miuián a kívánt mértékű konjugációt elértük, a reakciót á reakciótermék lehető leggyorsabb lehűtésével fejezzük be, vagy pedig a katalizátort vegyszerekkel távolítjuk el, amint alább részletesebben ki fogjuk fejteni. Az olaj törésmutatója a" reakció előrehaladásának alkalmas jelzője. A legmesszebbmenő konjugáció akkor áll be, ha a törésmutató eléri legnagyobb értékét. A konjugációt a törésmutató növekedése kiséri. Miután a legnagyobb mértékű konjugáció végbement, a törésmutató csökkenni kezd, de további hevítéskor ismét nő. A csökkenés és növekedés nagysága a konjugált olaj hevitési hőfokától függ, a konjugált, polimerizálatlan olaj törésmutatójának
