140295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több rétegből álló sajtolt lemezek előállítására farészekből és kötőanyagokból

2 140295 5 cm2 felületű vékony, lapos részecskékre bont­juk. A durva anyagot, adott esetben 2.5% para­finnal való átitatás után egyébként légszáraz ál­lapotban 3.5% poralakú kötö'anyaggal, például karbamid-formaldehid kondenzálási termékkel, továbbá ismert eljárás szerint a mindenkor al­kalmazott kötőanyagot melegben gyorsan meg­keményítő megfelelő folyékony keményítőanyag­gal és vízzel keverjük. A finomabb anyagot 4% parafinnal és 7% kötőanyaggal bensőségesen összekeverjük. A finom anyag 8 súlyrésznyi mennyiségét egyenletesen formázókeretbe helyezzük, mely­nek fenekén szatináló bádog van. Ezt a réteget elősajtolhatjuk. Ezután a durva anyag 84 súly­résznyi mennyiségét öntjük be és szintén egyen­letesen elosztjuk. Ezt az anyagot elősajtoljuk. Végül újból 8 súlyrész finom anyagot szórunk fel, szatináló bádoggal fedjük és e réteg előpré­selése után az egész anyagot, keret nélkül, azon­ban felül és alul is szatináló bádoggal borítva forrón dolgozó rekeszes présben összesajtoljuk. A rétegeket következőképpen is kialakíthat­juk: a kész lemez súlyának 84 súlyszázalékot ki­tevő részét töltjük a formázó keretbe, egyenle­tesen elosztjuk és elősajtoljuk. A.i így kapott testre 8 súlyszázalék finom anyagból vékony fedőréteget szórunk fel és a két réteget rövid ideig elősajtoljuk, miután előzőleg a formázó­keretbe illő szatináló bádogot helyeztünk fel. Ezután a formázó keretet a fenekén és felül lévő két szatináló bádoggal együtt 180°-kal megfor­gatjuk, .úgyhogy a felvitt finom réteg alulra ke­rül. A 8 súlyszázalék finom anyagból álló máso­dik fedőréteget a már most felül fekvő fenék­bádog eltávolítása után a felül szabad durva ré­tegre felhintjük és rövid ideig tartó elősajtolás után az egész masszát keret nélkül forró reke­szes sajtóba visszük és ott készre sajtoljuk. Ezt az eljárásit mindkét oldalán borított durva anyagréteg esetében különösen akkor alkalmaz­hatjuk, ha a belső réteg kialakításához meglehe­tősen durva farészeeskéket használunk, melyek a formázó keretbe való betöltés közben a vé­kony,, először betöltött finom réteget elroncsol­hatnák. 2. példa.. Darabos fahulladékot, mint például a fumir hámozásánál kapott rönkmaradékot, törzsek végtárcsáit, kéregrészeket, szilánkalakú részekre aprítunk és mintegy 4% nedvességtartalomig szárítunk. A szilánkokra aprított durva fahulla­déknak a kész lemez súlyára számított 80%-nyi mennyiségét ismert eljárás szerint 32 súlyrész kötőanyaggal keverjük, majd formázókeretbe töltjük és egyenletesen szétterítjük. A durva ré­szecskékből álló réteget ezután elősajtoljuk. Durván darabos keményfát, például bükkfa­törzsek lehántásánál visszamaradó rönköket al­kalmas gépben vékony lapos gyalul orgácsszerű részecskékké, majd ezeket utólag pikkelyalakú részecskékké aprítjuk tovább. Az így fyapott fa­részecskéket légszáraz állapotra szárítjuk, majd 15 súlyszázalék iiyen farészecskét, valamint 5 súlyszázalék keményfa fűrészport 2 súlyszázalék vízálló kötőanyaggal és 5 súlyszázalék vízzel keverünk. Egyidejűleg 1 súlyszázalók kemény viaszport adunk hozzá. Az így kapott tömeget a fentemlített elősajtolt durva rétegre egyenlete­sen felvisszük és ugyancsak keretben elősajtol­juk. Ezután az egész tömeget keret nélkül me­legen dolgozó rekeszes présben készre saltoljuk. Igen szép, sima és kemény felületű lemezt ka­punk, mely különösen padló borításához alkal­mas. A fentemlített anvagokon kívül a tömeghez még kvarclisztet, gipszet, vagy egyéb ilyen anyagot adagolhatunk, amivel az elcsúszási ve­szélyt csökkenthetjük. 3/a. példa. Az 1. vagy 2. példában említett fahulladékot úgy aprítjuk, hogy durva szilánkokat kapjunk. Az így kapott anyagot 4% kötőanyaggal ele­gyítjük. E keverékből annyit használunk, hogy a kész lemez fedőrétegek nélkül 21 mm vastag legyen. Az így kapott durva anyag mindkét ol­dalára az 1. példában.megadott módon oly ré­teget viszünk fel, mely készresajtolt állapotban 1.5 mm vastag és melynek összetétele a követ­kező. Kiindulási anyagként puhafából kapott tiszta fűrészport használunk, amilyen fűrésztelepeken nagy mennyiségben keletkezik. Az egészen finom poralakú részeket előzőleg kiszitáljuk. E fűrészport 8% kötőanyaggal elegyítjük. Mielőtt -a fűrészporból készült anyag első ré-_ tegét a szatináló bádogra visszük, utóbbit vízzel egyenletesen úgy nedvesítjük meg, hogy a réteg víztartalma körülbelül 30% legyen. Végül ugyanilyen vízmennyiséget permetezünk a felső fedőrétegre is. A lemezt keretben hidegen elő­sajtoljuk, majd keret nélkül a melegen dolgozó rekeszes présben készre sajtoljuk. Ekként szép, mindkét oldalon sima és világos felületű lapot kapunk, mely például mintegy 10— 15 kg/cm2 -nél kisebb présnyomás . alkalmazása esetében falborításként, ajtótöltésként és közép­rétegként jól használható. 3/b. példa. A két fedőréteg kialakításához a 3/a. példá­ban említett fűrészporrészecskék helyett tiszta fehér puhafa gyaluforgácsot alkalmazunk, ugyancsak 8% kötőanyaggal. Az így kapott le­mez hajlítási szilárdsága még nagyobb, mint a 3/a. példa szerint kapott lemezé és élénk mintájú világos felülete van. Az összes említett esetekben a lemez egyes rétegei sajtolás közben, járulékos" kötőanyag nélkül, egyetlen szilárd lemezzé egyesülnek. Szabadalmi igénypontok. 1. Eljárás több rétegből álló sajtolt falemezek­nek előállítására, melyre jellemző, hogy a fa­anyagot aprító szerszámokkal oly szabálytalan alakú részecskékre bontjuk, melyek méretei az alábbi határok között feküsznek: hossz 5—50 mm szélesség 3—*ÍÖ;mm •,; • ; : vastagság 1 — 5 mm a részecskéket ragasztóanyag alkotta réteggel

Next

/
Oldalképek
Tartalom