140317. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet emelők alvégének önmagában zárt görbe pálya mentén való mozgatására

3 140317 a 3. ábra a 2. ábra szerinti szerkezet III—III vonala menti metszet, a 4. ábra részletet metszetben mutat, az 5. ábra az 1. ábrához tartozó részlet. Az 1. ábra szerinti példaként! kivitelnél az —5— rugót mint huzalból, készült csavarrugót alakítottuk ki és a rugót tartó —6— tengelyre fűztük, amellyel a rúgó egyik végét a —7— he­lyen kötöttük össze. A csapalakú —6— tartó másik végén —8— hüvely forgatható, amelyben önmagában zárt göibevomalú —9— kényszerpá­lyát alakítottunk ki, amelybe a —6— tartóban megerősített —10— csap nyúlik. A —8— hüvely­lyel az —5— rugót a —11— helyen kötöttük össze. —12— az ilyfajta rugós hajtóműveken szokásos kiíincskerék, amely önmagában ismeretes és a rúgó felhúzásának megkönnyítését célozza. Ha a —8— hüvely rögzítése közben az —5— rugót fel­húzzuk, akkor a hüvelyt elengedése után a rúgó körben forgatja, miközben a —8— hüvely a —9— kényszerpályával meghatározott lökettel a —6— tartó tengelye mentén ide-oda mozog. A —6— tengelyen forgó —8— hüvely —8'— toldatával —13— excenter van összekötve, mely —14— kengyelben forog, úgy, hogy a —8— hü­vely forgása közben a —14— kengyel egyrészt a —6— tartó tengelye irányában, másrészt arra merőleges irányban ide-oda mozog. A —14— kengyellel van "összekötve a —15— kétkarú emelő, amelyet a játéktárgy testében, a felvett példában —16— bádogházban kialakított 17 fura­ton vezettünk át. A fentiek után világos, hogy a —17— furatból kiálló —18— csap a —14—ken­gyel leírt mozgása következtében önmagában zárt görbe pályán mozog. Mint már említettük, ez a pálya ilehet az egyik határesetben körhöz hasontó, úgy, hogy például -a —18— csappal foirgattyu módjára kerék is forgatható. Emellett különös előnye a találmány szerinti szerkezetnek, hogy ezt a mozgást rúgóművöl fogaskerék alkalmazása nélkül érttüik el. v Célszerű, ha ,a —15—emelőt a —14—kengyel­lel oly —19— csukló útján kötjük össze, amely,az egymással összekötött tagok minden irányú köl­csönös elmozdulását lehetővé teszi, tehát kardán­hoz hasonító jellegű csukló. Figyelemmel arra, hogy olcsó játéktárgyak mozgató szerkezetében az ilyen csuklónak szabatos kardános kialakítá­sára nincs szükség, az eredmény a legegyszerűbb eszközökkel, például a csatlakozó tagok láncszem­szerű egymásba akasztásával is elérhető. Az 1. ábrában oly rúgóművet tüntettünk fel, amely két excentert és egymással szemben elhe­lyezett két emelőt mozgat. —20— a második ex­center és —21— a második emelő. Az ilyen szer­kezet például baba két karjának mozgatására al­kalmas. Az ilyen játékszereknél kívánatos, hogy az egy­szer felhúzott rúgóiszerkezet minél hosszabb idő múlva járjon le, ami csak hosszú rugóval való­sítható meg. Ez az 1. ábrabeli kivitelnél az —5— tartó oly hossaát jelentené, amely mellett a rúgó­szerkezet vagy" egyáltalán nem, vagy csak rossz térkihasználással volna elhelyezhető. E hátrány kiküszöbölése végett a találmány ér­telmében a rugót több részre osztjuk és a része­ket egymás mellett helyezzük el. Ilyen példaként! kiviteli alakot tüntettünk fel a 2. és 3. ábrákban. A —22— házban ágyaztuk a —23— forgattyú­vail forgatható —24— rúgótengelyt. A —24— tengelyen a tengelyen elforgatható —25— és —26— hüvelyek ágyazzák a —27— dobot, amely­nek belsejében nyolc rugóból álló rugós óramű van elrendezve. A rugók közül az első—28— ru­gót a —24— tengelyen rendeztük eil és egyik! végét a —29— helyen a —24— tengelyhez, má­sik végét a —30— helyein a —24— tengelyen sza­badon forgó —32— fogaskerék agyához kötöttük. A —32— fogaskerék a —27— dobban, ágyazott —33— tengelyen szabadon forgó —34— fogas­kerékkel kapcsolódik, amelyhez viszont a —33— tengelyre húzott —85— rúgó —36— végét kötöt­tük. A —35— rúgó másik —37— vége a —33— tengely —38— fogaskerekével van összekötve, amely a következő —39— tengelyen szabadon­futó —40— fogaskerékkel kapcsolódik. Ily módon tetszés szerinti számú rúgó egymással sorba kap­csolható. A felvett példában nyolc rugót kapcsol­tunk sorosan, melyek valamennyien a fent leírt két rúgó módjára egymás után vannak iktatva, úgy, hogy egy rugóként viselkednek: a —23— forgattyú forgatásakor egyidejűleg húzódnak fel ^ és egyidejűleg ernyednek el. Az utolsó —41— ten­gelyen elrendezett rúgó —42— végét a —27— dobbal kötjük össze. Minél hátrább esik valamely rúgó a sorban le­járása köziben, annál nagyobb súrlódást kell le­győznie, tehát a rúgó erejéből a hasznots munka végzésére annál kevesebb jut. Ezért a hajtóerő egyenletességének biztosítása végett célszerű, ha az ilyen rúgóműben nem egyforma, hanem a ru­gók sorszámával növekedő erősségű rugókat al­kalmazunk úgy, hogy a rúgok erőssége az általuk fedezendő súrlódási munkával növekszik. A hajtóerőt a körbein, vagy más görbe pálya mentén forgatandó csapra ennél a megoldásnál is fogaskerékáttétel közbeiktatása nélkül visszük á"t. A felvett példában a rúgóművel négy csap moz­gatható, melyekhez egyenként tartozó 43—46 excenter eket páronként egy-egy—25— és —26— dobhüvelyen rendeztük el. Az excenterekkel haj­tott tengelyek elrendezése az 1. ábrabelinek felel meg és ezeket a 2. ábrában jobb áttekinthetőség végett nem tüntettük fel. Egy-egy excenterpárban az excenterek ékelési szögei egymástól 180°-kal térnek el, azonban természetesen az ékelési szö­geket ia:z esetenkénti szükségnek megfelelően más­ként is megválaszthatjuk. —47— a rúgóműveknél szokásos kilincskerék. Játéktárgyak szerkesztésénél előfordulhat, hocrv az —5— tengely (5. ábra) és a —16— fal közötti távolság oly nagy, hogy laz eddig ismertetett el­rendezés mellett a —18— csapvég lökete, például az e csappal leírt kör sugara, ia kívánt mozgás létesítéséhez túlságosan kicsiny: Ez a löket a ta­lálmány értelmében egyszerűen növelhető azzal, hogy a —15— emelő kivezetésének helyén a -16-falat befelé öblösítjük úgy, hogy az ágyat alkotó —17— furat az excenterhez közelebb essélcMi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom