140194. lajstromszámú szabadalom • Többkéses szerszámtartó, csappanó-szerkezettel

Megjelent 1950. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140194 SZÁM 49a 20—37 OSZTÁLY R-9152 ALAPSZÁM (XVI/d) Többkéses szerszámtartó, csappanó-szerkezettel. Bitter Endre oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1948 április 24. A találmány oly többkéses szerszámtartó, amelynek késtartórésze revolveríejszerűen el­forgatható, mint egy egység üzemszerűen le-, illetve felszerelhető és az ismert megoldásoknak a kés-állások váltásánál mutatkozó pontatlansá­gát küszöböli ki (13. és 14. ábrák). A találmány többkéses szerszámtartó, csap­panó-szerkezettel, jellemezve a csapszeg és az elleridarab egymáshoz viszonyított játékmentes illeszkedését biztosító, a csapszegben vagy az ellendarabban, vagy mind a csapszegben, mind az ellendarabban alakított oly kúpalakú vagy csonkakúpalakú, vagy sík felületekkel, amelyek­nél a kúpok vagy csonkakúpok alkotói vagy a sík felületek a csapszeg hossztengelyével 0 fok­tól eltérő szögeket zárnak be és az ellendarab eltolódását megakadályozó, az ellendarab hom­lokvégeihez illeszkedő rögzítőszervekkel. A mellékelt rajz a találmány szerinti szer­számtartó példaképpen vett megoldási alakjait mutatja. Az 1. ábra az első megoldási alak homlok­nézete. A 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett metszet. A 3. ábra az 1. ábra C—D hengerfelülete men­tén vett, síkba fejtett metszet. A / 4., 5. és 6. ábrák a 3. ábra szerinti metszet egy részletének három változatát metszetben és részben oldalnézetben szemléltetik. A 7., 8., 9., 10., 11. és 12. ábrák más megoldású ellendarab játékmentes megoldású rögzítésének egyes változatait nézetben mutatják. A 13. és 14. ábrák — mint azt már az előzők­ben előadtuk — az ismert hengeres -ellendarab rögzítéséből származó hibákat oldalnézetben és részben metszetben tüntetik fel. Az 1—3. ábrákon látható első megoldási ala­kot ismertetve, az ellendarab az -1- késtartótest gyűrűalakú -2- üregében elhelyezett -3- szeg­mens, amelyet tengelyirányú elmozdulással szemben a -4- csavar (2. ábra) mint ütköző biztosít. A -3- szegmens helyzetét a gyűrűalakú -2- üregben még a -3- szegmens ívalakú -7- hor­nyába hatoló, a csonkakúpalakú -6- toldattal el­látott, az -1- szerszámtartóba csavarolt -5- csa­varral biztosítjuk. A -3- szegmens két homlok­végénél az -1- késtartótestbe a -8,8- csavarok vannak csavarolva, amelyek kúpos -9- végei a -3- szegmens sík -10, 10- végfalaira illeszked­nek. Ezen elrendezés következtében a -3- szeg­mén«; elmozdulása kizárt, mivel az elmozdu­lást az -5- és -8, 8- csavarok megakadályozzák. Azáltal, hogy a -8, 8- csavarok -9, 9- kúpos vé­gei a -3- szegmens sík -10, 10- végfalaival el­méletileg csak egy ponton, gyakorlati értelem­ben kis felületeken érintkeznek, a -3- szegmens az -1- késtartótesthez viszonyítva kerületi irány­ban a -8* 8- .csavarok segítségével finoman be­állítható. -Az 1—3. ábrákon látható megoldástól elté­rően,, a -3- szegmens -10, 10- végfalai sík he­lyett homorú henger- vaígy, homorú csonkakúp­alakúak lehetnek. Utóbbi két megoldás előnye, hogy a -8, 8-csavarok kúpos -9, 9- végei a-3-szeg­mens végfalaival elméletileg nem egy-egy pon­ton, hanem egy-egy térgörbevonalon érintkez­nek, tehát nagyobbak a felfekvési felületek. A -3- szegmens -10, 10- végfalainak a -8, S-csavarok -9, 9- csonkakúpjaival szomszédos élei, a berágódási veszély csökkentésére lekerekít­hetők. A -3- szegmens ékalakú -12- bevágásába (3. ábra,), a -11- állórészben vagy a vele rögzítve kapcsolt részben vezetett -13- csapszeg vége hatol. A -13- csapszeget szorító -74- csavar­rugók' a szerkezeti hossz rövidítése céljából a -13- csapszeg két oldalán vannak elrendezve oly­módon, hogy ezen rugók a -15- csavarok (vagy fejes csapok) fejére támaszkodnak. A -15- csa­varok a -13- csapszeghez rögzített -16- ken­gyelbe vannak csavarolva>. A 3. ábrán látható megoldástól eltérően, a -13- csapszegnek a -12- bevágásba hatoló

Next

/
Oldalképek
Tartalom