140245. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés több, egymást legalább is részben körülvevő tárgynak a helyes viszonylagos helyzetben való elrendezésére, valamint ezzel az eljárással vagy e berendezés felhasználásával előállított tárgy, pl. villamos kisütőcső

2 140245 8. ábra egy elkészített elektródakészletet szemléltet. Az egymáskörül szabadon elrendezett tárgyak, a jelen esetben az —1, 2, 3, 4 és 5— elektródák, melyek közül egy közvetett fűtésű katodaként, három rácselektródaként, egy pedig a kisütőcső anódá jaként van kialakítva, az elektródatámaszok, ill. a katóda végeivel két a —7— sze^ relőasztalra erősített —6, 6— támasztóperemen teküsznek fel (6. ábra). A találmáíny értelmében az elektródákat a —8— villáskar útján, melynek —9— és —10— fogai vagy harántrudjai vannak, pl. a —9— rúd segélyével egyik oldalra toljuk, míg valamennyi elektróda egymás mellé kerül (1. ábra). Rizonyos esetekben a katóda végeit a —6— peremeken kialakított kis mélyedésekbe visszük, hogy ott felfeküdjenek. Ezután a —8— kart a másik irányban mozgatjuk, amikor is az —5, 4, 3 és 2— elektródák egymásután egymáshoz tolódnak, mi mellett ennek a tolómozgásnak az amplitúdója artnyival kisebb az első mozgásénál, hogy most a 2. ábrán látható helyzetet érjük el, mimellett. a —2— rács pontosan a kivánt helyzetben, ebben az esetben az —1— katódával közöstengelyűen, helyezkedik el. Ezután az elektródákat ismét a —9— rúddal toljuk el, amíg a —3— rács nem kerül a megfelelő helyzetbe (3. ábra), majd ezután hasonló módon a —4— és —5— elektródákat hozzuk a megfelelő helyzetbe. Ezután az elektródákat például a —11— szervvel, melynek széle a tartóhuzalok közé benyúló —12— fogakkal van ellátva, központosítottam megfogjuk és a tartóhuzalok végeire feltolt központosítószer vekkel rögzítjük. Miután a fogazott szerveket eltávolítottuk, ezeket a központosítószerveket kissé előretoljuk, úgy, hogy azok az elektródákhoz képest a kivánt helyzetbe kerülnek, majd ezeket a szerveket szokásos módon egy vagy több tartóhuzalon megrögzíthetjük. Előnyösen azonban a 7. ábra szerinti — természetesen legalább is részben szigetelőanyagú — központosítószerveket alkalmazzuk, melyek két, —13— és —14— félrészből állnak, amelyek egymáshoz csuklósan lehetnek erősítve. Az ilyen központosítószerveket oldalról vihetjük fel a tartőhuzalok, illetőleg elektródák végeire, -úgy, hogy e félrészeknek egymással való összekötése után az elektródák egymáshoz képest rögzítődnek és központosítódnak és elektródacsomagként eltávolíthatók a készülékből. A 8. ábra ilyen elektródacsomagot szemléltet, mely most már egy kisütőcsőbe beépíthető. A találmány szerinti eljárás előnye, amint ezt már fentebb kifejtettük, hogy az elektródákat nem kell kézzel megérinteni, ha azoknak egymás körül való elrendezését szintén mechanikailag oldjuk meg. Lehetséges továbbá az is, hogy egy vagy több elektródát vagy tárgyat egymáshoz képest excentrikusan rendezzünk el, amikor is az előretolómozgás amplitúdóját megfelelően változtatjuk. Az is lehetséges, hogy egy vagy több elektródát ferdén rendezzünk el egymáshoz képest. Evégett olyan —8, 9, 10--- villáskart alkalmazhatunk, amely hosszában meg van osztva, úgy, hogy valójában két egymás mellett fekvő villáskar működik. Ha ezek a karok egymástól függetlenül mozgathatók, egy bizonyos elektródának a helyes helyzetben való elrendezése végett e karok • amplitúdói különbözővé tehetők, minek következtében az ennél a mozgásnál előretolt elektródák a katódához képest ferde helyzetbe kerülnek. Minthogy ezután mindkét kart újból ugyanazzal az amplitúdóval mozgatjuk, a többi elektróda újból a katódával központosán vagy excentrikusan rendezhető el, ugy, hogy végezetül az elektródakészletnek csupán egyetlen elektródája van ferdén elrendezve a katódához képest. Lehetséges továbbá, hogy a —7— szerelőasztalt mozgassuk a —6— aljzatokkal vagy peremekkel együtt, mimellett a —8— kar nyugalomban van. Adott esetben a karnak és a szerelőasztalnak mozgásait kombinálhatjuk is. Egy vagy több elektróda például váiyúalakú vagy pedig derékszögű, négyszögalakú vagy más tetszésszerinti keresztmetszetű is lehet, mimellett az elektródák kúpalakúak, hordóalakúak vagy másmilyen alakúak is lehetnek. Egy előnyös kiviteli alak adódik még azzal, ha a rendszer legkülső elektródáját nem a tologatás előtt, hanem csak azután rendezzük el, mimellett ez az elektróda általában az anóda, előnyösen két félből állhat, mimellett mindegyik anódafél végein egy-egy fél központosítószervet foghatunk be az elektróda szélei közé. A legkülső elektróda két félrészének egymáshoz való rögzítésével és a tologatás útján a helyes helyzetbe hozott többi elektróda körül való elrendezésével, ebben az esetben ezeknek az elektródáknak a tartóhuzaljait e legkülső elektróda félrészeire erősített központosítószervek befogják és központosán tartják. A villáskart bütyköstárcsára támaszkodó emeltyűvel mozgathatjuk. A villa rúdjai vagy fogai egy tolórúddal való összekapcsolás helyett a tárgyak felett vagy alatt elrendezett tengely körül is lenghetnek, hogy a tárgyakat a találmány szerinti módon eltolhassuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás egymást legalább is részben körülvevő, szabadon fekvő tárgyaknak a helyes viszonylagos helyzetben való elrendezésére, melyre jellemző, hogy a tárgyakat egy vízszintes síkban, hosszirányukra harántirányban, akként csökkenő amplitúdókkal toljuk ide-oda, hogy a tárgyak a középsőtől kezdve egymásután a kívánt viszonylagos ' helyzetbe kerülnek, majd ezután azokat egymáshoz képest rögzítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a tárgyakat vízszintes helyzetben legalább is két, a tárgyak hosszirányára haránt álló támasztóaljzaton támasztjuk meg. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre, jellemző, hogy egy villamos . kisütó'csőhöz vagy egy kondenzátorhoz való, egymáskörül szabadon elrendezett elektródákat, ide-oda tolással egymáshoz képest a helyes helyzetbe hozzuk és egymáshoz képest rögzítünk. s