140293. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tej tartósítására egyidejű savtompítás mellett

Megjeleni, 1951. évi Januar hó 15-én. " ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL S Z A B A D A L MI L E í R A S 140293 SZÁM 53e OSZTÁLY E-6267 ALAPSZÁM — (x/í) Eljárás tej tartósítására egyidejű savtompítás mellett. Erdey László dr. vegyész és Inzelt István vegyészmérnök, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1948. augusztus 25. A tej tartósítása, főleg a nyári hónapokban, igen fontos feladat és célja, hogy a tej megsava­nyodását, illetve megalvadását a hosszabb táro­lás', illetve szállítás alatt megakadályozza. A tej - tartósítására különböző fizikai és kémiai mód­szereket alkalmaznak. A fizikai módszerek közé tartoznak: a hűtés, pasteurözés, forralás, besu­gárzás, besűrítés, illetve beSzárítás. Ezek a mód­szerek különböző, többé-kevésbbé bonyolult ké­szülékeket, eszközöket igényelnek és jelentős ener­gia fogyasztással járnak, tehát főként tejüzemek­ben valósíthatók meg. A termelőnél való tejtartó­sításra a kémiai módszerek alkalmasabbak. Ide sorozhatok a formaideriid és a hidrogénhiperoxid, utóbbi folyadék-, vagy karbamiddal molekula­vegyületet alkotó szilárd formában. A formaldehides tejtartósítási módszer hátrá­nya az, hogy a tejben maradt szabad formalde­hidet forgalombahozatal, illetve fogyasztás előtt valami módon, például álkalibiszulfittal hatástala­nítani kell.' A formaldehid és alkálibiszulfit ada­golását pontosan kell végezni, ami nagy nehéz­ségeket okoz. Az oldatban, adagolt formaldehid mennyisége ugyanis az oldat koncentrációjától függően ingadozásokat mutat. A hatástalanításra alkalmazott alkálibiszulfit oxidáció miatt idővel veszít hatásfokából. Ilymódon igen gyakran elő­fordul, hogy a formaldehiddel tartósított és ál­kalibiszulfittal közömbösített tej, vagy fölös for­maldehidet, vagy fölös biszulfitot tartalmaz. A fölös formaldehid és a fölös alkálibiszulfit is* az egészségre nézve ártalmas anyagok és különösen veszélyesek "a csecsemők táplálására alkalmazott tejelőiéi. Az ipari formaldehid metilalkohol tar­talmát pedig az alkálibiszulfit nem közömbösíti és így ennek mérgező hatása változatlanul ér­vényre jut a közömbösített tejben is. A hidrogénhiperoxid tejtartósí|ásra való alkal­mazása azzal a hátránnyal jár, hogy cSak folya­dékokban lehet alkalmazni és így adagolása, szállítása, valamint csomagolása nehézségekbe ütközik. A hidrogénhiperoxid ugyanis bomlé'korjy és bomlása közben tekintélyes mennyiségű gáz keletkezik, teljesen zárt csomagolásban tehát csak bizonyos veszéllyel szálltható. Tartósított szi­lárd formája, például a karbamiddal molekula­vegyületet alkotó hidrogénhiperoxid, nagy meny­nyiségű idegen anyagot visz a tejbe. ' „ A találmány, szerinti eljárással a hidrogénhiper­oxidot kényelmesen kezelhető, szilárd alakban és olyan anyaghoz kötve adjuk a tejhez, amelynek jelenléte nem káros, sőt ellenkezőleg a tejsavas erjedésnek indult tej savfokát tompítja és így egyidejűleg nemcsak tartósítja, hanem alvadását is késlelteti. Az egyidejű savtompításnak azaz előnye is mutatkozik, hogy a hidrogénhiperoxid bomlását is gyorsabbá teszi és így ennek, tartósí-, tó hatása — az időegységben nagyobb mennyi­ségben keletkező naszcensz oxigén miatt — erő­teljesebb, mintha ugyanazt a hidrogénhiperoxid mennyiséget tiszta állapotban, vagy-közömbös vegyületekhez kötött formában adagoljuk. A találmány szerinti eljárás kivitelezésére cél­szerűnek találtuk az alkáliperoxikarbonátok ,é& különösképen az alkálikarbonát-peroxihidrátok alkalmazását, mely utóbbiak a hidrogénhiperoxi­dot molekulavegyület alakjában, kristályvízsze­rűen kötve tartalmazzák. Az eljárás gyakorlati kivitelénél különösen a N2 C 2 0 6 és N 2 C0 4 össze­tételű peroxikarbonátök és a N2 C0 3 . n H2 0 £ összetételű karbonátperoxihidrátok jönnek te­kintetbe (M = alkálifém), vízmentes vagy vál­tozó mennyiségű kristályvizet tartalmazó alak­ban. E vegyületek alkalmazása annál is előnyö­sebb, mert a tartósított tejben a fölös hidrogén­hiperoxid lassan önmagától elbomlik és az eset­leg megmaradt fölöslege felmelegítés, illetve for­ralás alkalmával elbomlik, alkálikarbonát tar­talma pedig a tej természetes savianyodása követ­keztében közömbösítődik. így a tartósítószerből a fogyasztásra kerülő tejben csupán az alkálitarta­lom marad meg, mint'idegen anyag, Jejsayas,

Next

/
Oldalképek
Tartalom