140345. lajstromszámú szabadalom • Legalább egy szekunder emissziós elektródát tartalmazó villamos kisütőcső

140345 között állandó értéken marad. Idetartoznak pl. olyan adszorpciós szerek, amilyen az aktív szén és bizonyos fémek, amilyen az ón és ólom. A találmány szerinti csöveknél megállapított annak a ténynek a magyarázata, hogy a szekunder emissziós együttható a csövek üzeme folyamán maximális értékű, valószínűleg a következő: A sajátos adszorpciós fogóanyag a csőben az alkálifém bizonyos gőznyomását tartja fenn, mely gyakorlatilag kizárólag a fogóanyag meny. nyiségétől függ, ha gondoskodunk arról, hogy a fogóanyag hőmérséklete állandó- maradjon. A nyomást a csőben tehát kismennyiségű alkálifémnek a segédkatódáról való elpárolgása nem változtatja. A segédkatóda hőmérsékletét megterhelése határozza meg, amelyet minden csőfajta számára az e csővel teljesítendő feladatokkal kapcsolatosan előzetesen állapítanak meg. Ezen a hőmérsékleten a csőben uralkodó, és — mint már eml'tettük — gyakorlatilag állandó gőznyomás és a segédkatódán lévő alkálifém mennyisége között egyensúlyi állapot van. Mivel a szekunder emissziós együtthatót az alkálifém mennyisége határozza meg. a gőznyomásnak a csőben akkorának kell lennie, hogy, ha az említett együtthatónak maximális értékét kívánjuk adni, a segédkatóda hőmérsékletén az alkálifém e mennyisége a csőben uralkodó gőznyomással tényleg egyensúlyban legyen. Ennek a gőznyomásnak a találmány szerint a helyes értéket, amelynél ezt a feltételt kielégítjük, a fogóanyag mennyiségének megválasztásával adjuk. Röviden Összefoglalva, tehát a fogóanyag mennyiségét akként szabjuk meg, hogy az alkálifém gőznyomása a csőben megfeleljen az alkálifém ama gőznyomásának, mely a szekunder emissziós elektróda felett azon a hőmérsékleten uralkodik, amelyet ez az elektróda a cső üzeme folyamán az e >cső számára előírt feszültségeknél és áramoknál Mves'z. ..i' . ' i . A gőznyomás (meghatározása a fegóanyag mennyiségével akként, hogy az a terhelt segódfeaíóda feletti gőznyomással egyezzék, azzal a következménnyel jár, hogy kisebb terhelésnél, «mikor is a hőmérséklet süllyed, az alkálifém mennyisége a segédkatódán nagyobbá válik, mint amely mennyiség a maximális szekunder emissziós együttható számára megengedett. A Segédkatóda nagyobb ! megterhelése szintén a szekunder i emisszió j csökkenésére vezet, mert ekkor az alkálifém mennyisége k'sebte Valik annál, mely a maximális szekunder emissziós együtthatóval vagy tényezővel epye^ik. •A'találmány szerinti cső előállításánál, mint már ismertettük, a fogóanyag mennyiségét akként választjuk, hogy a szekunder emissziós ^éifiyező maximälis értékét az előírt feszüJtsé'feknél és tratmoknál éri el. Ezzel kapcsolatosan akként járunk el, tiogy több, pl. hát teljesen egyenlő prőbaesövet készítünk és a íogöanyag mennyiségét mindegyik csőben más-más nagysá-0va választjuk. Ezekét a csöveket azután a kifeázosTtasho'z, a katóda formálásához, Rix pontosat? ífzönbs módon kezeljük. Ázzál, hogy a "csövek kipróbálásánál a segé<fka%öda áramerősségét az előírt feszültségeknél egyszerűen megállapítjuk, megállapíthatjuk azt a csövet, amelyben a szekunder emissziós tényező maximális értékű. Az azonos típusú csövek sorozatos előállításánál azután a fogóanyag ama mennyiségét alkalmazzuk, mely a próbasorozatban a maximális szekunder emissziós tényezővel rendelkezett. A találmány szerinti cső a következőképpen volt felépíthető: A segédkatóda a levegőn oxidált rézsávból állott. Az egyébként a rendes módon felépített elektródarendszer beszerelése után a csövet kiegészítettük olyan tartány alkalmazásával, mely egyrészt céziumkromát és négy rész zirkomumfém keverékének 110 mg-nyi mennyiségét tartalmazta. E keverékből hevítéssel cézium szabadítható fel. A csőben továbbá olyan fómtartányt helyeztünk el, mely aktív szén vékony rétegével volt bevonva, mely réteget úgy kaptuk, hogy a kereskedelemiben „Aquadag" né-, ven ismeretes, kolloidális oldatból 100 mg-nyi mennyiséget lecsapatunk. Próbasorozat alapján kitűnt ugyanis, hogy a szóbanforgó csőfajta esetében a fogóanyagnak ezzel a mennyiségével kapjuk a maximális szekunder emissziós tényezőt. Miután a csövet kiszivattyúztuk és a primer katódát formáltuk, hevítéssel céziumot szabadítottunk fel A csövet leolvasztottuk, majd egy órán át üzemben tartottuk. Ezutá,n további órán keresztül kemencében 160°-ra hevítettünk anélkül, hogy a csövet feszültség alá helyeztük volna. A cső kipróbálásánál k'tűnt azután, hogy •az előírt terhelésnél a szekunder emissziós tényező 5,5—6, mg kisebb terhelésnél ez * a tényező csupán 4,5—5 volt. A találmány sajátos kiviteli alakja szerint a fogóanyagot a szekundér emissziós elektródán vagy legalább is ennek közelében alkalmazzuk, úgyhogy a fogóanyag hőmérsékletét a szekunder emissziós elektróda hőmérséklete határozza meg. Ezzel elérjük azt, hogy a gőznyomás a csőben a segédkatóda hőmérsékletétől, tehát a terheléstől függ- így gondoskodhatunk arról, hogy ezzel a gőznyomással mindenkor egyensúlyban van a segédkatódán lévő alkálifém ama mennyisége,, mely a terheléssel meghatározott hőmérsékleten a maximális szekunder emissziós tényezőt adja. Az olyan kisütőcsoben, mely más-más terhelésű több szekunder emissziós elektródát tartalmaz, a találmány sajátos kiviteli példája szerint e segédkatódák nagyságát, minőségét és helyét akként választjuk, hogy a segédkatódák a különböző terhelések ellenére is gyakorlatilag azonos hőmérsékletet vesznek fel. Ekkor mindegyik elektróda maximális szekunder emissziós tényezőjével dolgozik. Az ilyen beállítás igen fiasznos pl. sófcszeTosftócs&vek számár«. SzabadatÉii igénypatitok: 1. Villamos kisütöcső a szokásos elektródákon, — mint a katőd'án, vezéreléktródán, anodän, stb. —, félül iegalábfais egy olyan szekunder emissziós elektródát tartalmazó .elektródarendszerrel, melynek'alWlrfémvegyü'letékből és