140202. lajstromszámú szabadalom • Szabászati eljárás, különösen férfiingek kiszabására

Megjelent 1950. évi szeptember hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140202 SZÁM • 3d OSZTÁLY S-20895 ALAPSZÁM — (l/e) „Szabászati eljárás, különösen férfiingek kiszabására/' Sándor Ferenc kőnyomdász és Sándor Ferencné szül. Vajda Zsuzsanna fehérnemtíkészítő, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1948 november 29. A tömegesen azonos méretre feldolgozott (konfekcionált) textiáruk kiszabásánál igen lényeges követelmény, hogy azt úgy. kell elvégezni, hogy a textilanyagból mennél kevesebb kerüljön a hulladékba. Ennek fontossága még jobban áttekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy például a férfiingek 36—42. számú nagyságmegjelöléssel kerülnek többnyire kereskedelmi forgalomba és mindegyik nagyságú ingből igen nagy mennyiséget, pl. típusinget kell elkészíteni, tehát az egyes ingeknél a szabásnál megtakarított minden^ egyes cm textilanyag, ami nem kerül a hulladékba, a nagyszámú ingnél sokezer métert tehet ki, tehát tetemes megtakarítást jelent. A találmány oly szabászati eljárás, különösen férfiingek kiszabására, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos előre meghatározott nagyságú inget a legkevesebb anyagból lehessen kiszabni, tehát a hulladékba a lehetőleg legkevesebb anyag, kerüljön. Példaképpen utalunk arra, hogv a 104.091/1947. Ip. M. számú rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 1947. dec. 12-i számában), mely feldolgozott (konfekcionált) 'textilárukra vonatkozik és* a különböző nagyságú férfiingek méreteit is meghatározza, a 36—42. számú férfiingek átlagos anyagszükségletét, ha egy tucatban 1 drb 36-os, 2 drb 37-es, 3 drb 38-as, 3 drb 39-es, 1 drb 40-es, 1 drb 41-es és 1 drb 42-es ing van, 2,50 méterben jelöli meg 80 cm Szélességű textilanyagból, mig a- találmány azonos feltételek és ingméretek mellett lehetővé teszi, hogy mindkét oldalán egyforma anyagnál az átlagos anyagszükséglet pl. 2.29 m-re csökkenjen, mig a két oldalán nem egyforma, vagy színváltozást mutató anyag esetén az anyagszükséglet pl. 2.32 m-re csökken, így az anyagmegtakarítás a találmány folytán, pl. 1000 drb ingnél a fenti adatokkal már 210 m-t tesz ki. A találmány oly szabászati eljárás, különösen férfiingek kiszabására, melynél több ing összeállításához szükséges síkbafejtett ingrészeket, azaz ezeket a síkidomokat úgy szabjuk ki, hogy azok a textilanyag síkjában szorosan egymáshoz illeszkednek és határgörbéik között a legkevesebb hulladék keletkezik, miért is különösen Az ingujjak síkbafejtett palástját páronként hoszszanti oldaluk mentén egymással érintkezve minden ingméretnél- úgy szabjuk ki, hogy az egyik ingujj alsórészét határoló egyenes vonalat, a másik ingujj felsőrészét határoló görbülethez csatlakoztatjuk, mimellett a következő ingujjpár síkbafejtett palástjait az előző ingujjpár als*ó egyenesvonalához és felső görbületéhez azonos elrendezésben, de az előzőkhöz képest fordított sorrendben szabjuk ki. A nagyobb ingméreteknél (40—42. számú nagyság) is ugyanígy járunk el a kiszabásnál, de az esetleg szükséges ékalakú toldásokat a szomszédos síkidomok határgörbéi között kieső hulladékanyagból szabjuk ki. Egyébként is a "síkbafejtett ingrészek szomszédos határgörbéi között megmaradó anyagból az ingek kisméretű alkatrészeit, úgymint a nyakpántokat, a gallérokat, a nyakfoltokat, a kézelőket, vasrészeket, a francia hasíték pántjait, ujjatoldásotkat, szabjuk ki. A találmány példaképpeni alkalmazását még a csatolt rajz ábrái alapján is magyarázzuk. Az 1. ábra egyenletes szélességű textilanyagon a találmány szerinti eljárással kiszabott 4 drb ing síkbafejtett részeit szemlélteti; a 2. ábra anagyobb ingméreteknél (40—42 szám.) az ingujjak páronkénti kiszabását külön szemlélteti, az ujjatoldásokkal együtt. Az ingek —1— elejeinek szomszédos határgörbéi között megmaradó anyagból szabjuk ki a —2— nyakpántokat, a —3— nyakfoltokat, a —4— gallérokat, az —5— kézelőket. Az ingek —7— hátainak Szomszédos határgörbéi között megmaradó anyagból szabjuk ki a —6— vasrészeket, a még szükséges —2— nyakpántokat és —5—- kézelőket. A —8— és —9— az ingujjak síkbafejtett palástjai páronként úgy vannak kiszabva, hogy azok hosszanti oldaluk mentén egymással érintkeznek és minden ingméretnél az egyik ingujj alsó részit határoló egyenes vpna-