140440. lajstromszámú szabadalom • Csővoltmeter

140440 -A találmány szerint beiktatott nagyohmos ellenállás al­kalmazásával as átütési jelenségeidet» ezzel tehát a katóda sérü­léseit elhárítjuk, mert most már az átütési jelenségek fellépése előtt mindenkor meginduló rácsáram a ^agyohmos ellenállásban olyan feszültségveszteséget szenved, hogy a rács a katódához viszonyítva legfeljebb kicsiny, ártalmatlan, pozitiv potenciálra tehet szert. A nagyohraos ellenállás pl« abba a vezetőbe lehet beik­tatva, mely a cső vezérlőrácsát az illető bemenőkapoccsal köti Össze 0 Mérések végzésekor azonban ez esetben ez a nagyohmos ellen­állás a cső rács-katóda-kapacitásával együtt feszültségosztóként hat, úgy hogy nagyfrekvenciáknál, amelyeknél a rács-katóda-kapa­citás csekély reaktanciáju, a mérendő jel jelentékeny gyengülést szenved, mely ezenkívül a frekvenciától függ. Ezzel kapcsolatosan előnyös, ha a nagyohmos ellenállás az áthidaló kondenzátorral so­rosan van a csőkatódellenállásához párhuzamosan kapcsolva« A mérendő feszültség rákapcsolása utána bemenőkor ellen­állása és kapacitása által meghatározott időtartam elmúltával a* katőd^UeDallast áthidaló kondenzátor közel a mérendő feszultségnek megfelelő feszültségig töltődik fel. Az említett időtartam elmúl­tával a vezérlőrács és a katóda között átütési jelenségek termé­szetesen nem keletkezhetnek* Mivel ez esetben a nagyohmos ellenál­lás nélkülözhető és ez az ellnállás a frekvenciától függő mérési hibát okoz., előnyös, ha a nagy ohmos ellenállást a mérési feszült­ség rákapcsolása után némi idő múlva és a tulajdonképpeni mérés előtt kiiktatjuk pl, nyugalmi helyzetébe nyitott, rugós rövidzár­­lati kapcsoló segélyével. Igen kicsiny mérendő feszültségfrekven­ciák esetében az ellenállás rövidrezárásakor általában még a kon­denzátort töltő áram, ennélfogva tehát rácsáram is fellép* Ezt a rácsáramot amennyiben kívánjuk, korlátozhatjuk azzal? hogy az ellenállást lépcsőzetesen zárjuk rövidre. A találmányt részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg, mely a találmány szerinti csővoltmeter egyik kedvező kivite­li példájának vázlatát mutatja. Az ábrázolt, hidkapcsolásos csővoltmetérnél a tápfe­szültséget 1 telepből vételezzük el. Az egyik hidág a 2 és 3 el­lenállásokból, a másik hidág pedig a közvetett hevitésü kátódát tartalmazó, háromsarkú 4 csőből és a 6 kátódellenállással áthidalt 5 papiroskondenzátorból álló A hidkapcsolás mérési átlójában fog­lal helyet a 7 érzékeny árammérő, A mérendő váltófeszültséget a $ bemenőkapcsokra kapcsolhatjuk, amelyek közvetlenül vannak ösz­­szekötve a 4 trióda vezérlőracsával, illetve a 3 ellenállás 9 le­csapó lási pontjával A 6 ellenálláson fellépő feszültségveszteség, valamint a 3 ellenállásnak a bemenőkörben fekvő részén fellépő feszültségveszteség adják együttesen a trióda vezérlőrácselőfe­­szültségét A feszültségek a 8 és a 3 ellenállásokban egymással ellentétes értelműek és akként vannak megválasztva, hogy a 4 trió­da anóddetektorként hat. Hogy átütési jelenségeket elhárítsunk az esetben, ha a 4 trióda vezérlőrácsa és katódaja közé hirtelen kapcsoljuk be a mérendő nagy váltófeszültséget, a találmány szerint az 5 konden­zátorral sorosan nagyohmos 10 védőellenállást iktatunk be, ame­lyet a 7 mérőműszeren való leolvasást megelőzően a 11 rugóval rendszerint nyitottan tartott 12 kapcsoló segélyével rövidre­­zárhatunk, Hogy hibás leolvasásokat lehetetlenné tegyünk, elő­nyös, ha a 12 Kapcsoló a mérőműszer nyugalmi helyzetében zár rö­vidre .

Next

/
Oldalképek
Tartalom