140177. lajstromszámú szabadalom • Cellulózfoszlató berendezés

Megjelent 1950. évi augusztus 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140177 SZÁM 55a OSZTÁLY L-9926 ALAPSZÁM — (XIII/a) Cellulózfoszlató berendezés. Leje & Thurne Aktiebolag gyári cég, Stockholm A bejelentés napja: 1948 április 9. Svédországi elsőbbsége: 1947 december 8. A papiros gyári előállításának leggyakoribb nyersanyaga a cellulóz. Másik,, e célra, de kisebb mértékben használt nyersanyag a papírgyári hulladékpapír. A cellulózt a papírgyárak bálák alakjában szokták kapni, melyek rendesen legfel­jebb 10% vizet tartalmaznak. A száraz cellulózt, fínomfoszlatóban való kezelése előtt, kb. 4—8% cellulózt tartalmazó Szuszpenzió létesítése cél­jából, vízzel kell keverni. A hulladékpapírt ha­sonló kezelésnek vetik alá. Eddigelé a fínom­t foszlatót egyúttal a cellulóz vagy papírhulladék vizes szuszpenziójának létesítésére is felhasznál­ták. Mivel a fínomfoszlatók tulvalevőleg őrlő­szerszámok, csak igen cSekély hatásfokkal dol­goznák, ha azokat a vizes szuszpenzió létesíté­sére is használják, mely okból a fínomfoszlató­nak összhatásfoka tetemesen csökken. Az említett, hátrányok kiküszöbölésére irá­nyuló ismert javaslatok nem jártak kielégítő eredménnyel. Az egyik ismert javaslat értel­mében külön berendezés.t használnak a cellulóz vagy hulladékpapír keverésére és a keverék mozgásban tartására, oly célból, hogy a fínom­foszlatóban való kezelésre alkalmas szuszpen­zió létesüljön. Ez az ismert berendezés azonban nem szolgáltat minden tekintetben kielégítő ered­ményt, elsősorban azért nem, mert teljesítőképes­ségéhez viszonyítva aránylag nagy hajtóerőt igényelt. A találmány célja javított gép létesítése a cel­lulóz vagy hulladékpapír és víz keverékének kezelésére a fínomfoszlatóban gazdaságos mó­don továbbkezelhető, kellő konzisztenciájú szusz­penzió létesítése céljából. A találmány másik célja nagy hatásfokkal 1 működő gép létesítése, mely úgy van szerkeszt­ve, hogy centrifugái-szivattyúként is képes mű­ködni, miáltal a gép önürítővé válik. A találmány szerinti berendezés kádat vagy más, célszerűen fémlemezből készült hengeres tartályt ölel fel, melynek fenekénél vagy feneke közelében függélyes tengelyre szerelt pengeke­rék foglal helyet. A kerék pengéinek élcsúcsai a penge külső végéig vagy a pengevégeken túl terjedő tárcSát hordanak. A tárcsának központos nyilasa van, mely beömlő nyilast alkot. E nyila­son át a tartályban foglalt folyadék a pengeke­rék közepébe szivatik, ahonnan azután a pen­gék kifelé hajtják. Ilymódon a tartályban fog­lalt folyadék a pengekeréktől, a tartály feneke mentén, annak oldalfala felé, majd az oldalfal mentén felfelé, azután ismét be- és lefelé áram­lik, végül a szivattyú beömlési nyilasán át be­szívatík. A keringési folyamat azután megismét­lődik. A pengekerék tengelye rendesen függélyes irányban felfelé vonul a tartályon. A tengelyt tetszőleges erőforrás hajtja a tengely felső vé­gén elrendezett transzmisszió, .pl. kötél-, vagy szíjhajtás útján. Egy változatnál a tengelyt kü­lön motor közvetlenül vagy tengelykapcsoló út­ján hajtja. A feltüntetett megoldástól eltéröleg, a, tengely lefelé is nyúlhat és a tartály fenekén áthatoló, alsó végén is látható. Ez esetben a tartály belseje mentesül hajtóelemektől és csu­pán a tulajdonképpeni pengekerék foglal benne helyet. A pengekerék célszerűen aprító eszközökkel, pl. késpengék alakjában kiképezett görbített te­relőlemezekkel vagy pajzsokkal van ellátva, me­lyek a cellulóz-bálákról darabokat szakítanak le, illetve a hulladékpápirost felaprítják. A terelő-, lemezeket vagy pajzsokat késpengékként kiala­kítható karok hordják. A karok sugárirányú ké­sek is lehetnek. Emellett propeller-lapátokként is kialakíthatók oly célból, hogy a folyadéknak ten­gelymenti mozgást kölcsönözzenek. A pengekerék a tartályt kiürítő szivattyúnak lapátkereke gyanánt is működhet. E célból vagy állandóan a' tartály palástjában kialakított ki­ömlő nyilassal közlekedik vagy pedig azzal idő­szakosan kapcsolható. Mindkét esetben a szi­vattyúház egyik végfala a pengekerék tetejét alkotó tárcsa, a másik pedig a tartály feneke. Az első esetben a tartályban foglalt folyadék egy réSze folytonosan elszívatik, míg a másik eset­ben a tartály szakaszosan ürül ki. A rajzok mindkét megoldást szemléltetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom