140187. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok portalanítására

Megjelent 1950. augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140187 SZÁM 26d 2-7 OSZTÁLY P 11523 ALAPSZÁM — (V. e. 2) Berendezés gázok portalanítására. Emilé Prat &. Fils S.A. par actions cég, Paris A szabadalom bejelentésének napja: 1947 december 19. Franciaországi elsőbbsége: 1940 október 9. (Az 1947. évi XXVII. te. alapján.) A találmány berendezés gázok portalanítására és hűtésére, mely különösen alkalmas a közvetlenül a gázfejlesztőből kiáramló gázok, valamint más egyéb, szilárd alkatrészekkel szennyezett gázok tisztítására is. Az e célra használt legtöbb ismert berendezés, különösen a gépjárműveken alkalmazott gáztisztító lényeges része egy hűtő és expandáltató berendezés, szénszűrő és textilanyagú szűrő. Ezek a különböző hűtő és szűrő eszközök rendszerint tekintélyes térszükségletűek és súlyosak, karbantartásuk pedig kényes és költséges. Ezek a hátrányok az ilyen tisztító berendezéseknek különösen járműveken való alkalmazását nehezítették meg. A találmány szerinti berendezés célja a fenti hátrányok kiküszöbölése, másrész.t pedig a tisztítás hatásosságának fokozása. A találmány szerinti berendezésnél az áramló gáz útjában egymással párhuzamosan több örvényeitető eszközt rendeztünk el, amelyek egyenként két koaxiális csőből állanak, melyek közül a tisztítandó gázt a külső csővezeték és az annak belsejében elrendezett belső csővezeték közötti közbe vezetjük. A csövek viszonylag kis átmérőjűek, ami a centrifugáló hatást fokozza. A külső cső külső felülete hűtőfelületet alkot, amelyen célszerűen még külön hűtőbordákat is alkalmazunk. Az ilyen hűtés eredménye, hogy a gáz viszkozitását csökkenti. Miután a találmány szerinti berendezésnél a centrifugáló hatást a csövek kicsiny átmérője már fokozza, annál az ismert berendezésekben a csövek alsó végén alkalmazott kúpos csőfejek elhagyhatók. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajzban tüntettük fel, amelyben az 1. ábra a berendezés hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala menti metszet, a 3. ábra az örvényeitető csövek beáramlási végén át fektetett nagyobb léptékű hosszmetszet, a 4. ábra a 3. ábra IV—IV vonala menti metszet. Az 1., 2. és 3. ábrákban feltüntetett berendezésbe a szennyezett gázt a —a— csőcsonkon át vezetjük. Az —a— csőcsonkon át bevezetett gáz nagyobb méretű —b— kamrába jut, ahol expandál és az egyes beáramoltató nyílásokra eloszlik. A —b— kamrába torkolnak a —c— csövek, amelyeknek külső falain a felvett példában hűtőbordákat alkalmaztunk. E csövekbe a gázt kopoltyú módjára kialakított, az egyes csövek felső végének oldalain fekvő —d— nyílások vezetik. A példaként felvett esetben mindegyik cső felső végén részarányosán elrendezett két —d— és'—d' —kopoltyút alakítottunk ki. A —c— csövek belsejébe nyúlnak az azokban koaxiálisán elrendezett —e— csövek, amelyek a —c— csövekből a tisztított gázt a —h— kamrába vezetik. A —c— csövek alsó vége —f— porgyűjtő szekrénybe torkol, amelynek feneke leszerelhető —7— tisztítóajtóként van kialakítva. A tisztított gáz a —h— szekrényből az —i— csőcsonkon át távozik. A 4. ábrából, mely a —d, d'— kopoltyú magasságában készült vízszintes metszet, a gázt a —c— csövekbe áramoltató nyílások tisztán láthatók. Ezekbe a nyílásokba a gázt ívelt kopoltyúfelületek vezetik úgy, hogy a —c— csövekbe beáramló gáz lefelé haladása közben csavarvonalú pálya mentén örvénylő mozgást végez. A —c— csövekben viló lefelé áramlása közben a gázban tartalmazott porszemcsékre a keringő mozgás következtében centrifugálerő hat, amely a porrészecskéket a gázból önmagában ismert módon kiválasztja*. Eközben az örvénylő gáztömeget a —c— cső fala, illetőleg az azon lévő bordák hatása hűti. A felvett példában kilenc koncentrikus örvényeitető csövet alkalmaztunk. így az egyes csövek átmérője viszonylag kicsiny és azok aerodinamikus ellenállása a fellépő centrifugálerőhöz képest ugyancsak kicsiny. A centrifugális erő, amely a csövekben áramló egyes porrészecskékre hat: MV2