140539. lajstromszámú szabadalom • Irógépek kocsiszerkezete, hengere és ennek mozgató berendezése

-140559 -zőtárcsákkál, a kocsival együtt, mindaddig balra halad, amig egy ütközőtárosa, elforditott helyzete következtében, az emlitett üt­közőbaknak nem ütközik, A tárcsák száma és egymástól .mért távol­sága a fogasléc osztásával egyezik és igy ez a berendezés a rova­'.tolásra' alkalmas* A margóbeállitást az teszi lehetővé, hogy a rovatoló ütköző mellett elhelyezett másik ütközőbakba más, kevésbbé elfor­gatott ütközőtárcsák ütköznek. Az ütközőtárcsák tengelyének elfor­gatása, amely az oldalfalakon túlnyomó emelőkarokkal történhet»va­lamennyi ütközőtárcsát egyidejűleg elforgatja, miáltal»a margó át­menetileg kioldódik, tehát a sorvég felszabadul. ^ wv' ,-; A találmány szerinti rovataidnál a ' kivánfe-hatás 1 .' elérésére, az ismert bonyolult rovatoló és margÓáili*t|'>b©renae­zések helyett, mindössze egyetlen tengelyre és a betüösztásoknak mégfelelő számú, azonos kivitelű ütközőtárcsára van sztíkséc A találmány szerinti hengerforgató berendezés ugyan­csak lényegesen egyszerűbb az ismert hasonló berendezéseknél» a­meanyiben a hengertovábbi tó kar, amely kilincsmozgató karral kap­csolt, kétszer 90°-kal meg van hajlitva és igy függélyes csapágya­zásnak ad helyet, majd a kocsioldalfal, fölött vízszintes helyzetű. E vízszintes részének egyik oldala két vagy több ütközőélként van kialakítva, vagy arra lépcsős ütközőkkel ellátott, recézett álli­tókerék van ágyazva, mely ütközőélek, a kar elforgatásakor, a kocsi oldalfalának felső részén, a forgatókar alatt levő esetleg elmoz­dítható ütközőbaknak fekszenek, a forgatókar további mozgását meg­akadályozzák és igy a kar további elmozgatásakor az egész kocsit jobbra tolják. A forgatókar különböző ütközőélei a forgatókar kü­lönböző mérvű elforgatásánál az ütközőbaknak fekszenek, miáltal a henger különböző mértékben elforgatható, ami lehetővé teszi egy, két stb* sortávolság beállitását. A forgató karnak a találmány sze­rinti ütköztetése a szerkezetet rendkívül leegyszerűsíti és a ko­csi továbbításánál fellépő erőket a legmegfelelőbb helyen, közvet­lenül a forgatókarnál adja át a kocsinak. A terelőorsónak a találmány szerinti elhelyezése az ismerttől lényegileg eltér, amennyiben az orsók nem merev ten­gelyen forognak, hanem tengelyük merev keretben, beállítható csú­csok között forog és az orsók a tengelyen rögzitettek. A találmány szerinti megoldás kizárja a papiros egyenlőtlen elhúzását. Az or­sótengelyek kereteit két végükön egy-egy körhagyóan csapágyazott tárcsa mozgatja és távolit ja el a papírtól, amely keretek, rugó­hatására, a papirosra fekszenek. A tárcsákat húzószálakkal vagy hu­zókarral a kocsitest alján, annak hosszában wonaló tengellyel kap-­csoltuk, oly módon, hogy a tengelynek karral történő elforgatásá­nál, a terelőorsók a papirostól távolodnak» A tengelynek a szer­kezeten kivül, oldalthelyezése a kocsi szerkezeti magasságát csök­kenti, ami a kocsitest mereteinek növelését teszi lehetővé» Még egyszerűbb kivitelű a találmány egy másik kivi­teli példája, amely szerint at ereloor sók keretei a henger mind­két vegén egy-egy közös csapágyban vannak ágyasva, és ezen keretek egyik oldala ugy van kialakítva, hogy közéjük ékelődő kar által szétnyomódnak. A kereteket mMkét Oldalon egy-egy hüzórugó tartja össze» A keretek merevsége folytán, ennél a kiviteli alaknál a ki­oldás, mindkét oldali egyöntetűsége céljából, külön tengelyre szük­ség nincsen. A találmány szerint a hengernek a kilincskeréktől való függetlenítése az ismerteknél lényegesen egyszerűbben, még

Next

/
Oldalképek
Tartalom