140384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékot tartalmazó, furással keresztezett talajrétegek szerkezeti tényezőjének megállapítására

- 5. képes a furat falát érinteni, ami a nem jelzett átammegszakitá­sok folytán hibás, megfigyelésekre vezethet. Az ilyenkor fellépő árammegszakitást jelzi a 3* ábrában nagyobb léptékben feltünte­tett árammegszakítót A tömlő a 19 elektródát falának kidomborodó 30 részén hordja, amely mögött a 32 csatornán át a tömlő belső teréTel közlekedő 31 kamra Tan* Ennek belsejében van a 25 reze­tek és a 19 elektróda közé a 34 és 35 kontaktusok közötti áram­megszakitó elhelyezve, amely megszakítja a 26 áramforrás áram­körét, ha a fúrólyuk annyira bővül, hogy a 30 fairész kidomborod­hatik, mig ha a furat falát a tömlő érinti, a 30 falrész a 34 kon­taktust a 35 kontaktussal érintkezésbe hozza« Ha a tömlőbén lévő L folyadék szigetelő, vagy gyengén vezeti; az áramot, ugy a 30 falrész kidomborodása esetén a 34 és 35 kontaktusok között csak igen gyenge áram mehet át és a 18•e­lektrődáról csak igen gyenge áramot képes a 23 műszer jelezni, ami jelzi, hogy a 30 megszakító működésbe lépett. A készüléket ugy használjuk, hogy a vizsgálandó mélység alá bocsátjuk le a furatba, majd pedig addig a pontig húzzuk fel, ahol a mérést végezni akarjuk» Ezután a 26 áramforrást a 25 és 25a vezetékek,révén a 18 és 19 elektródákra vezetjük, mire a 23 készülék a 18 elektróda közelében az áramforrás által létesitett elektromos mező hatására a 18 elektródán fellépő potenciált re­gisztrálja« Egyidejűleg a 20 elektródán is oly potenciál jelent­kezik, amely a 20 Is 21 elektródák közvetlen közelében lévő fo­lyadék vezetőképességének függvénye és amelyet a 29 műszeren ol­vashatunk le« Minthogy a két elektród&párt a 10 szigetelőcső vá­lasztja el egymástól, a két mérés egymást nem zavarja. Minthogy továbbá az elektródák közötti távolságok és az áramok értékei is­meretesek, a környező kőzet és a furóiszap ellenállását ebből pe­dig a szerkezeti tényezőt kiszámíthatjuk. A szerkezeti tényezőt a 23 műszer közvetlenül is re­gisztrálhat ja, ha a 20 elektróda potenciálját a 27 ellenállás szabályozásával állandóan tartjuk, a 23 regisztrálómüszer jel­zése a szerkezeti tényezővel egyenes arányban fog állni. A 27 ellenállást israea?t módon önműködően is szabályozhatjuk. Azonban áílandó áramerősség nélkül is közvetlenül regisztrálhatjuk a szerkezeti tényezőt, ha a két külön 23 és 29 műszer helyett oly ismert műszert használunk, amely két áram vagy feszültség kö­zötti arányt jelzi. Á találmány szerinti eljárás tehát megengedi, hogy a szerkezeti tényezőt hosszadalmas laboratóriumi vizsgálatok és számitások nélkül, a munkahelyen olvassuk le és ez alapján ál­lapíthassuk meg a fúrás környékén várható olajtermelést. A készülék egyes részeit, nevezetesen a tömlő duzzasz­tó-szerkezetét és az elektródák szerkezetét vagy számát a talál­mány lényegének érintése nélkül változtathatjuk. 1«/ Eljárás folyadékot tartalmazó fúrással keresztezett talajrétegek szerkezeti tényezőjének megállapítására, amelyre jel­lemző, hogy egyidejűleg mérjük a furattal szomszédos talajba h*~ tolt folyadékkal telitett talajnak és ugyanazon mélységbem a fú­rólyukban lévő folyadéknak fajlagos ellenállását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom