140352. lajstromszámú szabadalom • Légmentesen zárt edény, melynek legalábbis két üvegrészét zománc köti össze egymással
- 2 -* váltak szükségessé, mert a hőmérséklet oly magas, hogy az üvegbén különben állandó* feszültségek lépnének fel. Üvegből áz üvegrészeket' egészben viszonylag magas hőfokra kell heviteni, majd az egybeolvasztás Után egyenletesen és lassan kell lehűteni. Kiváltképpen előnyös ez villamos kisűtőcsövek és pedig különösen úgynevezett telepesövek esetében, melyekben a fütőenergiát az izzőkatődák számára telepből vehetjük. Az ilyen Ósövek magas hevitéssel ezekben nagyon érzékenyék, mert a feiszabaduié gáz a katódákat gyorsan megtámadja. Azt találtok» hogy e hátrányok elkerülhetők, ha a találmány szerint elvan légmentesen zárt edény, kiváltképpen, villamos kisütő©ső vagy izzólámpa esetében,melynek legalábbis két üvegrészét alacsony olvadásponté zománc köti egymással össze, az emiitett edény üvegrészei as egybeerőBités vagy egymáshoztapasztás helyén teljesen simák és ha a közöttük lévő zománcréteg 100 mikronnál vékonyabb. Azt találtak ugyanis, hogy, ha az eddig minden esetben 0,2 - 1 mm vastagságban alkalmazott zománeréteget .elég vékonyra, tehát 100 mikronnál vékonyabbra és még elonyösebben körülbelől 10 mikronra szabtok meg, a zománc és az üvegrészek tágulási együtthatója bő határokon belül eltérő lehet anélkül, hogy rspeáesés lépne fel. Ez lehetővé teszi, hogy keményüvegből készült részeket egymással, valamint lágyabb üvegből készült részekkel is, eltérő tágulási együtthatójú zománc segítségével kössük egybe. Igen vékony zoménérétegek alkalmazásának előnye abban rejlik, hogy olyan esetékben is, alkalmazhatunk alacsonyan olvadó zománcot, ahol mindezidáig csupán olyan összetételű zománcot lehetett alkalmazni, melynek tágulási együtthatója épp oly kicsiny volt, mint a keaényüvege, olvadáspontja tehát ennek folytán magas volt. Izekből a jelen esetben az á hőmérséklet is» melyen a részek a zománchoz . tapadnak, azaz egymással összeköttetésbe kerülnek, alacsony lehet, tehát lényegesen áz üvegréssek lágyuláspontja alatt maradhat. Azt találtuk, hogy e hőmérséklet, alatta marad annak a hőmérsékletnek is, melyen áz üvegben állandó feszültségek lépnek fel és hogy a lehűtéshez sem szükségesek különleges rendszabályok. KlsütőesŐ burája egyes részeinek összekötésekor tehát a csövet gyakorlatilag nem is kell felhevíteni, ami különösképpen úgynevezett telepcsövek esetében nagyjelentőségű. A burának a gáztalanitás előtti fel-' hevitése ugyanis viszonylag alacsony hőmérsékletű, példaképpen 200 -250 s lehet, az egybeolv&sztá® pedig 420 0-os vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten történhetik. Ez az üveg olvadáspontjánál jóval alacsonyabb hőmérséklet a csőben lévő elektródák számára tehát nem jelent veszélyt. Szükséges azonban az is, hogy az üvegréssek az egybeolvasztás helyén teljesen simák legyenek, mert különben annak következtében, hogy e nagyon vékony rétegekben egyenetlenségek lépnek fel, szivárgás válik lehetségeséé, pedig az összeköttetésnek légmentesnek kell lenni. .Evégből'az üvegreszéket'az egybeolvasztás helyén teljesen simába
