140196. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges rostoknak, különösen üvegrostoknak előállítására szívósan folyós masszákból, röpítéssel
> 2 140196 áramnak az üvegsugarakra való hatását és a reájuk gyakorolt hűtőhatást késleltetjük, az üvegsugarak tehát mozgási pályájuknak nagyobb részén maradhatnak viszonylag magas hőmérsékleten. Ezzel mindegyik üvegsugár számára mintegy két övet hozunk létre: ezek közül az elsőben, mely a forgó testtel szomszédos, a sugár a gázárammal nem érintkezik és így magas hőmérsékletét és ennek következtében a kihúzáshoz szükséges alakíthatóságát megtartja, míg a gázárammal érintkező második övben az üvegsugár megdermed és azt a levegő magával ragadja, úgyhogy a sugárra az első övben hatásos húzóerőt gyakorolunk és azt eszerint ki is húzzuk. A találmány tulajdonságait és előnyeit az eljárásnak a következőben ismertetendő foganatosítási módja kapcsán közelebbről írjuk le. E foganatosítási módnál a feldolgozandó szívósan folyós, masszát befogadó forgó testnek. (mint ezt a 138.382. számú szabadalmunk ismerteti), lelapított, például lencseszerű alakja van, melynél a masszasugarakat kibocsátó röpítőnyílások a test peremén vannak elrendezve. A forgó testnek ez a lapos alakja különösen kedvező olyan fúvószervek alkalmazásához, melyeket a forgó test függőleges középsíkjának forgástengelyéhez kétoldalt rendezünk el és az említett alak különösen azt teszi lehetővé, hogy a fúvókák szájnyílásai adott esetben a röpítőnyílások "szomszédságában, vagyis függőlegesen föléjük és alájuk jussanak. A találmányt azonban nem korlátozzuk a forgó testnek erre az alakjára. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány szerinti eljárás kivitelére alkalmas berendezés foganatosítási alakjának függőleges metszete, míg a 2. ábra más foganatosítási alak hasonló metszete. A rajzon (1) az üreges forgó test és (2) annak1 , forgástengelye. Nem ábrázolt hajtószerkezetekkel (korongokkal, stb.) a forgó testet tartó (3) tengelynek gyors forgó mozgást adunk. A rostokká kihúzandó anyagot az üreges test felső (4) nyílásán tápláljuk be. A (3) tengely üregén hűtőgázt vezetünk be, mely az anyagot, például üveget a kivánt szívósan folyós állapotban tartja. Az (5) röpítőnyílások a forgó test peremén vannak kialakítva. Az e nyílásokból kilépő üvegsugarak röpítési síkját a vízszintes (x—y) sík jelzi. Az (5) nyílásoktól bizonyos távolságban két (6, 7) fúvókasorozat vap elrendezve éspedig az egyik (6) az említett sík felett és a másik (7) alatta a (2) tengely körül. A fúvókákon sugárirányban nyomógázáramokat fúvatunk át. A (6, 7) fúvókák az (x—-y) síkhoz kissé lejtenek és hozzája képest konvergálnak, úgyhogy a fúvókákból kilépő két (6a), (7a) levegőáram az (x—y) síkban találkozik és ugyané síkban fekvő eredő (8) levegőáramot hozza létre. Az (5) nyílásokból kiröpített (9) üvegsugarak a rajzból láthatóan az (5) nyílásoktól számítva mozgási pályájuknak jelentékeny részén nincsenek a fuvatólevegő hatása alatt. Ezután a két (6a, 7a) fuvatóáramsorozat (10) övébe jutnak és az áram hatása alá kerülnek. Most az üvegsugarakat, mint fent ismertettük, a (6a, 7a^ áramok egyesüléséből származó eredő áram magja magával ragadja. A 2. ábra szerinti megoldásnál a nyomógázáramokat, miután a (6, 7) fúvókákból kiléptek, két (11, 12) falon vezetjük át, melyek az eredő áramot keletkezése után körülzárják és sebességének fokozódásához hozzájárulnak. A találmánynak két ismertetett foganatosítási alakjánál a fúvókák nyílásai a forgó test röpítőnyílásaitól bizonyos távolságban vannak. Mint már ismertettük, ez az elrendezés azt az előnyt nyújtja, hogy az üvegre húzóhatást fejtünk ki és egyidejűleg. mozgási pályájának egy része alatt a kihúzáshoz alkalmas, kellően nagy hőmérsékleten tartjuk. Az a távolság,. amelyben ez előnyök elérésére a fúvókák szájnyílásait a röpítőnyílásoktól el kell rendezni, az üvegsugár hőmérsékletétől és a röpítónyílásból való kilépésekor felvett átmérőjétől függ. Mennél nagyobb az üvegsugár hőmérséklete és mennél nagyobb a röpítőnyílások átmérője, annál jobban marad meg az üvegsugár kellő alakíthatósága hosszabb szakaszon át; a fúvókák szájnyílásai ez esetben a röpítőnyílásoktól megfelelően nagyobb távolságban lehetnek. Megállapítottuk, hogy olyan üvegnél, mely a forgó testből 0.14 mm átmérőjű röpítőnyílásokból 1100 C* hőmérsékleten lép ki, jó eredményeket érhetünk el akkor, ha a fúvókák torkolatai a forgó test kerületétől körülbelül 8 cm távolságban vannak, amikor is az üvegsugarakra gyakorolt fúvóhatás a -test kerületétől számított kb. 10—15 cm távolságban kezdődik. A rajzon ábrázolt fúvókák sugárirányúak. Lehet azonban azokat a találmány szerint úgy is elrendezni, hogy az eredő gázáramoknak érintőleges összetevőjük van, vagy egészükben érintőirányúak. A találmány keretébe tartozik az az eset is, amikor a füvószerkezetnek esetleg a forgó testhez koncentrikus forgó mozgást adunk. E forgó mozgás célja az lehet, hogy az eredő fúvóáramok irányát befolyásolja. A forgás a forgó test forgásirányával azonos vagy ellenkező értelmű lehet. Szabadjaimi igénypontok: 1. Eljárás mesterséges rostok, különösen üvegrostok előállítására, melynél szívósan folyós, fonalak kihúzására alkalmas masszát a röpítöerő hatása alatt, nagy sebességgel forgó testről sugarak alakjában kifelé röpítünk és a röpítöerő hatását a sugarakra ható gázáramokkal támogatjuk, azzal jellemezve, hogy a gázt egyidejűleg a forgó testről leröpített masszasugarak síkja fölé és alá olyképpen vezetjük, hogy két egymáshoz konvergáló, egymást gyakorlatilag a masszasugarak síkjában metsző gázáram létesül. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a két gázáram iránya a masszasugarak síkjával mindkét oldalon azonos szöget zár be. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gázáramok iránya a masszasugarak síkjával 20°-nál kisebb szöget zár be vagy vele csaknem párhuzamos. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve,
