140498. lajstromszámú szabadalom • Alaktest

f ' • - . Í" - 140498 -,; A találmány szerinti alaktestnél -' 1 az alaktest hosszúsága, % 2a szélessége, f • 3a magassága, 4 az alaktestek üregei, $ 5 az alaktestek oldalfalai, j? 6 az üregek közötti tartók vagy merevitők, 7 az alaktest vagy tömb hatodik oldala, melyet egyben l alsó részének is nevezünk* L 8 az alaktest ötödik oldala, amely egyben felső ^ részének is nevezhető., [ 9 a kiemelkedésekben lévő kúpos nyilas, 10 az üregek fölötti zárófal, illetve födém, 11 az alaktest homlokfalai és 12 az alaktest kiemelkedései„ Az 1-6 ábrák szerinti alaktestnek a felső hatodik -7-oldala felé nyitott -4- ürege van a szembenfekvő -5- oldalon pe- " dig, amelyet ötödik oldalnak nevezhetünk, a -12- kiemelkedések vannak, amelyek a szomszédos alaktest -4- üregeibe illenek éspedig olykép, hogy ha az alaktesteket kötésben helyezzük el, haj barcs nélküli falazat keletkezik <v

Az alaktestek -4- üregei egyben hideg és meleg elleni, $ továbbá zaj és esetleg nedvesség elleni szigetelésként is működnek, ha alá nem.pincézett épület földszinti helyiségeinek padló* ját készitjük, a találmány szerinti alaktestekből vagy épitőtöm? bőkből. £ Ha száraz utón készítünk ezekből az alaktestekből vagy í kövekből épitményekety lehetőívé válik az azonnali szétszerelés vagyis lebontás az egyes alaktestek sérülése nélkül és igy ezek az alaktestek ismét jól felhasználhatók, ami igen fontos körüls meny, ha az épitési terv megváltozik vagy például, ha az épüle& tet valamihez alkalmazni kell. j , Ha az építésnél cementtejet használunk, akkor az alakl testeket -4- nyilasaikkal illetve üregeikkel lerelé fordítJUK /lásd 29-31,. ábrákon/ és ekkor az alaktestek felső részét, vala* mint a két 11 oldalfalat cemehteijel vagy mésztej jel,.esetleg va( lami más hig habarccsal, aszfalttal vagy agyagtejjel bekenjük* f Az a körülmény, hogy ilyen építkezéseknél csak vékony kötőanyag* rétegeket alkalmazunk, szintén igen jelentős megtakarítást eredf. ményez, a habarcs-szükséglet tehát rendkivüli módon csökken, ( A -12- kiemelkedések magassága illetve mélysége előnyö£ sen kicsi, hogy ilyen módon a második, az előbbihez képest eltolt helyzetű réteg alaktesteinek -4- üregei magassági irányban ne tul t oagy darabot fogadjanak magukba. A -12- kiemelkedések alaprajza l sokszög^ leghelyesebben legömbölyített élü sokszög^ plo nyolcszög, j. A -12- kiemelkedések alakja azonban eltérő is lehet pl;

kémények, I silók, hajók vagy völgyzárógátak építésénél a kiemelkedések aiak! ja előnyösen gömbszerüo Emellett a -12- kiemelkedés a szomszédos I alaktest nyilasának irányában keskenyedő is lehet /13-15. ábra/,