140333. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hullámok, kiváltképpen igen rövid hullámok hosszának átalakítására

Megjelent 1951. évi márciusi hó 16-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140333 SZÁM 21a* 21—35 OSZTÁLY P-10267 ALAPSZÁM — (VII/j) „Berendezés hullámok, kiváltképpen igen rövid hullámok hosszának átalakítására." N. V. Philips1 Gloeiiampenfabrieken cég, Eindhoven, (Németalföld) A bejelentés napja: 1942 január 2$. Németalföldi elsőbbsége: 1941 január 31. A találmány berendezés hullámhosszak, külö­nösen ultrarövid hullámhosszak átalakítására. Ultrarövid hullámok szuperponáló vételénél az oszcillátorcsőben rendszerint olyan rezgéseket kell gerjeszteni, melyeknek alapfrekvenciája a keveréshez szükséges segédrezgés szubharmo­nikusa, mert igen nagy és eléggé állandó frek­venciájú rezgés keltése gyakorlati nehézségekbe ütközik. Már javasoltak hullámhosszak . átalakítására olyan kapcsolásokat, melyeknél az igen rövid hullámhosszú, veendő rezgéseket ellenütemben vezetik a berendezésbe, mert ez gyakorlati elő­nyökkel, — így pl. a nagyfrekvenciás rezgések csillapodásának csökkenésével — jár. A találmány célja hullámhosszak átalakítására alkalmas olyan berendezés létesítése, amelynél a nagyfrekvenciás bemeneti kör csillapítása mini­mumra csökken és melynél ezenkívül azt az előnyt is elérjük, hogy helyileg keltett rezgések gyakorlatilag nem hatolhatnak át a nagyfrek­venciás részbe. Emellett a kapcsolást szerkezeti­leg igen egyszerűen lehet megvalósítani és nem fenyeget az ú. n. „magávalvitel" („Mitziehen") veszélye akkor sem, ha a frekvenciaátvitelhez segédrezgésként a keltett helyi rezgések alaphul­lámát használjuk fel. E célból a találmány szerint a hullámhosszak különösen ultrarövid hullámhosszak átalakításá­ra való olyan berendezésben, mely két egyenlő egyenirányítórendszert és egy oszcillátorrendszert tartalmaz és melyben a vett nagyfrekvenciás rez­géseket ellenütemben vezetjük a két egyenirá­nyító rendszerbe, a közbenső frekvenciájú rez­géseket pedig ellenütemben vételezzük el a két egyenirányítórendszerből, a három rendszer ka­tódja nagyfrekvenciásán egymással és állandó potenciálú ponttal olyan kapcsolóelemeken keresz­tül vannak jösszekötve, amelyek, legalábbis a frekvenciaátvitelhez használt segédrezgés szá­mára, nagy impedanciát alkotnak. Ehhez kiváltképpen előnyösen olyan kisütő -csövet alkalmazunk, mely két diódát és egy triódát tartalmaz akként, hogy a katódjuk a csö­vön belül egymással öásze van kötve. A találmányt részletesebben a rajzon vázlato­san feltüntetett foganatosítási példái kapcsán ma­gyarázzuk meg. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés olyan foganatosítási alakját mutatja, amelyben az'l cső két 3,2, illetve 4,2 diódát, valamint 5,6,2 triódát tartalmaz akként, hogy azoknak közös 2 katódája van. A trióda 5 rácsa és 6 anódja 7 Lecher-huzalrendszerrel van összekötve, mely úgy van hangolva, hogy a triódarendszer olyan rezgéseket kelt, melyek frekvenciája a vett rez­gések és a közbenső frekvenciájú rezgések frek­venciáiból alkotott összeg szubharmonikusa. Emellett bármelyik, akár páros-, akár páratlan számú, szubharmonikust alkalmazhatjuk: Mint­hogy a 2 katód és a föld közé 8 impedanciát- ik­tatunk, a 2 katódnak a földhöz viszonyítva válta­kozóáramú feszültsége van, mel^uek frekven­ciája a frekvenciaátalakításhoz szükséges segéd­rezgés frekvenciájával egyezik. A két !3 és 4 dióda-anód a 9 Lecher-irendszerrel kapcsolatos, melybe a vett rezgéseket vezetjük. Ennek a Lecher-rendszernek a behangolása ennél a foga­natosítási példánál úgy történik, hogy a mecha­nikai alakzatként megvalósított 10 közbenső frekvenciájú kört a Lecher-huzalokon a kellő helyzetbe toljuk. A 11 kondenzátort úgy mére­tezzük, hogy a vett nagyfrekvenciás rezgések számára gyakorlatilag rövidzárlatot alkot. Mint­hogy egyrészt a vett rezgéseket ellenütemben ve­zetjük a '3,4 diódaandóra és másrészt a 2 katód­nak a földhöz viszonyítva olyan nagyfrekvenciás potenciálja van.'melynek frekvenciája a frekven­ciaátalakító segédrezgés frekvenciájával egyezik, nyilvánvaló, hogy a diódákban keverés jön létre, úgy hogy a közbenső frekvenciájú rezgéseket el­lenütemben vehetjük ki a- két 3 és 4 dióda-anód­ból és ennélfogva a 10 körből. Minthogy ebben a kapcsolásban a két dióda katódjai egymással közvetlenül vannak összekötve, az 1 cső által a Lecher-huzalrendszerre kifejtett csillapítás igen kicsiny. Ugyanez érvényes, — ámbár csekély

Next

/
Oldalképek
Tartalom