140288. lajstromszámú szabadalom • Indító vezérlőmű villamos kisütőlámpákhoz

140288 3 A —35— horgonycsap —36— szigetelő tárcsából vagy alaplemezből nyúlik felfelé és (pl. molibdénből készült) —31— érintkezőt hord, mely a horgonycsap szabad végéből áll ki és a —36— alaplemezből felnyúló csappal, mint —32— érintkezővel működik együtt. A —32— csapon —37— külső konnektor van (pl. bekötőcsavar a —36— fenéklemez másik oldalán), mely azt a H áramkör, egyik oldalához csatlakoztatja. Az alaplemezen másik, hasonló —38— külső konnektor is van, melyet a H áraimkör másik oldalához kötünk. A —33— fűtőellenállást huzaltekercs alkotja, melyet <a —34— termosztatikus csíkra csévélünk, pl. aszbesztpapírból való, hő- és villamos szigetelő —39— borítás vagy burkolat közbeiktatásával; e borítás a termosztat hőtehetetlenségét és működési idejét növeli. A —33— fűtőtekercs egyik végét a külső —38— konnektorhoz, másik végét pedig a —34— csíkhoz és így a —35— csaphoz kötjük. A —22— indítóvezetéket ugyanehhez a —35— csaphoz, a másik —23— indítóvezetéket pedig a —32— csaphoz és a másik külső —37— konnektorhoz csatoljuk. A kondenzátor —28, 29— vezetékeit a —35, 32— csapokhoz kapcsoljuk, melyek közé van kötve — a —22, 23— vezetékek révén — az S indító is, amint már említettük. Ha jó L lámpát indítunk, az S indító a szokásos módon működik, mintha a T segédkapcsoló mint vezérlőszerkezet ott sem volna; vagyis az indító —26, 22— érintkezői ugyanis csak mdníiegy 2—4 másodpercig vannak zárva és így a —34— termosztatikus alkatelem ebből eredő félhevítése a —31, 32— vezérlő-érintkezők zárásához nem elegendő. Némi áram természetesen áthalad a —33— hevítőn a parázsfénykisülés alatt, míg az S indító nyitva van, ez az áram azonban csekély és fűtőhatása jelentéktelen. Még ha az L lámpa tényleges elindítása előtt az S indító több munkaperiódust végez is, a —31, 32— érintkezők még mindig nem záródnak, ha a T vezérlőszerkezet segédkapcsoló működési ideje elég hosszú. Ha azonban a lámpa hibás, a —34— csíkban a hőnek a —33—he-Vítőellenállás teljes gerjesztésétől eredő felhalmozódása (mialatt az S indító a saját ismételt munkaperiódusai alatt zárva van) a —31, 32— vezérlő-érintkezőket esetleg zárja és a-H áramkört az S indítótól függetlenül létrehozza. Ekkor a H körben folytonos áramlás van, melyet az S indító sehogyan sem tud megszakítani vagy csökkenteni, úgyhogy az L lámpa villogása megszűnik. Ha azonban a H áramkört a —15— kézikapcsoló nyitásával, vagy a hibás L lámpa eltávolításával és jó lámpa behelyezésével árammentesítjük és ebben az állapotban addig hagyjuk, míg a —34— vezérlő termosztat teljesen le nem hül, T-nél a sönt nyílik és az S indító ismét készen áll a lámpa szokásos indítására. A 3. ábrán feltüntetett szerkezet is megfelel az 1. ábrának, de a Ta segédkapcsoló különbözik a 2. ábra szerinti megoldástól. Azokat a részeket, amelyek viszonylagos helyzetétől függ ' a kapcsoló működése, nem szereljük a —36— fiber alaplemezre — mely vetemedésnek van kitéve és csak olyan korlátolt nagyságú teret hagy a —34— termosztatnak, hogy ennek szükségképpen ige,n rövidnek kell lennie (2. ábra), — hanem a 3. ábra szerinti Ta segédkapcsolót a —36— alaplemeztől független szerkezeti egységként alakítjuk ki. A kétfémes —34a— termosztatikus csík itt párhuzamos az S parázsfénykapcsolóval és a K kondenzátorral, melyek bármelyikével egyenlő hosszú is lehet. A —34a— termosztat alsó végét —40— szegecs segítségével —41— oldalsó szigetelő szervek, pl. fiber csíkok közé fogjuk be és a —34a— termosztát mindkét oldalán —42— szigetelő távtartókat helyezünk közbe. A —32a— fémérintkező, mely a —34a— termosztát másik (szabad) végével működik együtt, a —41— csíkok, ill. szervek egyikének felső végén van, mely csíkokat —43— fém távtartó tart egymástól meghatározott állandó távolságban. Az ábra szerint a —32a, 43— részeket —44— huzal felső vége alkotja; e huzalt a —41— szerv szomszédos lyukain fűzzük át és azután úgy hajlítjuk e szerv felső széle fölé, hogy a huzal vége oldalról a másik —41— szerv felső végéhez ér. A —44— huzal másik végét a —38— konnektorhoz kötjük. Ismételt leírás elkerülésére a 3. ábra különböző részeit ugyanazokkal a hivatkozási jelek- -kel jelöltük meg, mint az analóg részeket az 1. és a 2. ábrán, és csupán ott tettünk hozzájuk megkülönböztető betűt, ahol ez a megkülönböztetés szükségesnek látszott. Szabadalmi igénypontok: 1. Indító vezérlőmű villamos kisütőlámpához, amelyben .önműködő * indító hőkapcsoló ,az • elektródákkal sorban, a lámpával pedig párhuzamosan fekszik, és a kapcsolónak a lámpa gerjesztése révén működtetett együttműködő érintkezőpárja van, mely kapcsolóban továbbá olyan szervekről történik gondoskodás, amelyek ön- ^ működőén megakadályozzák a kapcsoló folytatólagos önműködő működését abban az esetben, ha több kísérlet után a lámpa elindítása nem sikerül, azzal jellemezve, hogy az indító vezérlőműnek olyan késleltető segédkapcsolója van, amely az (S) indító hőkapcsolónak (—22, 26—) érintkezőit söntölni képes és a söntölést akkor hajtja végre, ha az (S) indító hőkapcsoló a kisülés elindítását többször sikertelenül kísérelte meg, amikor is a (T) késleltető segédkapcsoló (33) működtető szervet és működésen kívül nyitott (—31, 32—) érintkezőket tartalmaz, mely utóbbiak villamosan söntölve vannak az (S) indító hőkapcsoló (—22, 25—) érintkezőivel, az említett —33— működtető szerv pedig sorban fekszik az (S) indító hőkapcsoló érintkezőivel és egyszersmind a (T) késleltető segédkapcsoló —31, 32— érintkezőivel is. ^ 2. Az 1. igénypont szerinti indító vezérlőmű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (T)»