140326. lajstromszámú szabadalom • Zsinórkötőgép
2 14032G vége a —4— vezetőfej —5— hasítékain át belenyúlik a —11— hengerpalást belsejében lévő —13— Vezérlőlakat <—14— vezérlőcsatornájába. E tok végén a vezetőfej ikülső palástfelületébe ütköző és azon elcsúsztatható —15a— pereim van. A hengerpaláston a tűtartók magasságában a rajzon nem látható furat van oly célból, hogy a hengerpalást leemelése nélkül, e furaton át csavarral hozzá lehessen férni a —15— tűtartó végéhez. A —11— hengerpalástot a —18— burkolótok veszi körül, mely oldható módon, pl. bajonettzárszerűen össze van kötve a —9— forgótesttel' és melynek fedelén az —1— tűágy átbocsátására megfelelő nyílás van; e tok az állítható helyzetű —19— szálvezetővel1 van felszerelve. A gép működésekor az —1— tűágy és a —4— vezetőfej egy helyben áll, a —9— test a —11— hengerpalásttal és a —18— tokkal pedig forog. A —11— hengerpalást forgása közben a —15— tűtartók a —14— vezérlőcsatornában kényszerpályán mozognak és mozgásukat átadják a—2— tűknek, melyek a tűágy függélyes4 vezetékeiben fel-le mozognak. A vezérlésnél fellépő csavaróerő a kellő erősségűre méretezett tűtartókra hat, a tűket azonban nem veszi igénybe, minthogy azok csak függőleges irányú mozgást végeznek. Ennélfogva a gép tűtörés veszélye nélkül .igen nagy gyorsasággal járatható. Előnye még a gépnek, hogy különböző hosszúságú tűket lehet hozzá felhasználni, tehát nincsen kötve egy meghatározott gyártmányú tűhöz. A tűk beállításakor előbb a gépet leállítjuk, azután leemeljük a —18— házat és a —11— hengerpalástot, majd pedig a —17— dugasz forgatásával a tűt fogó —16— kengyelt kissé kitoljuk a —15— tokból, miáltal a tű hosszirányban beállítható. Ugyanez megtörténhet azonban a —11— hengerpalást leemelése nélkül, ekkor t. i. a hengerpalástot egymásután oly helyzetekbe forgatjuk, hogy a rajta lévő furat szembekerüljön az egyes —15— tűtartó végével és a furaton át nyúlunk be a csavarhúzóval a tűtartók —17— dugaszához. A 7—10. ábrákon feltüntetett gépnek az előbb leírttal szemben az az előnye, hogy a tűknek a tűtartóba való befogása sokkal könnyebb és gyorsabban végezhető, továbbá, hogy a tűtörés esetén az eltört tűdarab nem marad benn a gépben, hanem abból könnyen kiemelhető, végül pedig, hogy a tűk helyzete üzemközbe^i is állítható. Ennél a kiviteli alaknál az —1— tűágyat a —20— gyűrű veszi körül, mely megakadályozza —2— tűdnek a vezetőhornyokból való kiesését. E gyűrűn egy, a rajzon nem látható alkotó irányú hasíték van, hogy azon át a tű kiemelhető legyen. A tűágynak a —20— gyűrű alatti része nagyobb átmérőjű hengeres —l/a— darabbá szélesedik, melyben a tűk számának megfelelő számú —21— hoSszhasíték van sugárirányban elrendezve. Ezekben a hasítékokban mozog lefel a tűk —2/a— talpnyúlványa és a tűtartók befogófeje. A tűágyat körülvevő és fogvatartó —4— vezetőfejnek sugárirányban elrendezett —5— vezetőhasítékai keresztmetszetük középrészén csőszerű —5/a— furattá bővülnek ki. " E furatok a —4— fejet felül lezáró —4/a— zárólapon át a szabadba torkollnak. A —4— vezetőfej alsó —6— csőnyúlványában az alsó végén —22— forgatófejjel ellátott —23— orsó helyezkedik el, melynek felső vége csavarmenettel kapcsolódik a tűágy —l/a— részéhez. Ez orsó a —6— csó'nyúlványban elforgatható, de hosszirányban való elmozdulását a —24— csap megakadályozza. Ennek: folytán -az orsó forgatásakor a véle csavarmenet révén kapcsolódó —1— tűágy hosszirányban elmozdul és így a tűk helyzete a gép járása közben is az orsó forgatásával beállítható. A tűtartókat egy-egy —25— csődarab alkotja, melyek belé vannak helyezve a —4— fej —5/a— csőfuratába. E csődarabok középrészén a keresztirányú —26— csap halad át, melynek egyik végén —27— görgő ül1 , másik végéhez pedig a lemezből készült —28— kengyel van erősítve. A tűknek —2/a— talpnyúlványa benne fekszik e kengyelekben, melyek a —4— fej —5— hasitékában vezetődnek. Ugyancsak az —5— hasítékokban vezetődnek a —27— görgők is, melyek belenyúlnak a —13— vezérlőlakat —14— vezérlőcsatornájába. A gép működésekor a —10— Szíjtárcsák útján hajtva a —8— golyóscsapágyakon forog a —9— test és a —13— vezérlőlakat a helytálló tűágy és —4— vezetőfej körül. A tűtartó —27— görgői kényszermozgásúan vezérlődnek a —14— csatornában, a —25—- csődarabok az —5/a— furatokban vezetve le-fel mozognak és ezt a mozgást átadják a —28— kengyelekbe befogott —2— tűknek. A gép járása gyors és biztos, a tűk üzemközben állíthatók és tűcsere egyszerűen végezhető a —18— ház, a —4/a— zárólap és —20— gyűrű eltávolítása után, a —25— csődarabok kiemelésével. Szabadalmi igénypontok: 1. Zsinórkötőgép azzal jellemezve, hogy a gép tűi száruknál, vagy pedig talpnyúlványuknál fogva, egy-egy tűtartóba vannak' befogva, melyek a vezérlőlakat vezérlőcsatornájában kényszermozgásúlag vezérlődnek és kényszermozgásukat úgy adják át a tűknek, hogy azok a tűágy vezetékeiben fel-le mozognak. 2. Az 1. igénypont szerinti zsinórkötőgép kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a tűtartó egy hüvelyszerű (15) tokból és annak belsejében hosszirányban haladó (16) kengyelből áll, mely utóbbinak egyik végébe van a tű befogva, míg a kengyel másik vége a tok szabad végében elforgathatóan ágyazott (17) dugasztestbe van becsavarva és ez utóbbi tokvég a vezetőfej hosszhasítékán át belenyúlik a vezérlőlakat vezérlőcsatornájába. 3. A 2. igénypont szerinti zsinórkötőgép kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a tűtartó tokjának a tű-befogással ellentétes végén a vezetőfej külső palástfelületének ütköző és azon elcsúsztatható (15/a) perem van kialakítva. 4. Az 1. igénypont szerinti zsinórkötőgép kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a tűtartó egy, a vezetőfej függélyes furatában vezetődő
