140528. lajstromszámú szabadalom • Rádiófrekvenciás átvivő berendezés
- 140528 -lehetővé tgye, hogy a berendezés normális működését azonnal helyreállíthassuk » találmány szerinti berendezés része rádiófrekvenciás adórendszer amely több, különböző, de egymással meghatározott viszonyban álló szinkronizált rádiófrekvenciás sugárzást létesít és amelynek a külcnbó'ző sugárzások közötti fázisviszonyt állandóan szabályozó eszközei vannak» A találmány értelmében a fenti berendezésnek a fázisviszonyt ellenőrző és szabályozó részeit előnyösen egészében laint önműködő berendezést alakítjuk tdU Á találmány értelmében továbbá a fent körülírt berendezésben a fázisviszonyt jelző oly eszközöket alkalmazunk» melyek lehetővé teszik., hogy asugárzások fázisviszonyát folytonosan változtathassuk Előnyös^ ha'a berendezésben a iázi's eltolására alkalmas eszkezöket használunk amelyek a lent körülírt berendezésbe bármely időben beiktathatok és azokkal a íázisvissonyt szabályozó esziLŐzok befolyásolható^ A találmány egyiíc példafcénti kiviteli alaklát a rajzban tüntettük Se}. Az 1? ábra adóberendezés vázlata* amelyet a példában vízi jármüvek helymeghatározására alkalmas wódoa alakítottunk ki és aminőt a 159.319 lajstromszámú szabadalomban leirtunk, A 2 , 4, és 5 ábrák,az adóoerendés va2±&tai. A3, ábra a berendezésnek a fázisviszonyt ellenőrző részét villamos kapcsolási vázlat alakjában tünteti fel, ÁS 1 ábrában^ mint fent már ertűitettük, -íádíoírekvenciás oly helymeghatározó rendszert tüntettünk fel, aminőt a 139,319 lajstromszámú szabadalomoaü irtunk le és aitely üűlonőseh ?" vízi jármüvek mindenkori helyének meghatározására alkalmas. A felvett példában az adóberendezésnek rádiófrekvenciával dolgozó ha—.Ji rom - A,B és c adója van* 4z 1« ábrádan -i~ vízi jármű és az A, B ;: 'éís C adóantennákat a -2- part mentén ugy rendeztük el, hogy azok egymástól előre meghatározott távolságokban feküsznek és azokat egyjttást^ieltérő, de egymással meghatározott viszonyban álló, pél?»% daíil egye&kirt 60*.. 80 és 9ö kilociklussal szinkron tartjuk üzem* 1?^ ben. A három adás között a fázisviszonyt állandó értéken tartjufcH Az -A- és -B- antennákkal létesített mező ábrájában a '; teljesen kihúzott »3- vonalak egyentcint azokat a pontokat kötik,' össze, amelyeken az A és 6 antennákkal adott jelek közötti fázis-H eltolódat egyenlő. Ezt a fáziseltolódást oly frekvencia alapulvételével mér^íJk. amely az A és B antennákkal adott frekvenciák legkisebb közös töbsszCrcse Á felvett példában az A antenna 60 ki-uaseiklussal, a B antenna 80 kilociklussal dolgozik és így az említett alapi re teve ne ia 24ü kiloeiklus Hasonló módon az A és C antennákkal látesitett sezőbeh a szakgatottan rajzolt -4» vonalak azokat a pontokat kötik össze amelyekben a fáziseltolódás egyenlő, vonatkoztatva ugyancsak arra az alapfrekvenciára, amelyetTa két antennával sugárzott jelfrekvenciák legkisebb közős többszöröse határoE meg. Ez a frekvencia az á és C antennák esetében 180 Icc k& -1- járművön -5» vevőantenna van elrendezve, amelyet vevőberendezés bemenő körébe iktattunk Ez a vevőberendezés jelzi az A és B antennák jelsugárzásai közötti fázisviszonyt és as A és C antennák jelsugárzásaí közötti fázisviszonyt és oly indikáló eszközei vannak, amelyek a fázisviszonyok alapján az--1- ^ jármű földrajzi helyzetét mutatják, még pedig az egyenkint azonos fáziseltolódásoknak megfelelő -3- és -4- vonalak mint koordináták segélyével^
