140244. lajstromszámú szabadalom • Készülék állandó időtartamú, de egymástól különböző időbeli távolságban lévő impulzusokkal jellemzett jelek vételére
Megjelent 195U. évi szeptember hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS • 140244 SZÁM 21a4 2.1—,35 OSZTÁLY P-11458 ALAPSZÁM: — (Vll/j) ' Készülék állandó időtartamú, de egymástól különböző időbeli távolságokban lévő impulzusokkal jellemzett jelek vételére N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven (Hollandia) Kiválasztva a P. 10596. alapszámú bejelentésből. A megállapított bejelentési nap: 1943 március 5. Németalföldi elsőbbsége: 1942 november 30. A találmány állandó időtartamú, de egymástól különböző időbeli távolságokban lévő impulzusokkal jellemzett jelek vételére alkalmas készülékre vonatkozik. Ilyen rendszerekben a jel-zavar-viszony javítása érdekében ismeretes már a beérkező impulzusoknak arra való felhasználása, hogy egy impulzus-ismétlőt, vagyis egy helyi impulzus-generátort hozzanak működésbe. A találmány értelmében a szokásos készülékekkel szemben a jel-zavar-viszony jelentékenyen javul olyan impulzus-ismétlő alkalmazása révén, melynek érzékenysége, működésbejövetele folytán, legalább is a beérkező impulzusok átlagos impulzus-ismétlődési frekvenciája egy ciklusának megfelelő időtartamra, számottevően, azaz a kívánt jel-zavar-viszony értékének megfelelő mértékben, a maximális értéke alá sülylyed. A szokásos készülékekben alkalmazott impulzus-ismétlők az ismételt impulzus fellépte után közvetlenül újból rendes maximális érzékenységüket mutatják, úgy, hogy pl. két egymásra következő jelimpulzus között középúton beérkező zavar-impulzus ismételt impulzust válthat ki. A találmány alkalmazása révén az ilyen zavar-impulzusra való működésbe jövést általában elkerüljük, úgy, hogy a zavarszint megjavul. Minthogy az impulzus-ismétlő csökkent érzékenysége ellenére is működésbe jöhet, rendkívül nagy amplitúdójú zavar-impulzusok hatására, előnyös az impulzus-ismétlőbe táplált impulzusok amplitúdójának korlátozása. A találmányt az alantiakban a mellékelt, a találmány szerinti készülék egy példaképeni kiviteli alakját szemléltető rajz kapcsán részletesebben ismertetjük. A szemléltetett kiviteli alak szerint az 1 antennával felfogott hordozó-hullám-impulzusok a 2 nagyfrekvenciás erősítőbe kerülnek, mely láncolatoson a 3 kéverőfokozattal, a 4 közbensőfrekvenciás erősítővel és az 5 detektorral van összekötve. A detektálás után kapott impulzusfeszültséget célszerűen a 6 korlátozón át, impulzus-ismétlőbe vezetjük, mely önmagában ismert 7 helyi impulzusgenerátor. A 7 helyi impulzusgenerátor két, - célszerűen gőztöltéses 10 és 11 kisütőcsövet tartalmazó, multivibrátor-kapcsolási-elrendezésből áll, mely csövek anódái a 13 és 14 ellenállásokon át anódfeszültségforráshoz vannak kapcsolva. E kisütőcsövek rácsai a 19, illetőleg 20 rácslevezető ellenállásokon át földelve vannak, mimellett a 16 és 17 kapacitásokon át a másik cső anódájával vannak összekötve, úgy, hogy a két cső között keresztcsatolás lép fel. A 21 katódellenállásról levezetett ismételt impulzusok a 23. készülékbe jutnak, ahol ezek az impulzusok az átviendő jellé alakulnak át. Következéskép a 24 visszaadókészülékbe az átviendő jelek vezetődnek. A helyi impulzusgenerátornak két egyensúlyi helyzete van. Ez egyensúlyi helyzetek egyikében a 11 cső vezet és a lö cső el van zárva, rníg a másik egyensúlyi helyzetben a 10 cső vezet és a 11 cső van elzárva. Azt az időtartamot, ameddig a csövek el vannak zárva, főként a 16 kondenzátor és 19 ellenállás, illetőleg a 17 kondenzátor és 20 ellenállás időállandója határozza meg. Ebben a kapcsolási elrendezésben a 20 ellenállás és 17 kondenzátor időállandója akkora, hogy a 11 cső minden egyes alkalommal legalább is az átlagos impulzus-ismétlődési-frekvencia egy ciklusának megfelelő időtartamra lezárva marad, rníg a 16 kondenzátor és *a 19 ellenállás időállandója az ismételt impulzusok időtartamának megfelelően, melyet ez az időállandó határoz meg, aránylag csekély. Az egyik egyensúlyi helyzetből a másikba való átmenetet az idézi elő, hogy a nem vezető 10 kisütőcső rácsára olyan értékű pozitív impulzus-feszültséget vezetünk, hogy a célszerűen gáztöltésű cső begyújtási feszültségét elérjük