140306. lajstromszámú szabadalom • Gép öntött üvegtárgyak készítésére

# 140306 3 A rendszerhez még a —93— tartóállvány vagy tömb is tartozik, amely a —12— karon rugalmasan van megerősítve. A —93— részen sűrített levegővel működő —94— henger vari, amelyben a —96— rúddal összeerősített —95— dugattyú mozoghat. A —96— rúd végén van az üveganyag^ajtolását végző —68— fejrész. A beállítható —71'— ütközők a —93— tömb pontos magassági beszabályozását teszik lehetővé, úgyhogy ilyen módon a —68— sajtolószerv működése is szabályozható. A —92a— cső a —92— csővezetékhez csatlakozik és ezúton a sűrített levegő a —94— hengerbe áramolhat. A —68— sajtolórész körül van a —110— csésze (2., 3. és 3a. ábra), amelynek célja elhatárolni az üvegszerű anyagnak a munkaasztalon való lerakódását. Ez a —110— csésze a —1 líráddal vagy szárral kapcsolódik, amelynek végén vannak a —112— dugattyük, amelyek a —113— hengerekben mozoghatnak. Ezek a hengerek a —68— sajtolószervet mozgató —94— henger két oldalán vannak elhelyezve. A megfelelő elosztóval vezérelt —114— vezeték révén sűrített levegőt juttathatunk a —113— hengerekbe. A —110— csésze karimájának egy részén 1 bevágás vagy nyílás van, amelyen át az üvegszerű anyag a munkaasztalra adagolható. A munkaasztalon egymás mellett vannak elhelyezve a sűrített levegő —91— elosztója, a helybenálló ütközők, amelyek közül az egyik, a —97— előnyösen rugalmas és légnyomásos, a másik —98— ütköző pedig csavarmenettel szabályozható. A gép —78'— állványán van a —99— víztartály, amelybe az öntőminták billenőmozgás révén besüllyedhetnek, hogy ilyen módon azokat hűteni lehessen. A gép felső részén van elhelyezve a kör alakú —100— csepegtetőcsatorna, amely a forgóoszloppal együtt mozog és amelybe állandóan vizet vezetünk. Ez a csepegtető a —101— csővezeték révén a —115— csőbe juttat vizet, mely a munkaasztalon van elhelyezve (5. és 9. ábra). Ezek a —115— vezetékek az —52— öntőnyílást körülveszik olyképpen, hogy munkaasztalt eredményesen hűtik. A gép működése olykép történik, hogy először a —110— csésze süllyedése következik be, amely ilyen módon a —112— dugattyú hatása alatt a munkaasztalra kerül, amit az elosztó megfelelő működése eredményez. Ezután az üvegszerű anyag, amelyet megfelelően adagolva, már ismert módon vezetünk be, a munkaasztalon lévő —110— edénybe, vagy csészébe jut. Ugyanekkor a mozgatható —12— karok mozgása, amit a —61— kilincsnek és —65— horonynak az együtt-Í* működése okoz, az —58— zárófej felemelkedését okozza, amely tehát az asztal —52— nyílásába emelkedik a—91— elosztó működése következtében. Ez az elosztó ugyanis sűrített levegőt juttat a —88— hengerbe a —102 csővezetéken át és ez a levegő a ^-89— dugattyút felfelé mozgatja. * A —91— elosztó hatása alatt a —68— sajtolószerv lefelé hadad, ugyanis az elosztó a —92— és —92a— csővezetékeken át a sűrített levegőt a —94— hengerbe juttatja, amelyben ez a levegő a —95— dugattyúra hat. A —12— kar mozgása a —61— kilincs révén megszűnik akkor, mikor a —91— elosztó —90— rúdja a szabályozható^ —98— ütközőhöz ütődik, amely ezt a rudat visszalöki és a kilincs kiakasztódását okozza, minekfolytán a sűrített levegő már nem juthat be a —88— és —94— hengerekbe. A —104— huzalon elhelyezett —103— ellensúly, amely megfelelően van vezetve, a szemben lévő csillapítóhatású —97— ütközővel ismét kapcsolatba hozza a —61— kilincset, minthogy az elmozdulás könnyű, mert a —73— görgő a —15— pályán gördül. A —88— henger ilyen módon kiürül és ezután az —58— zárófej a —108— rugó hatására önműködően lesüllyed, amely a —89— dugattyúra hat, hogy azt alsó helyzetébe vigye. A —12— kart visszavezető rugója kiindulási helyzetébe viszi vissza. Miután az —52— nyílás felszabadult, az üveganyag a következő munkafolyamat alatt kifolyhat ezen a nyíláson át és ekkor lép működésbe a fúvó berendezés. Ennelc a fúvónak —8— karjai a —105— rugók hatása alatt, miután —106— ütközőik révén —107— áUítógörgőkkel érintkeznek, biztosítják a munkaasztal fölött a pontos központos elhelyezést. A 7. ábra a —13— és —14— görgőpályákat kifejtve mutatja, amelyeken a —25— -öntőminták —36— és —37— tartó és billentő görgői mozognak. Ugyancsak látható ezen az ábrán a —32— görgő —48— pályája. Az ábra még a —99— edényt vagy kádat is szemlélteti, amelybe aj öntőformák hűtés végett merülnek. Az öntőminták szétnyitása és összecsukása a peckekkel ellátott —28— és —29— lemezek működése folytán jön létre. A 10. és 10a. ábra az izzólámpa üvegburájának készítési módját szemlélteti, amely a következő: A v üvegolvadék valamely adagolóberendezésből a —g— vezetőpályára esik, amely azt V'-nél a —110— csészébe vezeti a 10a. ábrán látható —110a— nyíláson át. Ilymódön áll elő a 10. ábrán I-el jelölt munkahelyzet. Az —58— zárófej az —51— munkaasztalt alulról elzárja és az idekerült üvegszerű anyag V2

-nél a munkaasztal nyílását megtölti, (II. helyzet). A —68— sajtolófej süllyedésekor, vagyis mikor lefelé halad V3-nál laposra nyomja az üvegszerű anyagot

v (III. helyzet). Ezután a —68— fejrész felemelkedik és felszabadítja a V4 anyagot, amely tárcsaszerűvé lapítva az asztalon marad (IV. helyzet). Ezt követően az —58— elzárófej lesüllyed és felszabadítja az —51— asztal nyílását, amivel egyidejűleg a —110— csésze felemelkedik (V. helyzet). Az elzáró- és sajtoló- vagy lapítófejek ilyen módon eltávolodtak az —51— asztaltól, miáltal az üvegszerű V6 anyag súlyánál fogva lesüllyedni igyekszik, vagyis lefelé távozik a munkaasztal nyílásából. (VI. helyzet). A —41 — fúvófejjel létesített fúvás hatása alatt ez az üvegszerű anyag tovább süllyed és ilyen módon a munkaasztal nyílása alá kerül, ahol a meghoszszabbított V alakot veszi fel (VII. helyzet). A fúvás olykép válik lehetségessé, hogy ekkor a —41— fúvófej a munkaasztal nyílása fölé került. Végül a —25— mintát helyezzük a VIII-as helyzetnél látható módon az anyag mellé, illetve