140181. lajstromszámú szabadalom • Fonó kanna és eljárás előállítására

Megjelent 1950. augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140181 SZÁM 76c OSZTÁLY M-13538 ALAPSZÁM — (XlV/aO v Fonó kanna és eljárás előállítására. Mózes Sándor bádogosmester, Budapest A bejelentés napja: 1948 november 13. Textilanyagok, főképpen pamut fonását végző gépeknél a feldolgozandó anyagot száltartó edényben, úgynevezett fonókannákban szokták tarolni a gép mellett és ezekből vezetik be a gépbe. Ezen fonókannákat eddig vasbádogból állították elő, azonban ezeknek sokféle hátrányuk van, így pl. súlyosak és emiatt nehezen kezelhetők, ütődésük, behorpadásuk esetén keresztmetszetszűkülés áll elő, a horpadás határán éles törések, sőt gyakran beszakadások keletkeznek, amelyek az edényből a fonógéphez vezetett szálak szakadását és ennek következtében üzemzavart idéznek elő. További hátrány, hogy a gépek mellett elhelyezett fonókannák ki vannak téve a textiliparban előforduló tisztátalanságoknak is a használatos vegyi hatású anyagoknak, amelyek megtámadják a vasat és ennek folytán a kanna felületén, főképpen a szegélye mentén keletkezett érdesség a szálaknak az előfonó gépbe vezetését fékezi, sőt el is szakítja a szálakat. E hátrányok elkerülésére próbálkoztak többféle anyaggal, de sikertelenül. Még legmegfelelőbbnek látszott a Vulkanfiber, de amellett, hogy ez egymagában nem elég merev és ezért vasalásra szorul, aminek megoldása nehézségekbe ütközik, nagy hátránya, hogy külföldről szerezhető csak be és eme beszerzési nehézség mellett még drága is. A találmány szerint a száltartó edényt, illetve fonókannát alumíniumból vagy alumíniumötvözetű részekből összeállítva készítjük, mégpedig oly szerkezeti megoldással és munkaműveleti folyamat szerint, melynek révén az elmondott hátrányok teljesen megszűnnek. A találmány lényege és a fonókanna előállítási eljárása a rajzon ábrázolt példaképpeni kiviteli alak leírása kapcsán van az alábbiakban bővebben ismertetve. A rajzon az 1—6. ábrák a kanna előállítási munkaműveleteit szemléltetik. A száltartó kanna (fonókanna) 1 palástja hengeresre meghajlított lemezből van, melyet egymáshoz csatlakozó, illetve átlapolt szegélyeiken a 2 szegecsek erősítenek össze (1. álbra). Készíthető azonban a kanna köpenycsőből is, melyet a kellő hosszra ledarabolnak. Külön elkészítjük célszerűen lemezből sajtolással (húzással) a 2. ábra szerinti edényalakot, melynek 3 szegélye peremszerűen ki, illetve vissza van hajlítva és annak merevítése végett huzal- vagy gömbvas van előnyösen bele peremezve. Ezt az edényt kb. magassága közepetáján a 3. ábra szerint kettévágjuk és az ilymódon végrehajtott megosztás révén kapjuk a 4 felsőrészt vagy gallért és az 5 alsórészt vagy feneket. Ezután a 4 gallért és az 5 feneket (utóbbit megfordítva) a 4. ábra szerint behelyezzük az 1 köpenybe. Az 1 köpenyt alsó részén a 6 gyűrű veszi körül, mely célszerűen az 5 fenék fölé nyúlik. Az edényt alul a 7 gyűrű merevíti, amely előnyösen derékszögű idomból vagy derékszögű idom alakúra hajlított lemezből készülhet. E 7 gyűrűnek egyik 7a szára alátámasztja az 5 feneket, másik 7b szára pedig talpként megy körül az edény palástja és a 6 gyűrű alatt. A 7. talpgyűrűt, 5a fenékrészt, az 1 palástot és a 6 gyűrűt a körbemenően alkalmazott szegecsek tartják össze, ügy ezek, valamint a töSbi szegecsek is alumíniumból vagy más könnyűfémötvözetekből készülhetnek. Ezután a 4 gallért az 5. ábra szerint besajtoljuk vagy beperemezzük az 1 köpenybe, mégpedig lefelé szélesedően úgy, hogy annak -4a- palástrésze az 1 köpeny kifelé dudorodóan körbemenő -la- hornyába kapcsolódik, miközben a 3 szegélyt is előnyösen záródóan — ráperemezzük az -lbköpenyrészre, miáltal a 4 gallér körbemenően és szilárdan teljesen közrefogja az 1 köpenyt. E munkaműveleti eljárás és megoldás révén nemcsak azt érjük el, hogy az 1 köpeny, vagyis a száltartó kamra felső szélén körös-körül szilárdan ki van" merevítve, hanem sikerült elkerülni minden olyan élképződést, amely a kanriából a gépbe haladó szálat megbonthatná vagy megakaszthatná. Nemcsak a kanna 3 peremének körbemeriő gömbölyűsége folytán, hanem azáltal, hogy a merevítőgallér 4b éle is annyira el van távolítva aláperemezés (alámélyítés) révén a kanna széle mentén haladó textil-szálanyagtól, teljesen ki van zárva annak veszélye, hogy a szálanyag azzal érintkezésbe kerülhessen. Emellett a 4 gallér a kanna pereme mentén 4a palástrészével teljesen