140245. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés több, egymást legalább is részben körülvevő tárgynak a helyes viszonylagos helyzetben való elrendezésére, valamint ezzel az eljárással vagy e berendezés felhasználásával előállított tárgy, pl. villamos kisütőcső

2 140245 8. ábra egy elkészített elektródakészletet szem­léltet. Az egymáskörül szabadon elrendezett tárgyak, a jelen esetben az —1, 2, 3, 4 és 5— elektródák, melyek közül egy közvetett fűtésű katodaként, három rácselektródaként, egy pedig a kisütő­cső anódá jaként van kialakítva, az elektróda­támaszok, ill. a katóda végeivel két a —7— sze^ relőasztalra erősített —6, 6— támasztóperemen teküsznek fel (6. ábra). A találmáíny értelmében az elektródákat a —8— villáskar útján, melynek —9— és —10— fogai vagy harántrudjai vannak, pl. a —9— rúd segélyével egyik oldalra toljuk, míg valamennyi elektróda egymás mellé kerül (1. ábra). Rizonyos esetekben a katóda végeit a —6— peremeken kialakított kis mélyedésekbe visszük, hogy ott felfeküdjenek. Ezután a —8— kart a másik irány­ban mozgatjuk, amikor is az —5, 4, 3 és 2— elektródák egymásután egymáshoz tolódnak, mi mellett ennek a tolómozgásnak az amplitúdója artnyival kisebb az első mozgásénál, hogy most a 2. ábrán látható helyzetet érjük el, mimellett. a —2— rács pontosan a kivánt helyzetben, ebben az esetben az —1— katódával közöstengelyűen, helyezkedik el. Ezután az elektródákat ismét a —9— rúddal toljuk el, amíg a —3— rács nem kerül a megfelelő helyzetbe (3. ábra), majd ez­után hasonló módon a —4— és —5— elektró­dákat hozzuk a megfelelő helyzetbe. Ezután az elektródákat például a —11— szervvel, melynek széle a tartóhuzalok közé benyúló —12— fogak­kal van ellátva, központosítottam megfogjuk és a tartóhuzalok végeire feltolt központosítószer vekkel rögzítjük. Miután a fogazott szerveket eltávolítottuk, ezeket a központosítószerveket kissé előretoljuk, úgy, hogy azok az elektródák­hoz képest a kivánt helyzetbe kerülnek, majd ezeket a szerveket szokásos módon egy vagy több tartóhuzalon megrögzíthetjük. Előnyösen azonban a 7. ábra szerinti — természetesen leg­alább is részben szigetelőanyagú — központosító­szerveket alkalmazzuk, melyek két, —13— és —14— félrészből állnak, amelyek egymáshoz csuklósan lehetnek erősítve. Az ilyen közpon­tosítószerveket oldalról vihetjük fel a tartőhuza­lok, illetőleg elektródák végeire, -úgy, hogy e félrészeknek egymással való összekötése után az elektródák egymáshoz képest rögzítődnek és központosítódnak és elektródacsomagként eltá­volíthatók a készülékből. A 8. ábra ilyen elek­tródacsomagot szemléltet, mely most már egy kisütőcsőbe beépíthető. A találmány szerinti eljárás előnye, amint ezt már fentebb kifejtettük, hogy az elektródákat nem kell kézzel megérinteni, ha azoknak egymás körül való elrendezését szintén mechanikailag oldjuk meg. Lehetséges továbbá az is, hogy egy vagy több elektródát vagy tárgyat egymáshoz képest ex­centrikusan rendezzünk el, amikor is az előre­tolómozgás amplitúdóját megfelelően változtat­juk. Az is lehetséges, hogy egy vagy több elek­tródát ferdén rendezzünk el egymáshoz képest. Evégett olyan —8, 9, 10--- villáskart alkalmaz­hatunk, amely hosszában meg van osztva, úgy, hogy valójában két egymás mellett fekvő villás­kar működik. Ha ezek a karok egymástól függet­lenül mozgathatók, egy bizonyos elektródának a helyes helyzetben való elrendezése végett e karok • amplitúdói különbözővé tehetők, minek következ­tében az ennél a mozgásnál előretolt elektródák a katódához képest ferde helyzetbe kerülnek. Minthogy ezután mindkét kart újból ugyanazzal az amplitúdóval mozgatjuk, a többi elektróda újból a katódával központosán vagy excentriku­san rendezhető el, ugy, hogy végezetül az elektródakészletnek csupán egyetlen elektródája van ferdén elrendezve a katódához képest. Lehetséges továbbá, hogy a —7— szerelő­asztalt mozgassuk a —6— aljzatokkal vagy pe­remekkel együtt, mimellett a —8— kar nyuga­lomban van. Adott esetben a karnak és a szerelő­asztalnak mozgásait kombinálhatjuk is. Egy vagy több elektróda például váiyúalakú vagy pedig derékszögű, négyszögalakú vagy más tetszés­szerinti keresztmetszetű is lehet, mimellett az elektródák kúpalakúak, hordóalakúak vagy más­milyen alakúak is lehetnek. Egy előnyös kiviteli alak adódik még azzal, ha a rendszer legkülső elektródáját nem a tolo­gatás előtt, hanem csak azután rendezzük el, mi­mellett ez az elektróda általában az anóda, elő­nyösen két félből állhat, mimellett mindegyik anódafél végein egy-egy fél központosítószervet foghatunk be az elektróda szélei közé. A legkülső elektróda két félrészének egymáshoz való rögzí­tésével és a tologatás útján a helyes helyzetbe hozott többi elektróda körül való elrendezésével, ebben az esetben ezeknek az elektródáknak a tartóhuzaljait e legkülső elektróda félrészeire erősített központosítószervek befogják és közpon­tosán tartják. A villáskart bütyköstárcsára támaszkodó emel­tyűvel mozgathatjuk. A villa rúdjai vagy fogai egy tolórúddal való összekapcsolás helyett a tár­gyak felett vagy alatt elrendezett tengely körül is lenghetnek, hogy a tárgyakat a találmány sze­rinti módon eltolhassuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás egymást legalább is részben körül­vevő, szabadon fekvő tárgyaknak a helyes viszonylagos helyzetben való elrendezésére, mely­re jellemző, hogy a tárgyakat egy vízszintes síkban, hosszirányukra harántirányban, akként csökkenő amplitúdókkal toljuk ide-oda, hogy a tárgyak a középsőtől kezdve egymásután a kí­vánt viszonylagos ' helyzetbe kerülnek, majd ezután azokat egymáshoz képest rögzítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, melyre jellemző, hogy a tárgyakat vízszintes helyzetben legalább is két, a tárgyak hosszirányára haránt álló támasztóaljzaton tá­masztjuk meg. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás fo­ganatosítási módja, melyre, jellemző, hogy egy villamos . kisütó'csőhöz vagy egy kondenzátorhoz való, egymáskörül szabadon elrendezett elektró­dákat, ide-oda tolással egymáshoz képest a he­lyes helyzetbe hozzuk és egymáshoz képest rög­zítünk. s

Next

/
Oldalképek
Tartalom