140340. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés frekvenciamodulált rezgés hordozófrekvenciájának szűk határok közötti állandósítására
Megjelent 1951. évi március hó 16-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140340 SZÁM 21a4 1—13 OSZTÁLY P-10615 ALAPSZÁM (VII/j) Kapcsolási elrendezés frekvenciamodulált rezgés hordozófrekvenciájának szűk határok közötti állandósítására. N. V. Philips'Gloeilampenfabriekeh cég, Eindhoven, (Németalföld) A bejelentés napja: 1943 március 20. Németalföldi elsőbbsége: 1942 március 24. Annak elérésére, hogy a hordozófrekvencia frekvenciamoduláció esetében lehetőleg kevéssé változzék, ismeretes változatlan frekvenciájú, öszszehasonlítóforrás alkalmazása és a különbségfrekvenciából olyan szabályozófeszültség levezetése, mely a szabályozandó generátor frekvenciáját vezérli. A találmány ilyen fajtájú kapcsolás és a találmány célja ez utóbbinak olyan kialakítása, hogy nagy szabályozóérzékenység párosuljon a rendszerben fellépő' amplitudóváltozásokkal és (vagy) torzításokkal szemben való érzéketlenséggel. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy olyain kondenzátor, melyet az egyik értelemben a frekvenciájában szabályozandó forrás tölt, melynek amplitúdóját egyelőre változatlannak tekintjük, mégpedig akként, hogy periódusonként a kondenzátorba közelítőleg változatlan töltés jut, a másik értelemben pedig ellenálláson keresztül változatlan egyenfeszültségforrás tölt, pozitív vagy negatív feszültséget vesz fel aszerint, hogy a szabályozandó frekvencia a kívántnál nagyobb vagy kisebb-e. Ha ekkor egyúttal arról gondoskodunk, hogy ez egyenfeszültségforrás értéke a szabályozandó váltófeszültség amplitúdójával növekedjen vagy csökkenjen, úgy egyidejűleg azt érjük el, hogy a kondenzátor töltésének előjele függetlenné válik az utóbbi amplitúdótól. Ezeket a hatásokat pl. azzal érhetjük el, hogy az első értelem szerinti feltöltést töltőkondenzátoron keresztül végeztetjük és arról gondoskodunk, hogy e töltőkondenzátor kapacitásának, az előbb említett ellenállásnak és a helyes hordozófrekvenciának szorzata = 1 legyen. A találmányt még részietesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg. Az 1., 2. és 3. ábrák vázlatok az alapelv megmagyarázására. A 4. ábrán a találmány foganatosítási példája látható. Az 1. ábrán E ama váltófeszültség nagysága, melynek frekvenciáját szabályoznunk kell. E célból C, szabályozókondenzátor d töltőkondenzátoron és D, diódán keresztül töltünk az egyik értelemben, az ellenkező értelemben pedig Bj teleppel R± ellenálláson keresztül. Az E feszültségforrással és a d töltőkondenzátorral párhuzamosan Dj töltődióda fekszik a töltőkondenzátor számára. Az egyik értelemben való töltés annál gyorsabban történik, minél nagyobb E frekvenciája, míg a másik értelemben való töltést változatlannak tekinthetjük. C2 eredő töltése nulla, ha fdJRi=l> ahol f a frekvenciát jelenti. Ha / növekedik, úgy C2 az egyik értelemben töltődik és fordítva, A C2 -n levő e feszültséget tehát szabályozófeszültségként alkalmazhatjuk. Az e feszültség az itt szemlélt esetben függ az E nagyságától is, amely a határoloszerv alkalmazása ellenére sem tekinthető teljesen változatlannak. A 2. ábrán olyan berendezés látható, amely e-i az E amplitudóváltozásaitól is függetlenné teszi. Ez a berendezés annyiban tér el az 1. ábra szerintitől, hogy a B, változatlan feszültségforrást az E nagysága függvényében is változóvá tettük. A Bx telepet ugyanis C :! kondenzátor helyettesíti, melyet a szabályozandó feszültségforrás D3 diódán keresztül tölt. így a d szabályozókondenzátor töltését a két irányban egyformán az E feszültség amplitúdójától tettük függővé, amely tehát az e szabályozófeszültség előjelére kevés befolyást gyakorol, vagy befolyást többé egyáltalában nem gyakorol. Az előzőkben hallgatólag feltételeztük, hogy az E feszültség pontosan szinuszalakú vagy legalábbis részarányos a nullavonalhoz képest. A valóságban ez általában nem következik be. Hogy mármost ebben a tekintetben függetlenné váljunk szabálytalanságoktól, a nullavonalat felfelé vagy lefelé tolhatjuk el addig, míg az a feszültséggörbe érintőjévé nem válik. Ezt a 3. ábra szerinti kapcsolásnál a d kondenzátorral és a Dá diódával érjük el. A d kondenzátor a két sorbakapcsolt D, és D, diódával zárt körben fekszik és ezért csak
