140228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjék kitermelésére

Megjelent 1950. évi szeptember hó 15-éh. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140228 SZÁM 53i OSZTÁLY G-10312 ALAPSZÁM IV/e, X/j. *, Eljárás fehérjék kitermelésére. Dr. Gorbach Georg, tanár és Tagger Hans, oki. kereskedő, mindketten Graz-ban (Ausztria) A bejelentés napja: 1947 szeptember 26. Ausztriai elsőbbsége: 1946 január 31, (A 41/700/948. Ip. m. sz. rendelet alapján.) A találmány célja fehérjék kitermelése rehérjetartalmú növényrészekből, amelyeknek főzés-és sütéstechnikai tulajdonságai megfelelnek a tyúktojás-fehérjének, nevezetesen felverhetők és sütőképes fehérjehabot szolgáltatnak. Az 1.917/

734. sz. amerikai szabadalmi leírás* ból ismeretessé vált olajnak és lecitinnrk magvakból, pl. szójababból, gyapotmagvakból, földidióból, stb.-ből a fehérjék kímélése végttt hidegen, túlnyomórészben aromás szénhidrogént (pl. benzolt) és ezenkívül még 1—10% -ig terjedő mennyiségben, valamely alacsonyi endü alkoholt (pl. etil- vagy metiä-koholt) tárta mázó oldószerekkel való kivonatolása, amelynek során a takarmánycélokra szánt maradékban előnyösen V2—1% olajat meghagynak, majd a kivonatolt anyagot, legfeljebb 70 C°-os hőrríérsékleten, az oldószer-maradéktól megszabadítják. Ezzel a munkamóddal a fehérje részleges elbomlását és az emészthetőség csökkenését kívánják elkerülni, amit a magvak olajtalanítása során korábban használatos forrósajtolóeljárásokban alkalmazott magas hőmérsékletek idéztek elő. A fentebb megnevezett amerikai szabadalmi leírásban azonban habbáverhető tojáspótlóanyag előállításáról nincsen szó. Az ebben ismertetett eljárás tényleg nem is vezet a találmány szerint elérni kívánt célhoz, minthogy az olaj mellett kinyert fehérje az élettanilag igen fontos lecitinektől, amelyeket az eljárásban alkalmazott oldószerek kioldanak, elkülönül és bármennyire kíméletes kezelés eile-' nére is, az alkoholos oldószeralkatrész víztelenítő hatása következtében részben denaturálódik és felverhetőségét illetően a követelményeknek nem felel meg. A találmány szerinti eljárás lényege fehérjetartalmú növényrészekből fehérjék előállítására, amelyek főkép felverhető tojáspotlóként használhatók, abbar. van, hogy búzacsirát, illetve általában gabonacsirákat hidegen, vagyis a fehérjék koagulációs- vagy denaturálási hőmérséklete alatti hőmérsékleten, olyan oldószerekkel, amelyek a fehérjét sem nem oldják, sem nem denaturálják, gyakorlatilag teljes olajmentességig kivonatolunk. A kivonatolást előnyösen olyan messzemenően végezzük, hogy a kivonatolt anyag olajtartalma 0.5 %, de célszerűen 0.3 % alá csökkenjen. A hőmérséklet a kezelés folyamán ne haladja meg a 70°-ot, azonban a kivonatolás szobahőmérsékleten is foganatosítható. A kivonatolás után az oldószer-maradékot óvatosan, pl. gyengén melegített levegőárammal eltávolítjuk. Olyan oldószerekként, amelyek a fehérjét sem nem oldják, sem nem denaturálják, elsősorban alifás, hidroxilcsoportoktól mentes zsíroldószerek, mint pl. éter és különösen alifás, klórozott szénhidrogének, pl. triklóretilén jönnek tekintetbe, ezekkel ellentétben az aromás zsíroldószerek, pl. a benzol, úgyszintén az alkoholok, amelyek szabad hidroxilcsoportokat tartalmaznak, a gabonacsirákban tartalmazott fehérjék egy részét, különösen a prolaminokat, amelyek a csirák összfehérjetartalmának mintegy 50% -át teszik és a sütőképességre döntő hatásúak, oldják, illetve az olajmentesített fehérje habképzőképességét hátrányosan befolyásolják. A találmány szerinti eljárással kapott tojáspőtlóanyag,_ a tyúktojásfehérjével azonos módon kezelve, sütőképes habot ad, amely alkalmas pl. habcsókkészítésre, valamint-a nélkül, hogy-összeesne, bekeverhető a szokásos süteménytésztába és efélébe. A csirák fehérjéje a szóbanforgó célokra annál inkább megfelelő, mert albuminok és prolaminok mellett globulinokat (edesztint), különösen pedig összetett proteideket (nukleoproteideket) is tartalmaz, így tehát életani értéke igen nagy. Példa: 10 kg korpamentes gabonacsirát nagy hatásfokú (szokásos szerkezetű, ellenárammal működő) kivonatolóban hidegen 100 kg triklór-