140230. lajstromszámú szabadalom • Izzófejes gyújtású motor
Megjelent 1950. ?évi szeptember hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140230 SZÁM 46a2 85—102 OSZTÁLY G-10440 ALAPSZÁM — (V/d/8 ) Izzófejes gyújtású motor. Greguss Károly gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1948 szeptember 29. Az izzófejes gyújtású motorok ezidőszerint egyhengeres kivitelben, leggyakrabban . 20—30 LE, de általánosságban 50 LE alatti teljesítménynyel készülnek. Köztudomású, hogy a motoroknál a dugattyú és vele kapcsolt tömegek ide-oda járó', valamint a forgattyútengely forgó mozgásából kétféle oiy erőhatás származik, amelyek kiegyenlítése a motorszerkesztők minden ezirányú törekvése ellenére is az egyhengeres motoroknál ezideig nem sikerült Emiatt az izzófejes motorok járműveken való alkalmazásra nem megfelelőek, sőt vízszivattyúk, villampsáramot fejlesztő -gépek vagy más célra, mint erőgépek sem tudtak a gyakorlatban elterjedni. A mozgótömegek kiegyensúlyozatlansága nemcsak a fent leírt hátrányokkal jár, hanem határt szab a dugattyú nagysága szerint a fordulatszámnak is, mert ezen erőhatások négyzetes arányban nőnek a fordulatszámmal és ez. az oka, hogy izzófejes motorokat 50 LE-nál nagyobb teljesítménnyel nem készítenek. Ezen hátrányok megszüntetésére próbálkoztak ugyan izzófejes motorok kéthengeres kivitelű megoldásával, de nem sok eredménnyel. Az ilyen próbálkozás során hengerblokkban készített kéthengeres izzófejes motoroknál eddig megoldani nem sikerült nehézséget okoz a két izzór ej azonos hőfokon tartása, a két befecskendezett tüzelőanyagmennyiség azonossága, vagyis a motor helyes működésének előfeltételét képező két tényező, nevezetesen a gyulladás időpontjának és az egész lefolyásának azonosságát, kezdve az indítástól és az egész üzemidő tartamára eddig biztosítani nem tudták. A találmány oly egyszerű szerkezetű, kéthengeres izzófejes gyújtású motor, mely az elmondott hátrányokat maradéktalanul megszünteti és alkalmassá teszi az izzófejes motorokat arra, hogy azokat eddig figyelembe nem vehetett területeken, különösképpen nehéz járművekben, pl. kisvasúti mozdonyokban vagy erőgépekben is alkalmazzák. A találmány szerint a motor munkahengerei közös holttérrel, közös izzókűppal és közös robbanótérrel, előnyösen egymással szemben, vannak elrendezve és ennek megfelelően közös üzemanyagszivattyújuk és közös porlasztószerkezetük van. A találmányt bővebben annak példaképpeni kiviteli alakjait szemléltető csatolt rajzzal kapcsolatos leírás ismerteti, melyen az 1. ábra két munkahengerű motor tengelyén átmenő függőleges metszetet szemléltet, a 2. ábra metszet az 1. ábra I—I vona'a mentén, a teljesítményét összegező fogaskerekrendszerrel, vázlatos ábrázolásban, . a 3., 4. és 5. ábrák a motorok forgattyútengelyén levett teljesítmények összegezésének példaképpeni megoldásait rriutatják vázlatosan, a legutóbbi ábrán sebességváltó berendezés és tengelykapcsoló alkalmazásának a szemléltetésével. A motorok la és lb hengerei hossztengelyük irányában egymással szembe fordítva vannak elrendezve. A motoroknak közös 2 robbanóterük, 3 izzófejük és közös üzemanyagadagoló által táplált 4 porlasztójuk van. A hengerek készülhetnek a közös robbanóteret körülzáró résszel egydarabban öntve, vagy úgy a hengerek, mint a közbeiktatott robbanótér külön-kü:ön darabból kialakítva, avagy két motoregységből olymódon, hogy niindegyik henger magába foglalja a közös robbanótér felerészét. A hengerekben mozgó 5a és 5b dugattyúk, a 6a és 6b hajtórudak révén vannak a 7a és 7b forgattyútengelyekkel kapcsolva. A friss levegő a 8a és 8b forgattyúházakból a 9a és 9b csatornákon át áramlik a hengerek terébe, a kipuffogó gázok pedig a 10a és 10b kiömlőnyílásokon át távoznak. Ezesetben a robbanótérek öblítése ellentétes'irányú, mert a 9a és 9b csatornákhoz csatlakozó — ismert el; rendezésű •— beömlőnyílásokon át két oldalról beáramló friss levegő a hengereken áthaladva a közös robbanótérben találkozik, egymásba ütkö.zik, minek következtében örvénylés létesül, majd
