140229. lajstromszámú szabadalom • Pengetáras biztonsági beretva

\ 140229 össze van szerelve, —13— fülei a —11— nyél —12— füleit fedik és beillenék a négyzetes sai-okbütykök l'özé. A fülek mindkét párja át van lyukasztva a —34'— Szorítócsavarok befogadása végett, melyeket adott esetben felfelé rajtuk átdugunk. A helytálló részek között sorrendben ezután a fejrész kerete következik, mely lapos —16— fenéklemezből és a felálló —17— és —18— oldalrészekből áll. A —17— és —18— felálló oldalrészek nagyjából háromszögalakúak és lefelé és előre keskenyednek. A felálló oldalrészek között harántpálcák vannakv

elrendezve, melyek mindegyikére egy-egy üreges tengely vagy hüvely van szerelve. A leghátrább fekvő —19— üreges tengely a felálló oldalrészek közötti köztartóként működik és egyszersmind azoknak a fejben elfoglalt helyzetét merevíti. A középső tengely a —20— üreges görgőt hordja, mely a fenőszíj alsó vezetékét alkotja. A felső —21— tengely a —25— üregei hüvelyt hordozza, mely egyik oldalon á —22— pengelefogó lemezben folytatódik, amely lemez a pengetartó felső oldalát alkotja. A hüvely másik fala mindkét végénél fel van hasítva és meg van hosszabbítva, úgyhogy rugalmas —23— rudat vagy pántot alkot, amely a —22— pengelefogó lemezzel a penge helybentartásában együttműködik. A —23— pánt mindegyik végében egy-'egy kis —24— görgő van ágyazva. Ezek a görgők úgy vannak elrendezve, hogy a penge végszéleiben kialakított, megfelelő bevágásokba illenek és ekként a pengét a tartóban harántirányű mozgással szemben mereven, hosszirányú mozgással szemben pedig engedékenyen rögzítik, vagyis a —24— görgők a penge bevágásaival kapcsolódnak és szilárdan megakadályozzák, hogy a penge a tartóban előre vagy hátra mozoghasson, mimellett a —23— pánt végei rugózhatnak és lehetővé tehetik, hogy a görgők engedjenek, ha a pengét erőkifejtéssel hosszirányban mozgatjuk. A —17— és —18— felálló oldalrészek anyaga —26— hajtott párkánnyá van kialakítva, mely a —25— hüvelíyel koncentrikusan helyezkedik el és elfedi a pengeíartó végeit, kivéve, hogy egy keskeny réssel van ellátva, mely a pengével fedésben van, ha a pengetartó rézsútos beretváló1 helyzetét foglalja el. Ennek következtében a használt penge csak akkor távolítható el és új penee csak akkor tolható hosszirányban be a tartóba, ha a tartó beretváló helyzetét foglalja él. Ha azt e helyzet fölé emlejük, a tartóban helvetfoglaló peno-ét a —26— párkányok mindkét értelemben való hosszirányú eltolással szemben szilárdan reteszelik. A Szerkezetben sorrendben fémlemezből készült rész vagy elem következik, melvben a pengevédő és a pengeülés vannak kialakítva. Ennek általános körvonala téglaíapalakú és lapos hátsó —30— szakasza van, mely középütt rövid, felfelé hailított —31— peremmel van ellátva. Az összerakott beretvafejben e perem hátsó Széle a hátsó —19— ürepes tengely közelébe nyúlik. E lapos szakasz előtt a védőrész felfelé, majd előre, majd lefe!é hajlik, űgvhogv a —32— pengeülést alkotja. A pengeüléstől előre és lefelé a —33— pengevédő nyúlik, melyet súlycsökkentés végett felhasított szakasz határol és amely a használó arcával érintkező részén rovátkolva van. A védőrész testéből egy közbülső —34— perem vagy szárny is ki van csákozva avégett, hogy az alább ismertetett módon egy rézsútos vezeték hátsó vagy belső szélét alkossa. A —12— és —13— fülekkel egyvonalban mind a —16— lemez, mind pedig a —30— lapos rész át vannak törve a —34'— csavarok befogadása végett, mimellett a —30— szakaszban kialakított furatok csavarmenetesek. A beretvának leginkább a 2. és 3. ábrán látható, mozgatható eleme újjal is működtethető szánt tartalmaz, mely a penge számára felső védő- és lefogószervet hordoz. Ennek rézsútos —35— szánrésze van, mely a csatornadarab fenéklapja alatt és a —11— nyél függőleges oldalfalai között elrendezett rézsútos vezetőpályájában szabadon mozgathatóan van elrendezve. Hátsó végénél a szánrész a lefelé hajlított —36— fogódarabba megy át. A szánban —37— nyilas van, mely a —29— csavaros rúgó felső végét fogadja be. Ez a rúgó részben egy, a csőalakú —11— nyél falaiban ágyazott, —28— harántcsap köré van csavarva éS mindig arra törekszik, hogy a —35— szánt a 2. ábrán látható kezdeti helyzetébe, hátrafelé mozgassa. Alsó éS előífekvő végén a szán rövid, felálló —38— szakaszba megy át, mely rendesen a —11— csőalakú nyél homlokfalában .lévő nyilast tölti ki. A —38— felfelé álló szakaSz a —39— haránttartóban folytatódik, melynek közbülső befelé hajlított —40-horgosán visszahajlított szárnya van és" mindkét végén felfelé kinyúló —41— karokkal van ellátva. Ezek a karok befelé és hátrafelé hajlanak és egymással egy harántirányú —42— lefogórúd útján vannak összekötve, mely akként van kialakítva, hogy a penge felső védőrészét és egyben lefogó szervét alkossa. A felfelé álló —41— karok akként vannak kialkítva, hogy a penge szélső sarkaival kapcsolódjanak és azt hátrafelé, tartójában szorítsák és ebben a tekintetben az ilyenfajta beretvákban általában alkalmazott pengeütközőkként működnek. A —42— harántrúd úgy van elrendezve, hogy a penge éleS éle felett szabadon elmozoghasson és a felső pengelefogó —22— lemez előífekvő szélébe ütközzék s ekként a pengét, valamint tartóját felfeilé emelő mozgással szemben elreteszelje. A felálló —41— karok mindegyike befelé irányuló —43— vezetőkart hordoz, mely úgy van elrendezve, hogy amikor a szánt előremozgatjuk, a helytálló —33— pengevédő végeivel érintkezzék és ekként a részek fedezését fenntartsa éS az elcsavarodást megakadályozza. Az itt ábrázolt beretva és pengetár lapos, egyélű —50— pengék kezelésére van berendezve, melyeket itt a jólismert „Valet" típusú pengékként ábrázoltunk. E pengének mindkét végén, hátsó széle közelében hajlott pengerögzítő bevágása van. E penge teste a „Valet"-szó betűi szerint elrendezett nyilasokkal van ellátva. A pengetár lapoS, téglatestalakú, az 5. ábrán látható rekeszt tartalmaz, melynek az egyik végfal felső széléné! elrendezett —50'—- pengekilépS