140295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több rétegből álló sajtolt lemezek előállítására farészekből és kötőanyagokból
Megjelent 1951. évi január hó 15-én: ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140295 SZÁM 38« OSZTÁLY F-10704 ALAPSZÁM — (VIII. c.) Eljárás több rétegből álló sajtolt falemezek előállítására farészekből és kötőanyagból. Fahrni Fred műszaki kereskedő, Wien A bejelentés napja: 1943 november 11. A találmány eljárás több rétegből álló préselt falemezek előállítására, farészekből és kötőanyagból. A sajtolt falmezek gyakorlati alkalmazása szempontjából fontos, hogy lehetőleg sírna felületük legyen,, mert különben csupán korlátolt terjedelemben alkalmazhatók. Ezért nehézséget okoz az ágaknak, gyökérfa hulladékainak, bútorgyárakban keletkező enyvezett hulladékrészeknek és egyéb famegmunkáló üzemekből eredő darabos hulladéknak alkalmazása, mivel az ilyen részek tökéletes egyesítése hagy energiát igényel, ami a lapok előállítását megdrágítja. Ezenkívül a finomabban feltárt részekéből vagy finom fűrészporból készített lemezekhez jelentős kötőanyagm^nnyiség kell, hogy -a szükséges szilárdság elérhető legyen. A lemezeket ez a körülmény is megdrágítja. A találmány értelmében e nehézségeket azzal küszöböljük ki, hogy a lemezt durvább, darabos és kevesebb kötőanyagot igénylő ragasztóanyaggal bevont durvább fadarabokból" álló belső rétegből alakítjuk ki és mindkét oldalára fedőréteget viszünk fel, mimellett előnyösen a belső réteget a fedőréteg vagy fedőrétegek felvitele előtt sajtoljuk. A lemez ilyen felépítése azzal az előnnyel jár, hogy sajtolt lemezek előállításához tetszőleges alakú, színű és nagyságú viszonylag durva fahulladékot használhatunk járulékos anyagszükséglet nélkül. A találmány szerint előállított lemeznek ennek, ellenére a felvitt fedőrétegek következtében mindkét oldalán teljesen sima felülete van, úgyhogy bármilyen célra használható. A belső réteg előzetes préselésével meggátoljuk, hogy a felületéből egyes farészek kiálljanak és ezenkívül az egyes durva farészek közötti hézagokat is csökkentjük, úgyhogy a lemez viszonylag kis mennyiségű finomabb anyaggal teljesen elfedhető. Viszont rések hagyásának az, az előnye van, hogy a meleg sajtolás közben a gőzök azokon át könnyebben távozhatnak és a kész lemez súlya kisebb. A fedőrétegeket finomabb farészecskékbői alakítjuk ki, amivel a lemeznek oly külsőt kölcsönözünk, mintha teljésen finom farészecskékbői készült volna. A farészekből és kötőanyagból álló masszát a találmány előnyös foganatosítási módja szerint először kisebb nyomással formázókeretben sajtoljuk, majd keret nélkül nagyobb nyomással készre sajtoljuk. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy a második préseléshez használt, előnyösen melegen^ dolgozó rekeszes prés méreteit és kialakítását nem kell meghatározott keretekhez idomítanunk, amivel a sajtó használhatósági lehetőségét bővítjük. Hogy sajtoláskor szép, sima felületeket kapjunk, a légszáraz állapotba hozott lemez külső rétegét vagy külső rétegeit a f őpréselés előtt megnedvesítjük, mimellett a belső réteg légszáraz állapotban van. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a gőzfejlődés viszonylag csekély, úgyhogy a lap nem vetődik. A találmány értelmében továbbá a külső rétegek kialakításához használt masszába a belső réteg kialakításához használt masszához adagolt kötőanyagnál nagyobb mennyiségű kötőanyagot és a felület külsejét és külső befolyásokkal szembeni ellenállóképességét, befolyásoló anyagokat adagolunk. Ezzel a lemez előállítási költségeinek jelentős csökkentése ellenére a külső rétegeket különösen szilárdan alakíthatjuk ki és a lemez színét és ellenállóképességét is befolyásolhatjuk, illetőleg az utóbbit növelhetjük anélkül, hogy jelentős járulékos anyagszükséglet mutatkoznék. A találmány szerinti eljárást az alábbi példák kapcsán bővebben magyarázzuk. /. példa. Furnir-, réteges, falemez-, és bútorgyári hulladékból a vékonyabb farészeket különösen a vékonyabb furnirszeleteket kiválogatjuk. A durvább" anyagot, például Condux-malomban úgy dolgozzuk fel, hogy 5—50 mm hosszú, mintegy 3—10 mm széles és l / 2 — 5 mm vastag részek keletkezzenek. A közben keletkező rövidebb vagy vastagabb darabkák nem zavarnak. Egyidejűlég finomabbra beállított malomban az/előzőleg kiválogatott furnirhulladék anyagot, ^például V2—
