140223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, szerszám és készülék központsító furat előállítására

Megjelent Í950. évi szeptember hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140223 SZÁM 49a 66—68 OSZTÁLY G-6186 ALAPSZÁM — (XVI/d) Eljárás, szerszám és készülék központosító fúrat előállítására. Csengeri Sándor műszerész, Budapest A bejelentés napja: 1947 december 24. Központosító furatokat eddig olymódon állítottak elő, hogy a munkadarab, pl. tengely két végébe, pl. a tengelyvégfalainak középpontjaiba pontszerű mélyedéseket ütöttek, ezekbe a mélyedésekbe csigafúróval vagy külön erre a célra kéSzült központosító fúróval befúrtak. Csigafúró használata esetén a furatot kúpos alakban sülylyesztővel (forgácsolással) süllyesztették. A központosítás esztergapadon vagy külön erre a célra való fúrógépen vagy központosító padon is végezhető. Ha a furatot csigafúróval készítjük, akkor' a furat, a központ kikeresésétől (jelöléstől) eltekintve, két műveletben és pedig fúrással és sülylyesztésSel történik. Ennek az eljárásnak a hátránya elsősorban az, hogy két munkamenetre van szükség, tehát a munka hosszabb időt vesz_ igénybe és csak rövid csigafúróval lehet kellő" biztonsággal dolgozni. A külön Süllyesztési műveletnél pontatlanság veszélye fenyeget. További hátrányt, hogy a csigafúró törékeny és a csigafúróval való fúrást csak finom érzékkel rendelkező munkás végezheti. Központosító fúróval való munka gyorsabb, mint a'csigafúró és a süllyesztő használata — hátránya, hogy a kombinált központosító fúró (fúróval egyesített süllyesztő) drága és törékeny. A központosító fúró csak ügyes szakember kezébe adható és különösen pontos gépre van szükség, mert különben sok központosító fúró törik. Törés esetén a munkadarabba beletört fúró eltávolítása nehéz, időtrabló, mimellett az esetek számottevő részében a beletört fúrót a munkadarabból el sem lehet távolítani. A találmány szerinti eljárás az előzőkben felsorolt hátrányok kiküszöbölését célozza. A találmány szerinti eljárásnál a központosító furat nem forgácsolással, tehát nem fúrással, hanem a központosító furat alakjának megfelelő szerszámnak egyetlen műveletben a munkadarabba való besajtolásával készül. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a következők: Lényegesen gyorsabb, mint a központosító fúróval való munka, amennyiben a munkaidő kb. 1/5-ére — 1/10-ér'e csökkenthető. A központosító furat a munkadarab mindkét végében egyidejűleg alakítható. Előzetes jelölésre nincSen szükség, tehát ez a munkamenet is elmarad. A szerszám igénybevétele kedvező, élettartama lényegesen nagyobb, mint a központosító fúróé, mivel törési veszély nincs. Különös szakértelemre és* ügyeskezű munkásra nincsen szükség. További előnye, hogy a furat alakja tökéfetesebb, mivel a szerszám is nagyobb pontossággal készülhet. A furat felülete sima, tehát kisebb a súrlódás és a kopás. A Sajtolás következtében a munkadarab anyaga a furat szomszédságában tömörül, tehát a furat felülete fokozott keménységű és így kopásnak jobban ellenáll. A munkadarab központosító furatai a lehető legpontosabbak és az egy munkadarabhoz tartozó két központosító furat mértani tengelyei egybeesnek. A találmány szerinti eljáráshoz való szerszám előállítási költsége kisebb, mint a központosító fúróé, ezzel szemben lényegesen nagyobb a tartóssága. KeveSebb. a selejtes munkadarab, ml vei a szerszámnak a munkadarabba való beletörési veszélye nem fenyeget. Az eljárás megvalósításához való szerszám oly forgástest, amelynek tőrésze csonkakúp és a csonkakúphoz lágy átmenetben oly héngeralakú nyúlvány csatlakozik, amelynek csúcsba futó szabad vége gránátköpeny-csúcsalakú. Gránátköpeny-csúcsalak alatt oly forgástestet értünk, amely körív keresztmetszetű forgásfelület. A hengeralakú rész alkotója a körív érintője. A találmány továbbá készülék központosító, furat előállítására, jellemezve közös alaplapban helytállóan rögzített két tömbbel, ezen tömbökben cserélhetően rögzített, közös tengelyvonalban elrendezett sajtolószerszámokkal és az egyik sajtolószerszámnak a helytálló tömbhöz viszonyított csúsztatható vezetésével.