140545. lajstromszámú szabadalom • Villamos kontaktusberendezés, kiváltképpen villamos oszcillátor, beállítható villamos szervvel, mely evégből alakváltoztatás révén beállítható állványrésszel van összekötve

- 140545 -Az 1* ábra olyan oszcillátort mutat, amelynél helytálló kontaktust a találmány szerint erősítettünk egy állványr és are. A szalagalaku 3J?, 36, 37, 36 állványrészekhen végükhöz. közel furatok vannak» Ezek segélyével az állvány részek 39,40» 41, 42 .szigeté ló'rudakra vannak erősitve, amelyek az. .állvány rés-zekét 8 kellő' kölcsönös távolságokban rögzítik és a szükséges. villamos szigetelésről is -gondoskodnak. A 39,'"40, 41 és 42- szigetelő rudacskák 43 keretbe vannak erősitve, amelyen a mozgatható 45 kontaktusokkara 44 oszcillátorrugó van .elreudeave.. A 44 rugót egyébként ismeretesen hajtjuk, pl. -ugy, hogy egy ugyancsak a találmány szerint a 43 keretre pl. a 2. ábrán megadott módon erősített elektromágneses a 44 rugón.alkalmazott 46 horgonyra mágneses erőkkel hat. Á'szalagalakú 37 állványrészre a találmány szerint helytálló 52 kontaktus van erősitve. A 2* ábrán látható, hogy az 56 oszcillátorfőrugót, mely az 57 horgonyt hordáa, olyan elektromágnes hajtja, melynek 59 mágnesmagja az 58 járom 60 szárnyával egy egységet alkct. Az 5ö járom az-1» ábra szerinti 43 keret felső részének felel meg. A 60 szárny elállítása-az 58 járom 53 rész ével történi k Ez utóbbiban 54 furat, van és az 53 rész 55-nél ki van merevitve. E kimérevitest ugy kaphatjuk, hogy a szerkezeti anyagba sajtolással vagy ütéssel mélyedést létesítünk. Ha az 54 nyilast kivágjuk, az. a nyilast körülvevő szerkezeti anyag.állandó alakváltozást szenved. Eszei az 59 srágnesiiiag hely változását idézzük -el«. A 3. ábra szerint az á- alkat elemben, mely egy fel nem tüntetett kontaktusberendezéshez tartozik, két íélhoidalaku 2 és 3 áttörést alkalmazunk, amivel a hajlékony B és C részek jönnek létre» A. helytálló 1"kontaktus az Á alkatelem hajlékony B részén foglal helyet«, Ha az A alkatelem C részét mégha jutjuk, ugy a B rész is kevéssé meghajlik, igy tehát a helytálló 1 kontaktus-helyét változtatja« A-C és B részek hely^&ltozásá-ak aránya'a C rész mégha jutásakor függ a 3. ábrán megjelölt a és b távolságok nagyságától és ez az arány oly -nagyra szabható, Hogyha helytálló 1 kontaktus finora beállitása a szükséges pontosságai könnyen végezhető a C rész mégha jutása réven., A" 4., ábra szerinti szerkezeti megoldás esetében egy fel nem tüntetett kontaktusberendezés Á alkatelemében két 6 és 7 áttörés van, amivel a hajlékony S rész jön létre. Ez a B rész hordja az ábrán nem látható, hátsó oldalán a helytálló 8 kontaktust. Azzal, hogy az A részt áthajlitjuk, továbbá 9 és 10 bevágásokkal látjuk el, jön létre a G rész. Ez bizonyos előfeszültséggel fel fekszik a B részen,, A helytálló S kontaktus finom beállitása lehetséges azzal, hogy a C részt meghajlít» Jttk a C és B részek helyváltozásainak viszonya ez esetben függ, a 9 és 10 bevágások mélységétől, továbbá a 6 és 7 vájatok alakjától, -J

' Az 5,. ábra szerinti szerkezeti megoldás előnyös, mert itt a valamely kentaktusberendeaéshez tartozó A alkaté lemben előállítandó áttörések - amelyek egyébként ismeretesen pl. fürészeléssel, vágással vagy csákozással létesíthetők, - egyenesek. Ezt az teszi lehetővé, hogy itt a. helytálló 16 kontaktust- hordó B rész és as ez utóbbin felfekvő C rész szaiagalaku és csak az egyik végén függ össze az. A' álkatelémmel. A megmunkálás szempontjából valamivel még előnyösebb a 6* ábra szerinti 'kivitel, amelynél a szalagalaku B és C részek egymással párhuzaaosák és az A alkatelemmel ugyanazon az