140599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legalább egy atmoszférikus határolófelületű lencse előállítására
Megjelent 1951. október 15, ORSZÁGOS TALAIAIANYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS # • 140599 szám. 42 ű 1-6. osztály. P-10>82 alapszám. •»Eljárás legalább egy aszférikus határolófeluletű lencse előállítására« N„ V. PHILIPS GLOEILAMPENPABmEKEN GÉÖ EINKIOVENÄI CNÉMETALFÓIi», A bejelentés napja: 1942. Jidiüs 2. Németalföldi elsőbbsége: 1941. Julius 1. Ca 41.700 1948. Ip. M. számú rendelet alapján^ .Tudvalevőleg különböző nehézségekkel jár az olyan lencsék elkészítése, amelyeknek határolőfelUlétel közül az egyik vagy mindkettő aszférikus. Szférikus határolófelületű lencsék aránylag egyszerűen állíthatók elő nagy pontossággal, azonban aszférikus határolófelület csiszolása olyan művelet, mely nemcsak nagy mértékben, időtrabló, hanem melyet kizárólag igen ügyes üvegcsiszolók végezhetnek. A találmány célja oly eljárás létesítése, melynek segélyével egy lencse aszférikus határolófeluletét jelentékényen egyszertíbben állíthatjuk elő. »Lencse« kifejezésen ezzel kapcsolatosan ol^an optikái törőelemet is értünk, melynek paraxiális vastagsága igen kicsiny vagy gyakorlatilag nulla és melyet egy vagy több tükörrel vagy, illetőleg és egy vagy több lencsével alkalmaznak, feofry e tükrök vagy lencsék bizonyos hibáit csökkentsék, illetőleg kiküszöböljék. Ilyen elem példája a Schmidt-féle kamarában Danjon ős Coudert »Lunettes et lélescopes« cirnen 1935-ben megjelent műve 252-254. oldalain foglalt ismertetés szerint az e kamrában alkalmazott szférikus felfogótükör gömbi eltérésének kiküszöbölésére alkalmazott helyesbitőelem. A találmány szerinti, legalább egy aszférikus határolófelületű lencse előállítására irányuló eljárásnál az emiitett felület létesítése céljából átlátszó alátétréteg különböző felületi részeire porlasztás, elgőzölögtetés vagy szublimálás révén a kivánt mennyiségben olyan anyagot viszünk fel, mely maga átlátszó vagy. melyet az alátét rétegre, való felvitüle közben vagy ezt követően átlátszóvá teszünk. Az emiitett alátétréteg a kivánt végterméktől függően különböző alakú lehet. Rendszerint üvegből való alátétréteget alkalmazunk, melynek két sik vagy két szférikusán hajló haiarolőfelüiete van vagy melynek határolóíelületei közül az egyik sik, a másik pedig szférikusán hajló. Ezek ugyanis azok az alakok, amelyek aránylag egyszerűen állíthatók elő. Ezek a ielületek, amelyek teháí eredetüeg laposak vagy szférikusak, a találmány szerinti eljárással igen egyszerűen és igen pontosan alakíthatók át aszférikus felületekké. Már önmagában átlátszó szerkezeti anyagként a találmány szerint alkalmazhatunk pl. kalciumfluoridot vagy kvarcot, amelyet az alátétréiegre pl. elgőzösités révén vihetünk fel. Ha olyan szerkezeti anyagról van sző, mely önmagában véve nem átlátszó, az átlát szóvátétel az alátétrétegen különböző módon történhetik. Célunkat pl, vegyi utón érhetjük el. így pL a találmány szerint kiindulhatunk olyan nem átlátszó szerkezeti anyagból, melynek az a tulajdonsága van, hogy oxidálás révén átlátszóvá válik. Igy.pl , a találmány szerint áz alátétréíegro felvitt szerkezeti anyag magnéziumból vagy báriumból állhat, amelyet miután az alátétrétegen elhelyezkedett, öxidálással átlátszó magnéziumoxiddá, illetőleg báriumoxiddá alakítunk át. Ha az alátétrétegre felvitt réteg még nem lengne teljesen átlátszó, ami esetleges kicsiny repedésekre vagy hasadásokra vezethető vissza, a találmány szerint a nem teljesen
