140450. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugárcső, irányított elektronnyalábot létesítő egy vagy több elektródarendszerrel
- 14 u450 -több olyan elektróda, mély a képernyőtől legtávolabbi lsmezpárt tartalmazó elektródarendszer egy részét alkotja, a többi elektródától elkülönített egységgé van kialakítva, A többi elektróda közül legalábbis a szabályozóelektróda és a szívóelektróda alkot egy egészet. A találmány esetében nem jár különös nehézségekkel a nyalábhatároló rekeszték és az erre következő lemezpár beállítása akként, hogy a lemezek részarányosak legyenek ahhoz a merőlegeshez képest, amelyet a rekesztéknyilás középpontjában ennek az elektródának síkjára merőlegesen képzelhetünk. Az alábbiakban részletesebben ismertetjük, hogy ezzel kapcsolatosan miként járhatunk el. A többi elektróda egyébként ismeretesen lehet egységgé kialakítva. Ha a két rész elkészült, azokat egymással összekötjük, amikoris csupán azt kell tekintetbe venni, hogy a nyalábtengely hőszszabbitása legyen annak a merőlegesnek, melyhez viszonyítva a lemezeket beállítjuk. A találmány további jellemzője szerint a két- rész között olyan összekötőszerveKét alkalmazhatunk, amelyek kicsiny alakváltozást engednek meg. Ekkor a részeknek egymáshoz való erősítésekor e részek viszonylagos beállítását nem kell abszolút pontossággal végezni. Ezenkívül lehetővé válik az is, hogy még helyeébbithessük azokat az alakváltozásokat, amelyek a részek egymáshoz erősítése során az összekötőhelyek.felbővítése és lehűlése folytán adódhatnak. A pontos beállítás az elenőrzéskor mehet végbe. Ennek az az előnye, hogy a rendszerrészek egymáshoz képest való elforgatásakor nem változik az a helyzet, amelyet az eltéritŐlemesek a nyalábhatároló rekesztékhez képest elfoglalnak. Egynél több elektronsugárral dolgozó csövekhez való elektrôdarerdsæjô&si ügyelnünk kell e lemezpároknak a rekesztékek ösz^zekötővonalahoz viszonyított helyzetére és arra is, hogy a nyalábtengelyek pontosan ugyanabban a síkban helyezkedjenek el, mert egymást keresztező tengelyek esetében ugyanolyan hibák jelentkeznek, amint ezt már a lemezek helytelen elrendezésével kapcsolatosan említettük. Elkülönített szereléssel elháríthatok nehézség nélkül a lemezeknek a rekesztékek összekötővonalához képest való elrendezésével kapcsolatos hibák. A nyalábtengelyek elhelyezkedésének pontatlanságai az elektródarendszeren egyszerű módon helyezbithetok. Nagy pontosság eléréséhez a nyalábtengely e beállításával kapcsolatosan kiváltképpen előnyösen alkalmazunk optikai eszközöket. Ehhez a katóda helyén fényforrást rendezünk el. Az egymás mögött ^elrendezett rekesz tőkékben lévő nyílásokkal elkülönített fénynyalábokat ernÿ vetít jdk, ami kőris a nyaláb ten^c^yek elhelyezkeííse az svny^n lat Hate fénypontok alapján ellenőrizhető’.- A két rész közötti engedékeny összeköttetés következtében ezek a részek egymáshoz képest kevéssé eltolhatok, vagy elforgathatok, amíg a helyes helyzetet el nem értük. A lemezek beállítása ennek során változatlan marad. A találmányt még részletesebben a rajz Kapcsán magyarázzuk meg, mely a találmány szerinti elektronsugárcsövekben alkalmazható elektródarendszerek két kiviteli példájának vázlatát mutat ja. Az 1. ábra egy elektronsugárral dolgozó cső számára való elektródarendszer kiviteli példájának távlati vázlata, a 2. ábra pedig két elektronnyalábot létesítő csövekhez való elektródarendszer kiviteli példáján&k ugyancsak távlati vázlata. A két ábrán az egymásnak megfelelő alkatelemeket azonos hivatkozási számok jelölik. Az 1. ábra szerinti elektródarendszer két I és II részből áll, amelyeket egymással vékony 1 fémpálcikák kötnek .össze.
