140611. lajstromszámú szabadalom • Körszövőgép és ennek vetülékhordozója
2 140.611 •A 3. ábra á vetülékhordozót működtető és a szövőszéket megállító szerkezet távlati képe. A 4. ábra szerinti vázlatos nézet távlati képben mutatja a szádban levő vetülékhordozót, működtető szerkezete nélkül. Az 5. és 6. ábráik a szövőszék megállító szerkezetét szemléltetik a szádban levő akadály esetén, mégpedig a szövőszék normális járásánál, illetve a szövőszék megállása után. A vetülékhordozót mágnesezhető fémből készült —1—henger alkotja (1. ábra), melyet kúpos —2— süveg zár le. A —3— vetülékfonal a —2— süveg felső központos —4— nyílásán lép ki. A vetülékfonalat felvevő —6— cséve az —1— henger fenekén megerősített —5— tövisre van ráhúzva. A vetülékhordozó a —7—• szádnyílásban foglal helyet (4. ábra), ahol is a .3. ábra szerinti berendezés tartja helyzetében és viszi magával. A szövőszék —8— tengelyére ékelt —9— kar (3. ábra) szárain a —12— elektromágnes —10— fegyverzeteit rögzítettük. E fegyverzetek egyúttal' a mágnesezhető fémből készült —13— lemezek hordozói is. E lemezek a —14— és —15— tengelyek csapágyait alkotják, mely tengelyek végeire a —16— és —17—• tárcsapárokat ékeltük. A —12— elektromágnes vonzó ereje az —1— vetülékhordozót a —16, 17— tárcsapárokhoz képest rögzíti anélkül, hogy utóbbiak a vetülékhordozóval érintkeznének. A keletkező <* szög (2. ábra) akkora, hogy a vonzóerő előremozgató erővé alakíttassák át, melynek hatására a vetülékhordozó az egész szerkezetnek a szövőszék —8— tengelye körüli mozgásában részt vesz. Az —1— vetülékhordozón körülfutó —19— vál' lak vannak, amelyek a tárcsák peremébe ütköznek és ily módon a vetülékhordozórtak magassági helyzetét határolják. A vetülékhordozót a borda is helyzetében tarthatja, csúszósam vagy görgő közvetítésével. A két tárcsapár vagy legalább is az egyik, saját tengelye körül forog. E mozgást az egész szerkezetnek a szövőszék —8— főtengelye körüli forgásától kapja. E célból különböző megoldások létesíthetők. A 3. ábra oly példaképpeni megoldást szemléltet, melynél csupán a —16— tárcsapár forog. E megoldás szerint a —14— tengely —20— csigát hordoz, amely köré a helytálló —23— korong hornyába fogódzó —22— szíjat helyeztünk. A —9— karnak az —x— nyíl irányában való forgása köziben a —16— tárcsák az —y— nyíl irányában forognak és az —1— vetülékhordozót a -—2— nyíl irányában tengelye körül forgatják (5. ábra), mely egyidejűlég az egész berendezésnek az —x— nyíl irányában való forgásában is részt vesz. A —17— tárcsapár az —1—• vetülék -hordozóval való érintkezés folytán forog, mégpedig éppen úgy, mint a —16— tárcsa az —y—, nyíl irányában. A vetülékhordozó és a tárcsák könnyen forognák anélkül, hogy a láncfonalakon, amelyek között elvonulnak, csúsznának. Az —1— vetülékhordozót csónakalakú —24— tag egészíti ki (6, ábra). A —24— tag két —25— tárcsát hordoz (1. ábra); a tárcsák mindegyike egy-egy Csapon foglal helyet. A —26— csapot az — 1—' vétülékhórdozó fenekén, a másikat a fonal —4— kilépési nyílása körül helyeztük el. Az 1., 2. és 4. ábrákon vázlatosan szemléltetett —20— tag fémhuzalból van, természetesen azonban alakos lemezből, fémből vagy más formázható anyagból is készülhet. A—24— tag felső részéhez a —27-^- csuklóban ágyazott —28— trolley-kar csatlakozik, amely a —29—• szemben végződik és —30— rúgó hatása alatt áll. Ily. módon a ' kar a —3— vetülékfonalat a —7— szád —7'— fenekéhez vezeti és ott lerakja (4. ábra). A —21— csónakkúp alakú hüvely belül —11— bársonyból', nemezből vagy efféle anyagból való béléssel van borítva, mely a —6—• cséve felső ré. szét körülveszi.és fékezés útján a vetülék lefogyását szabályozza. A —10— fegyverzetek között a —34—- tengely körül lengő —33— emelőre szerelt —32— görgő foglal helyet, melyet a —35— rúgó visszahúz. Normális járásnál az —1— vetülékhordozó a —32— görgőt visszaszorított helyzetében tartja és a görgőn gördül. A —33—• emelő, a —36— áttétel útján, a. —37— tengellyel kapcsolódik. E tengelyre ékelt —38— kilincs a —39— belső fogazású fogkoszorúval fekszik szemben, melyet, kapcsolótárcsa módjára, két, a rajzon fel nem tüntetett helytálló lemez fog közre, melyek a fogkoszorú forgását fékezik. : A —37—• tengelyre —40—s érintkező lemezt is szereltünk, amely a készüléket a motorral összekapcsoló elektromágneses kapcsoló áramkörének megszakítója. Amikor a vetülékhordozó, bármely okból, menesztőszerkezetétől elválik, és így a —16— és —17— tárcsákkal többé nem érintkezik, a —32— görgő felszabadul, úgyhogy —33— emelője, a —35— rúgó hatására, elfórog, amikor is a —38— kilincs a —39— fogkoszorú két foga közé kapcsolódik. Ekkor a szövőszék a vetülékhordozó lemaradása folytán megáll, egyrészt rögzítés, másrészt a kapcsoló áramának megszakítása folytán (3. ábra); E kiképzés egyúttal biztonsági berendezést is alkot, amely lehetetlenné teszi a. szövőszék szándékolatlan indítását, 'ha a vetülékhordozó nincs helyén.. ' Végül a csónakalakú —24— tag (5. és 6. ábra\ mely a szádban a —8— tengely körül forgó — 1—-' vetülékhordozó előtt szalad, elől csúcsban fut öszsze; mely nem a szádnyílás tengelyében halad, hanem annak külső részétől enyhén befelé hajlik. A szövőszék a szád körül elhelyezett belső fogazású —43— fogkoszorút hord. Ily módon a szádban netán jelentkező —44— akadály (6. ábra) a csónak alakú —24— tag elülső —42— részét a kerület felé tolja, minek folytán a —24— tag elülső része kifelé leng azáltal, hogy —42'— felülete a —44—^ akadályban összecsomósodott fonalakon csúszik. E kilengés hatására a —24— tag elülső —42— részének csúcsa a —43— helytálló fogkoszorúba csappan, amikor is az —1: — vetülékhordozó a szádban hirtelen megáll, ami maga után vonja az —1— vétülékhordozónak a —10— fegyverzetekről való elyálását, azaz menesztőszervétől való lemaradását. Ekkor a —32— görgő felszabadul, a —33— emelő kileng, miközben a szövőszéket a fent ismertetett módon megállítja.
