140447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oly villamos huvalellenállások előállítására, melyeken védőréteget cseppfolyós állapotban létesítünk, valamint ezzel az eljárással készült ellenállás
- 140447 -Néhány további műveletet, melyek a találmány szerinti eljárásnál célszerűen alkalmazhatók, az alábbi példák ismertetése kapcsán Írunk le» A találmány további része a fent leirt eljárás szerint előállított ellenállásokat foglalja magában. A találmányt a rajzon feltüntetett néhány kiviteli példa kapcsán ^részletezzük. Az 1. ábrán olyan ellenállás látható, melynél a huzalmenetek közötti összes közöket a találmány szerint alkalmazott anyag tölti ki. A 2. és 3• ábrák az ellenállás védőrétegében létesítendő ablak előállítására irányuló eljárást világítják meg. Zománcozott, állandó ellenállás előállítására a következő eljárást alkalmazhatjuk. Valamely hordozóra, pl. a kerámiai anyagú 1 csőre /l.ábra/ a 2 'ellenálláshuzalrészékét tekercseljük fel. Ez a huzal pl. krómnikkelből készülhet. A hordozó végei köré egy pár 3 krómnikkelpántot szorítunk, melyeknek végeit ponthegesztessel kötjük össze. A huzalmenetek közötti hézagokat a 4-gyei jelzett anyaggal töltjük ki, melynek összetételét úgy választottuk meg, hogy az anyag kifolyás nélkül keménnyé merevedik és a reá felrakott 5 zománcréteg megolvasztásakor szilárd állapotban marad. Ehhez a zománcréteghez üvegpornak valamely folyadékban pl. etilacetátban való szokásos diszperzióját használjuk. A közbenső réteg létesítéséhez jó anyagot kapunk, ha az üvegpor mennyiségének kb. negyedrészét alundummal pótoljuk. A 4 anyag, midőn besütjük, különösen a kerámiai anyagú 1 hordozóra tapad és nem annyira a 2 huzalra, melynek így legalább még némi alkalma van a kiterjedésre, de nem képes a hordozón oldalt eltolódni. Ha a 4 alzat megkeményedett, az 5 zománcréteget rakjuk fel, melynek immár csekély vastagságúnak kell lennie. Ha lakkozott ellenállást akarunk előállítani, akkor lényegileg ugyanazt az eljárást alkalmazzuk, azonban a 4 alzathoz oly anyagot használunk, mely sok töltőanyagot, pl. zsirkövet és aránylag csekély mennyiségű kötőanyagot tartalmaz. Ezt a réteget a szokásos lakkal fedjük. A következő kiviteli példák oly ellenállások előállítását világítják meg, melyeknél a védőrétegben ablakok vannak. Ha a védőréteg zománcból áll, akkor a következő eljárást alkalmazhatjuk /2.és 3. ábra./ A kerámiai anyagú 1 hordozóra ugyancsak 2 huzalréteget tekercselünk. A huzalra és annak közeibe a létesítendő ablak helyén a 6 csíkot kenjük, mely anyagból és vízből alkotott pépből áll. Ez a pép megkeményedése után oly közbenső réteget ad, melynek mechanikai tulajdonságai sokkal rosszabbak, mint a zománcrétegé. Az egész testre most ugyancsak az 5 zománcréteget visszük fel. Ez a zománcréteg a hordozón valamint a 2 huzalon és ennek közeiben jól tapad meg. Az 5 réteg rossz mechanikai tulajdonságai folytán a védőréteg az alzattal együtt, pl. kopogtatással és keféléssel könnyen távolítható el. így tehát azon a helyen, ahová az agyagot raktuk fel. ablak létesül. Az így előállított ellenállást a 3. ábra szemlélteti. Esetleg hátrányosan érezhető, hogy az igy előállított ellenállásoknál az ablakban lévő huzalrészeknek nincsen oldalsó támaszuk, minthogy az agyagot a huzalok közül is tovakeféltük. Ha a huzalt az ablakban is meg akarjuk támasztani, akkor mindenekelőtt az 1. ábra kapcsán leirt eljárással a huzalmenetek között mindenütt óly 4 réteget alkalmazhatunk, mely magas olvadáspontú töltőanyagból és üvegből állhat. Ennek a rétegnek jó mecha
