140446. lajstromszámú szabadalom • Készülék a képfilmet képablak mentén ugrásszerűen tovamozgató berendezéssel

- X4Ö446 - szabad görbületek jelen ne lehessenek. Ezt pl. a filapályának, a hajtógörgőnek és az ütőszervnek olyan kölcsönös elrendezésével valósíthatjuk meg. ho§y az ütőszerv említett szélső helyzetében az e szerv és a filmpalya, illetőleg a hajtógörgő közötti távol­ság a film vastagságának legfeljebb mintegy háromszorosát tegye ki. Ehhez a filmpályának a szokásosnál hosszabbnak kell lennie és közel a szélső helyzetben lévő ütőszervig kell terjednie, úgy hogy a filmhuroknak e helyen lévő része arra kényszerül, hogy a hosszabbított filmpályához fekvő, egyenes darabot alkosson, "Hosz szabbitott filmpálya" kifejezésen itt szokásos hosszúságú film­pálya és a filmpályu hosszabbításában elhegyezett^ külön vezető­szerv kombinációja is értendő. A hajtógörgőnek az ütőszervhez képest alkalmazott sajá­tos elrendezése azt eredményezi, hogy az említett alkatelemek kö­zött elhelyezkedő filmhurokrész hossza oly kicsinnyé válik, amint ez gyakorlati szempontból éppen még megengedhető. Gyakran alkalmaznak olyan ütőszervet, amelynek a film­hurkot támadó, hengeres görgője van. Ha ilyen ütőszervet a talál­mány szerinti készülékben alkalmazunk, az előbb ismertetett ha­tást növeli az a körülmény is, hogy az említett részeknek ismert elrendezésével összehasonlítva a iilmhurok az ütőszerv görgőjén nagyobb szögnek megfelelően fekszik fel. Így tehát az ütőszerv a xilm nagyobb részére kiterjedően támad, ami egyúttal csökkenti annak a veszélyét is, hogy a film a lökésszerű tovamozgatás so­rán törik vagy megnyúlik. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti készülékben a film lökésszerű tovamoz^ásanak javulása oly mérvű, hogy a film tovamozgatásának ez a módja alkalmazható azokban az esetekben is, amelyekben eddig a rendkívül pontos filmelőremenesztés követel­ménye miatt jobb, azonban bonyolultabb hajtószerkezeteket alkal­maztak, amilyenek pl. a nagyobb telepekben általánosan szokásos máltai keresztes vagy markolóé rendsz-erv?ko A találmányt még részlet esetben a rajzen vázlatosan fel­tüntetett kiviteli példája kapcsán magyarázzuk meg. Az l.ábra a szóbanförgó készülékekben alkalmazott előre* menesztő szerkezet ismert kivitelét mutatja, a 2. ábrán pedig ha­sonló ábrázolásban a találmány szerinti szerkezet látható. Mind­két ábrán jobb áttekinthetőség kedvéért az azonos elemeket azonos hivatkozási számok jelölik. Az 1 film a megadott nyilak értelmében mozog a helyt­álló 2 filmpálya és a rugalmas 5 szoritósinek között« A filmpá­lyában van a 4 képablak, pl« az az ablak, amelyen keresztül a képeket 5 objektiv segélyével ernyőre vetítik. A filmet folytonosan mozgatja tova a fogazott 6 görgő, mely a tovamozgás irányában nézve a filmpálva mögött fekszik és melyhez a film 7 nyomógörgő hatására nekifekszik. Hogy a film e folytonos előremenesztese esetén is elérjük azt, hogy a filmet szakaszosan csupán egy-egy filmképecske magasságának megfelelő­en huzzuk a képablak mentén tova, egyébként ismeretesen a film­pálya és a hajtógörgő között periódusosán a megadott nyilaknak megfelelően felfelé- és lefelemozgatható 8 ütőszervet rendezünk elt amelyet az ábrázolt példa esetében görgő alkot. A lefeléirá­­nyuló nyíl irányában végzett mozgása során a 8 görgő a filmpá­lya és a 6 hajtógörgő közötti filmhurkot növeli. A 6 görgő foly­tonos forgása miatt a következő, pillanatban a filmhurok ismét kisebbedik, amikoris a 8 görgő äz előbbivel ellentétes értelem­ben mozog mindaddig, amig el nem érte a szaggatott vonallal jel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom