140185. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás modulált villamos rezgések keltésére
Megjelent 1950. augusztus hó 15-éri. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140185 SZÁM 21a 4 U—17 OSZTÁLY P-11229 ALAPSZÁM —• (VIIj.~ln ) Kapcsolás modulált villamos rezgések keltésére. N. V. PHILIPS' GLOEILAMPENFABRIEKEN, Eindhoven, Hollandia A bejelentés napja: 1944 október 14. Németalföldi elsőbbsége: 1943 október 14. A találmány kapcsolás modulált villamos rezgések keltésére, amelyeknél a vivőhullám frekvenciáját szabályozófeszültség útján állandó vagy közel állandó értékben tartják, a szabályozó feszültséget pedig oly frekvenciadetektorból vezetik le, amelybe a keltett rezgéseket bevezetik. Modulált villamos rezgések keltéséhez való kapcsolás esetén általában elengedhetetlen, hogy a vivőhullám frekvenciáját többé vagy kevésbbé pontosan állandó értéken tartsák. Ha modulált, amplitúdójú vagy modulált fázisú rezgések keltéséhez való kapcsolásról van szó, például kristállyal stabilizált vivőhullám alkalmazható. Ez azonban modulált frekvenciájú rezgések keltésekor minden további nélkül nem lehetséges. A vivőhullám frekvenciáját ismeretes módon úgy tartják állandó értéken, hogy a keltett rezgéseket frekvenciadetektorba vezetik, e frekvenciadetektorból szabályozófeszültséget vesznek le és a szabályozófeszültség segítségével a vivőhullám frekvenciáját, például reaktanciacső útján, állandó értéknek megfelelően utánszabályozzák. A vivőhullám frekvenciájának változásai ily szabályozás útján meghatározott határok között tarthatók. Az ilyen elv szerint működő kapcsolások alkalmazása esetén azonban még jelentékeny fre"kvenciaingadozások adódnak, amelyek hőmérsékletingadozások befolyására vezethetők vissza. A hőmérsékletingadozások következtében ugyanis nemcsak a vivőhullámot keltő oszcillátor hangolása, hanem a frekvenciadetektor hangolása is változik, úgyhogy általában a vivőhullám frekvenciájának eltérései, amennyiben ezeket hőmérsékletingadozások okozzák, a frekvenciadetektor segítségével való említett szabályozás útján nem nyomhatók el. Megkísérelték, hogy ezeket az eltéréseket lehetőleg kis értéken tartsák, amennyiben a frekvenciadetektor hangolási frekvenciáját a hőmérséklettől a legmesszebbmenőén függetlenítették és a frekvenciadetektort evégből termosztatban rendezték el. Ily egyébként költséges termosztatos szabályozással azonban mindössze az érhető el, hogy a vivőhullámot keltő oszcillátor hangolási frekvenciájának hőmérsékletingadozásokkal járó eltérései oly mértékben nyomódnak el, amily mértékben más okokra, például a tápfeszültségek ingadozásaira visszavezethető eltérések elnyomhatok. A találmány mármost oly eljárás, amellyel a vivőhullám frekvenciájának hőmérsékletingadozásokkal járó változásait termosztat alkalmazása nélkül nemcsak részben, hanem teljesen is elnyomhatjuk. Ezt a találmány értelmében azzal érjük el, hogy a frekvenciadetektor hangolási frekvenciája és a hőmérséklet között oly összefüggést létesítünk, amelynek folytán hőmérsékletingadozásoknak a vivőhullám frekvenciájára való befolyása teljesen vagy legnagyobbrészt kiküszöbölődik. Célszerű, ha a frekvenciadetektor hangolásának eltérését helyes hangolási frekvenciájahoz viszonyítva abszolút értékben mérve úgy választjuk meg, hogy egyenlő legyen a vivőhullámot keltő oszcillátorbán az említett szabályozás elhagyása esetén mutatkozó megfelelő eltérés és úgynevezett redukciós tényező hányadosával, ahol a redukciós tényező a frekvenciadetektórnak a vivőhullámot keltő oszcillátor hangolási frekvenciájára való visszahatását kifejező mértékszám. A vivőhullám frekvenciájának állandósítását célzó előbbiekben leírt szabályozást a gyakorlatban célszerűen úgy foganatosítjuk, hogy a keltett rezgéseket előbb oly rezgésekkel keverjük, amelyeket hőmérsékletingadozásoktól gyakorlatilag független, nevezetesen kevéssé vagy nem függő frekvenciájú segédoszcillátor szállít, a különbözeti frekvenciának e keveréssel létesített rezgéseit pedig a frekvenciadetektorba vezetjük; a frekvenciadetektort ez esetben a különbözeti frekvenciára hangoljuk; segédosz-
