140583. lajstromszámú szabadalom • Féltermék alaktestek, különösen protézisek, mint például fogprotézisek előállítására polimerizációs műgyanták megszilárdítása útján
2 140583 egykori szemcséi világosan {elismerhetők voltalc Minthogy különösen a metallográiiában ismeretes, milyen nagy befolyása van az anyag nemhomogén szerkezetéhek a mechanikai, sőt a kémiai viselkedésre is, igy tehát az említett vizsgálatok alapján megmagyarázható, hogy a polimerizátumgyongyökböl olyan alaktestek keletkeznek, amelyek nem rendelkeznek a kívánt 'nagyértékű mechanikai tulajdonságokkal és nincs meg az optimális kémiai ellenálló képességük. A találmány azon az uj felismerésen alapszik, hogy csak akkor juthatunk egynemű alaktestekhez, ha egynemű polimer izátumokból indulunk ki. Jelen leirásban »egynemű* (homogén) kifejezés alatt a műanyagnak ugy az egynemű szerkezetíinomságát, mint messzemenőtől tökéletesig terjedő egynemű molekuláris szerkezetét értjük, amely például á metszetek vagy a marási felületek íeluletének világos vagy sötét mezőben végzett mikroszkopikus vizsgálatából vagy oldási kísérletekből megállapítható„ Molekulaszerkezetileg homogén tömbpolimerizátumokon olyan polimerizátumokat értünk, melyeknél az alacsonyabban polimerizált és a magasabban polimerizált részek" finom, szabályos eloszlásban vannak jelen. Az egyes szemcsékben tohát nem szabad kismolekulás polimerek halmozódásának előfordulnia. A jelenlévő inhomogenitásokat, egészen hasonlóan mint a metallográfiában, megfelelő maratási technikával, mikroszkóposán láthatóvá lehet tenni. Az ilyen egynemű műanyagok egyenletes, finom szövezetet (»GefügeO mutatnak, amely káros zárványokat, mmt.pl . finom levegő-, gáz- és folyadékbuborékokat sem tartalma/. A találmány tárgya ennek megfelelően homogén szövezettel és kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkező alaktestek, különösen protézisek előállítására való féltermék, mimellett az alaktestek előállítása aprított polimorizációs műgyantáknak, adott esetben monomer, polimerizálható vegyületek hozzáadásával, formákban, a sajtolóel-Járás szerint, tehát nyomás és hő mellett való megszilárdítása utján történik. A találmány szerinti iéltermékre jellemző, hogy felaprított tömb polimerizátumok.vagy szétzúzott gyöngypolimerizátumok alakjában, polimer', zációs műgyanták finomszemcséstöl homokszerű szemcsésig terjedő, illetőleg szilánkos . olyan apritási. termékből áll, melyek egyes szemcséiben molekulaszerkezetileg homogének és káros zárványoktól mentesek. Ebből a íéüermékből, amint azt beható vizsgálatok kimutatták, olyan alakdarabokat lehet előállítani, melyeknek szövezete mikroszkópos vizsgálat esetén is teljesen homogénnek mutatkozik, azoknak az alaptesteknek inhomogén szövezetével ellentétben, melyeket az eddig ismert eljárás szerint szét nem zúzott gyöngypolimerizátumokból állítottak elő. Az utóbb említettekkel ellentétben a találmány szerinti féltermékből előállított alaktesteknél akkora ütvehajlitószilárdságot lehet elérni, amely az eddiginél felaprított tömbpolimerizátumok alkalmazása esetében 100-150$-kal, szétzúzott gyöngypolimerizátumok esetében pedig 50-100 $-kal nagyobb. A gyöngyök széttördelésére tetszőleges felaprító berendezések alkalmazhatók, amelyek a gyöngyökre nem vágó, hanem feszültséget előidéző vagy feszültséget kiváltó behatást gyakorolnak, amely a gyöngyök töréséhez, illetve elpattanásához vezet. Adott esdben célszerű, ha a polimerizátumgyöngyökben előzetes kezeléssel, pl. nyújtással vagy hengerléssel olyan rejtett belső feszültségeket idézünk elő, amelyek a gyöngyök szétrepesztési folyamatát előnyösen befolyásolják, . , Polimerizátumtömb elnevezés alatt tudvalevőleg olyan anyagokat jelölnek meg, ame> lyeket az u. n. oldószer vagy emulziós- ós szuszpenziós-polimcrizátumokkal szemben, a monomer vegyületeknek diszpergáló- vagy higitószer nélküli polimerizációja utján állítottak elő. Ezeket a polirnerizátumtömböket bármely tetszőleges módon állithatjuk elő, álcár a monomerek felmelegítésével vagy fény behatására katalizátorok jelenlétében, zárt, esileg vissBatolyásra állított hűtővel felszerelt tartányokban, adott esetben lágyitószerek, festő- vagy töltőanyagok hozzáadása mellett, akár folytonos üzemű polimerizálássál, amennyiben a monomer folyadékokat pl, csőalaku felmelegített edényekeri vezetjük keresztül, sőt végül keveréssel is. Ez utóbbi, -inkább elméleti esetben közvetlenül szemcsés anyagokat kaphatunk, míg á többi, leginkább gyakorolt tömbpolimerizálás szerint tömbök, lapok, szalagok vagy szálak keletkeznek, amelyeket még fel kell aprítani. A felaprított polimerizátumtömbök most már levegő-" és vizzárványoktól tényleg mentesek. Az egyes szemcse szövezete
