140223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, szerszám és készülék központsító furat előállítására

2 140223 A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárás könnyebb megértését célozza és a szerszámot, továbbá a készüléket szemlélteti. Az 1. ábra a Szerszám nagyobb léptékű keresztmetszete, a munkadarab egyik végébe besajtolt helyzetében. A 2. ábra az eljárás megvalósítására való készülék kisebb léptékű hosszmetszete és részben oldalnézete, befogott, hengeralakú munkadarabbal, a a központosító furatok létesítése előtt. A 3. ábra a 2. ábra III—III vonala mentén vett keresztmetszet. Az 1. ábrán —1— az —A—• szerszám nyele, —2— a csonkakúpalakú tőrésze, —3— a —2— tőrészhez csatlakozó hengeralakú nyúlványa, —4— a ' gránátköpeny-csúcsalakú csúcsrésze. A —4— csúcsrész oly körív forgatásával létesített forgásfelület, mely körívnek érintője a —3— henger alkotója. A csonkakúpalakú —2— tőrész és a hengeralakú —3— nyúlvány között van a lágy átmenetet biztosító —5— szakasz. A csonkakúpalakú —2—tőrész csúcsszöge a rajzon feltüntetett megoldásnál 60°, azonban 90 fok is lehet. A csonkakúpalakú —2— tőrészhez az utóbbinál alacsonyabb, csonkakúpalakú —6— rész csatlakozik, amelynek csúcSszöge a —2— tőrész csúcsszögénél nagyobb. A —6— rész az —A— szerszám besajtolásának határhelyzetét szabja meg éS az általa létesített csonkakúpalakú mélyedés a központosító furatot ütődéstől védi. —7— a munkadarab jelen esetben pl. tengely. A —7— munkadarabot a 2 és 3. ábrán látható készülékbe fogjuk be. A készülék a —R— alaplapból és utóbbi fölött helytállóan rögzített vagy a —8— alaplappal egy testet alkotó —9— es —10—tömbökből áll. A —9— tömb hengeres furatában, a —9— tömbből részben kiemelkedően, az egyik —A— szerszám van cserélhetöen rögzítve. A —10— tömb hengeres —11— fura-» tában a hengeralakú —12— test van csúsztathatöan vezetve. A —12— test hengeres —13— turatában, a —12— testből, illetve —10— tömbből részben kiemelkedően, a másik --A— Szerszám'van cserélhetöen rögzítve. Az --A— szerszámok mértani tengelyei egy egyenesben fekszenek. A hengeralakú —12— testet a tengelye körüli elforgatással szemben a —10— tömb —II— turatában rögzített —14— ék akadályozza meg, amely a —12— teSt —15— hosszhornyába hatol. A —14— ék a —12— test tengelyirányú elmozdulását nem gátolja. A —1(J— tömb hengeres —11— furatához, utóbbinál nagyobb átmérőjű hengeres —16— furat csatlakozik, amelyben a —17— csavarrúgó foglal helyet. A —12— hengeres test jobboldali végének átmérője a —16— furat átmérőjével egyenlő. A —12— testnek a —16— furatban vezetett nagyobb átmérőjű része a —17— csavarrúgó jobboldali végét megtámasztja. A hengeres —12— test jobboldali végében alakított függélyes—21— hasítékban, a, —12— test tengelyvonalára merőleges —19— csap körül, a —20— görgő van szabadon forgathatóan ágyazva. A —20— görgő a —8— alaplapra szereit, a rajzon nem ábrázolt csapágyakban forgathatóan ágyazott —22— tengelyre ékelt —23— alaktárcsa palástjával állandóan érintkezik. Ha a —23— alaktárcsát tetszés szerinti hajtószerkezettel, pl. fogaskerékáttétel útján, a —24— nyílirányban forgatjuk, a —23— alaktárosa. a —17— rúgó hatásával szemben a —12— testet, illetve a —12— testben rögzített —A— szerszámot a két —A— szerszám közé befogott -—7— munkadarabba beleszorítja és ezáltal a munkadarab mindkét -vegében központosító furatokat létesít. A —23— alaktárcsa kiindulási alaphelyzetét a —8— alaplapban rögzített —25— ütköző biztosítja. Az —A— szerszámok — 1— szárain, a —28— csavarrugók hatásával szemben csúsztatható, ismert —27— központosító szervek csonkakúpalakú fészkei a —7— munkadarab központos befogását biztosítják A sajtolás mélysége állítható ütközővel szabályozható. A találmány lényegének érintése nélkül a 2. és 3. ábrán feltűntetett készülék —23— alaktárcSája helyett a hengeres —12— test hidraulikusan vagy pneumatikusan vagy csavarorsóval vagy fogasléccel vagy emelőkar-rendszerre! vagy tetszés szerinti más módon mozgatható. Az alaktárcsa vagy a csavarorsó motorral, pl. elektromotorral forgatható. A gép vízszintes elrendezése helyett függélyes elrendezésű is lehet és» nagyobb méretű —7— munkadarab a mindenkori követelményeknek megfelelően nemcsak a két végén, hanem a középen is alátámasztható. A 2. és 3. ábrán látható készüléktől eltérően s —9, 10— tömbök közül az egyik a —8— alaplapon vezetékekben csúsztatható és mindenkori beállított helyzetében tartósan rögzíthető oly célból, hogy a készüléket különböző hosszúságú munkadaraboknak megfelelően gyorsan be lehessen állítani. Sajtolásnál a Súrlódás csökkentésére a szerszámok szabad végeit kenőanyaggal bevonjuk. Szabadalmi Igénypontok: 1. Eljárás munkadarabokban központosító furatok előállítására, melyet az jellemez, hogy a központosító furatot egyetlen műveletben a szerszámnak a munkadarabba való besajtolásával létesítjük. 2. Azl. igénypont Szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a munkadarab két végében egyetlen műveletben sajtolással központosító furatokat létesítünk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy az egy egyenesben elrendezett két Szerszám közül, amely szerszámok közé a munkadarab be van fogva, az egyik szerszámot a másikhoz közelítjük. 4. Szerszám az 1. vagy 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás megvalósítására, melyet az jellemez, hogy a tőrésze csonka'kűo, ezen tőrészhez hengeres nyúlvány csatlakozik, amelynek szabad vége gránátköpeny-csúcsalakú. 5. A 4. igénypont szerinti szerszám kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a szerszám csonkakúpalakú tőréSze és a hengeres része között lágy átmenetű körívalakú csatlakozása van,