140347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fém vagy ötvözetek felgözölögtetésére alátétre, kiváltképpen fémfegyverzet felgőzölögtetésére kondenzátor dielektrikumrétegére, valamint az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés

2 140347 •lyetfogLa'ó és az elgőzö'ögtetőedénnyel közlekedő edényben (töltőedényben) lévő folyadék tükrére hatnak, Mivé! itt a töltőszerkezet és az eljJŐizölögtetőedény eigymás'tól el yan különítve, nem megy végbe oxidképződés. a fém felületén ott, ahol az elkőzclögtefest végezzük, úgy hogy ez okból anyag nem megy veszendőbe. É fo^anatosítási mód sajátos előnye, hogy a töltőedény megtöltése az elgőzölögtetőeljárástól függetlenül történhetik, ami különösen előnyös akkor, ha a bevonandó anyagot kívülről megszakítatlanul vezetjük be és ki. így tehát tökéletesen folytonos menetű eljárást kapunk. Fémnek alátétre való f elgőzölögtetésével kapcsolatban ismeretes olyan eljárás, amelynél légtelenített térben fényívet tartanak fenn két elektróda között, melyek közül az egyikben középen nylás v-n. A líénv'vb^ fémport vezetnek be, mely a fényívvel fejlesztett hő hatására megolvad és melyet nyomás alatt álló, közömbös gáz kivezet, mire az a bevonandó alátétre csapódik. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a gőzáramban jelenlevő fémrészecskék, melyek méretei rendkívül kicsinyek, gázhártyácskával vonódnak be, ami kondenzátor fegyverzetének előállításánál kedvezőtlen, mert ennek következtében az ekként elcállítctt felvérzetnek egyebek között egyenáramú ellenállása fokozódik. Ezenkívül fényív alkalmazása és ä megszakítatlan gázbevezetés a vákuumtérben kellemetlen bonyodalmakat idéz elő. Ámbár az elgőzölögtetőedényben lévő anyagra a levegő befolyását a találmány legutóbb említett fogain a'osítási módja esetében k'küszöböltük és a töltőedényben levő folyadék tükrére ható légköri nyomást hasznosíthatnék aTa. hogy az elgőzölögtetendő anyagot az elgőzölögtetőedénybe hajtsuk, anyagmegtakarítás szemoontjából mé^is előnyösnek bizonyult, ha a töltőedényben lévő anyagra nem engedjük a légköri nyomást hatni, mert ez esetben, ha csekély mé lékben rs', rz eb'-^en az edényben lé,rő fém felületén ox dálódás mutatkozik. Ezenkívül az a nívó, amelyre a fém az elgőzölögtetőedényben emelkedik, elsősorban a légköri nyomástól függ. E hátrányok kiküszöbölésére a találmány egyik előnyös foganatosítási • módja szerint a töítőedényben nyomást közömbös jgázzal fejtünk ki. Az ilyen gáz a fémet nem támadja még, ennélfogva salakokat sem képez és így anyagveszteséget sem okoz, a nyomás beállítása, ezzel tehát a nívó beállítása az elgőzölögtetőedényben pedig jóval egyszerűbben és pontosabban megy végbe. Ha megömlesztett állapotban lévő anyagot viszünk fel, úgy a töltőedényt önként értetődően hevíteni kel!, hogy a benne lévő anyagot ömlesztett állapotban tartsuk. Különösen hevítendő álomban áz elgaz-lögtetőe^énvb-n lévő anya^, mert ezt az anyagot fel kell gőzölögtetnfink. Azt találtuk, hogy az ehhez alkalmazott fűtőelemet nem keil! az elgőzö'ö^tetőtér be'iseiében elrendezni, hanem az előnyösen körülvehet! azt a csövet, mely a két edényt egymással összeköti. E megoldás további előnye, hogy ez esetben a legjobban hevítjük fel azt az anyagot, mely az említett csőbaBltfoglal helyet és mely ä Jeggyöi** sabban hűlne le, mert az összekötőcső keresztmetszete az edények keresztmetszetéhez viszonyítva kicsiny. Küiönösen az esetben, ha alátétként papírost vagy más olyan, ehhez hasonló anyagot' alkalmazunk, mely fokozott hőmérsékleten könnyen bomlik, eőnyös az imént megadott megoldás, mert ez esetben az alátét anyaga nincs közvetlenül k'téve a fűtőalem hősugárzásának és így az alátétet külön hűteni nem szükséges. Az utóbbi meggondolások különösen érvényesek akkor, ha a találmány egyik előnyös foganatosítása szerint a két edény közötti összekötőcső legalábbis az e'gőzö'ÖTtetőedény közelében igen kicsiny keresztmetszetű. Ez különösen előnyös olyan berendezés esetében, amelynél, — pl. új papírtekercs 'behelyezése végett — a felviteli eljárást megszakítani és az elgőzölögtetőtér fedelét levenni kell, amikoris a külső levegő az elgőzö'ögte'őtérbe hatol Ha ekkor az e>őzölögtetőedényben az elgőzölögtetendő folyadék tükrét feltartjuk, úgy az oxidálódásnak az anyag nagy felüjete van kitéve, ami anyag- és hő veszteséggel jár. Ha azonban a folyadékot az öszszekötőcső szűkített részén visszaszorítjuk, úgy az oxidálódás okozta anyagveszteséget és a hőveszteséget jelentékenyen csökkentjük. A találmányt még részletesebben a rajz kapcsai magvarázzuk mei\ mely a tatáimánv szerinti eljárás foganatosítására a'kalmas berendezés néhány kiviteli példájának vázlatát mutatja." Az 1. ábrán olyan kivitel látható, amelyben az elgőzölögtetendő anyag nívóját állandó értéken mozgatható merülőtest tartja. A 2. ábra csavaros fenekű edénvt-tartalmazó berendezést mutat. A 3. ábrán oly berendezés látható, amelyben^ a nívót a két edényben uralkodó nyomások kö-1 zötti különbség tartja. * Az I. ábra vázlato-an csupán az eVőzö'ögtetőedényt mutatja, míg a 2. és a 3. ábrákon a feltekercselő- és lefejtőcsévék is láthatók, amelyek a 2. ábra esrté'-en az elgőzölögtelőtéren kívül, a 3. ábra esetében pedig azon belül foglalnak helyet. Az —l— elgőzölögtetőtér —2— csatlakoztatás révén a rajzon fel nem tüntetett vákuumszivattyúhoz csatlakozhatik, mely e téren az üzem folyamán mintegy 0,002 mm higanyoszlopnak megfelelő nyomáson tartja. Az —1— térben foglal helyet a —3— edény, mely folyékony állapotban tartalmazza a felgőzölögtetendővanyagot, pl. cinket. A —3— edénynek —4— toldata van, amelyet —5— fűtőtest vesz körül, az edényben pedig a —6— merülőté"t foglal helyet, mely a csupán vázlatosan jelzett —7— szerkezet segélyével függőleges irányban mozgatható és ezzel a —3— edény volumenjét változtatja. Ettől az edénytől eltzigetelten alkalmazzuk a két —8— vezetéket, amelyek az-emrtett —7— szerkezetet vezérlő jelfogóhoz csatlakoznak. Á —8— vezetékek —9— kontaktusokkal vannak összekötve, amelyek a hajtószerkezetet kikapcsolják, ha ;a kívánt nívót elértük. A kontaktusberendezés az elgőzölögtetőedényen kívül is alkalmazható és úszóval vezérelhető. Az —1—előgőzölögtetőteret öevéhető -—10— fedő zárja le.