140483. lajstromszámú szabadalom • Billegő kapa
A billegő kapa mindezeket a hátrányokat azáltal küszöböli ki, hogy nyele a kapa £ csuklójára merőleges f csap körül a középsikhoz képest bizonyos korlátok között oldalra lenghet /4,5,6.ábrák/. A k kapa-abroncs a g keresztfejhez £ csuklóval, a nyél i kengyelé pedig f csappal kapcsolódik. Huzó mozdulat alatt a ‘ Sapa h ütközője, Toló mozdulat alatt pedig t. ütközője ütközik a g Eeresztfejhez, hogy a kapa-abroncs a megfelelő "metszőszöget” mindkét irányú elmozdításnál felvehesse. Az f csap körül való elfordulás ugyancsak határolva van,mégpedig““n nyél a középállásból balra csak szöggel lenghet el n^ helyzetig,amig az i kengyel b ütközője a g keresztfejhez ütközik. A jobbra való kilengést a kengyel j. ütközője határolja s ekkor a nyél helyzetbe jut. Az ütközők természetesen lehetnek beállíthatók is. Tegyük fel,hogy az 1 kengyelhez rögzített n nyelet úgy fogjuk kézbe, hogy az f csap felső vége a függélyeshez képest kissé jobbra dűl. Ebben”a helyzetben a talaj vízszintese X iránnyal párhuzamos /4.ábra/, az f irány pedig/? szöget zárja Te a függélyes jr iránnyal.Ha most a kapát előre huzzuk,jobb oldala mélyebbre merül a talajba mint a bal s ennélfogva f csap körül átbillenve hátramarad,úgyhogy a nyél a Kapa Kuzepsikjához Képest az n, helyzetet foglal ja.ei /7.abra/. nuzás közben tehát a kapa a nyel irányához Képest T szög aiatt elhajló irányban halad, mikösben a ’ kapa-abroncs vékony éle dolgozik,tehat kis ellenállást kell legyőzni. A huzó mozgás végén a nyelet tartó kéz o helyzetből 1 helyzetbe jut és ekkor tolni kezdi a kapát;mivel azonban, a kapa jobb oldali része most is jobban a talajba merül, megint elmarad, vagyis a kapa f csap körül átbillen olyképen, hogy a nyél ng helyzetet foglaTja el és a kapa önműködően beáll a szükséges cíkk-cakk vonalba,miközben a kéz az 1-2 toló mozgást végzi. Minden húzásnál és minden tolásnál a kapa önműködően billen át f csap körül s önműködően billeg oldalirányban mégpedig mindaddig, amig a nyelet úgy tartjuk, hogy f çsap felső része a függélyeshez képest jobbra dűl, az előtolás balról jobbra halad, ha pedig a következő fogásnál f csap felső része balra dűl,akkor az előtolás jobbról balra halacT. Ha pedig a nyelet úgy tartjuk, hogy f csap a függélyes sikban legyen, akkor a billegő kapa úgy dolgozik, mint a közönséges csuklós kapa, vagyis a húzó es a toló mozgásnál egy nyomon halad, hacsak külön munkát nem fordítunk a vezérlésére. Miután ez a kapa mindig az élével dolgozik,de- a nyélnek a 2.ábrán feltüntetett a szögű forgatását nem kell elvégezni és a kívánt előtolás irányában önműködően billeg,a vele való munka sokkal könnyebb,mint a jelenlegi kapákkal .Az önműködő oldalirányú előtoló billegés lehetővé teszi,hogy a kapát félkezü ember is teljesen könnyedén használhatja. A 8. ábrában feltüntetett kiviteli változat csupán annyiban tér el a 4-5-6 ábrabelitól,hogy a kapa-abroncs k^ merev felső része elmarad és a kapa-abroncs c csukló által mindjárt a keresztfejhez csatlakozik. Természtesen nem változtat a billegő kapa működésén az sem,ha a nyelet f csukló alkalmazása helyett az által teszszűk lenghet övé,hogy lapos rugóval csatoljuk a g keresztfejhez.
