140170. lajstromszámú szabadalom • Emulzió és eljárás szövetek színezésére

•Megjelent 1950. évi augusztus 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140170 SZÁM I 8m OSZTÁLY 1-4958 ALAPSZÁM — (XlV/e) Emulzió és eljárás szövetek színezésére. Inter chemical Corporation cég, New-York-ban, mint Booth Arthur vegyész, Little-Falís-i lakos jogutódja A bejelentés napja: 1947 december 31. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége: 1946 április 30. (A 8.700 1948. korm. sz. rendelet alapján) A találmány szövetek festésére vagy nyomta­tására való emulzióra vonatkozik. Ily célú emulziókat már használtak, amelyek külső fá­zisa pigmentet, vagyis nem oldódó festéket és ennek megkötésére való kötőanyagot, pl. heví­téssel keményedő, szerves oldószerben oldódó gyantát tartalmazó lakkból állott, míg belső fá­zisként diszpergált vizet tartalmazott. Ily emul­ziónak használatát szövetek nyomtatására a 2,222.581 és 2,222,582 sz. amerikai szabadalmi leírásokban ismertetik, míg a 2,248.696 sz. ame­rikai szabadalmi leírás az ily emulziókat szö­vetfestésre ismerteti. Az ilyen pigmentfestéktartalmú „víz a lakk­bán" emulziók szövetnyomtatásra vagy festésre előnyösek, mert ez az emulzió olcsó hordozóként használható a festék számára, olcsóbb és fény­állóbb festékek használatát engedi meg, a festék­tartalmú emulziót pedig könnyen lehet a szö­vetre felvinni, míg a nyomtatásnál szokatlan élességet ad. Emellett a szövet lágy fogású ma­rad, mert a kötőanyag a festéket az egyes ros­tokhoz ragasztja, a szálak közötti hézagokat át­hidaló folytonos hártya képzése nélkül. De az így festett vagy nyomtatott szövetek­nek az a hibájuk, hogy a festék könnyen lepereg róluk, vagyis pl. más szövethez dörzsölődve ez utóbbinak átadja a festék egy részét, ami főképpen sötétebb színárnyalatok esetében jelent­kezik erősen és így az eljárás alkalmazhatósá­gát korlátozza. Ennek a hátránynak a megszüntetésére kü­lönféle módszereket ajánlottak, de ezek egyik vagy másik okból alkalmatlanok voltak. így pl. a lepergést a már festett vagy megnyomtatott szövetnek bizonyos gyanták szerves oldatával vonhatjuk be, a gyantát pedig hevítéssel meg­keményítjük. Ez az eljárás költséges és kétszeri kezelést igényel. Az is segít, ha a lakkfázisbá több gyantát adunk, de ez költséges és a színek élénkségét is rontja. Mindkét módszer a szövetet rideg fogásúvá és merevvé teszi. A találmány szerint ezeket a hátrányokat oly emulzióval kerüljük el, amelynek belső vizes fá­zisában vízben oldhatatlan hártyaképző gyanta van diszpergálvá, míg külső, vízzel, nem keve­redő szerves anyagból álló fázisában oly illó, szer­ves oldószerben van a festek diszpergálvá, amely a belső fázisban diszpergált vízben oldhatatlan gyantái ugyancsak nem oldja. A külső, vízzel nem keveredő fázisban lévő festék oly lakkban lehet diszpergálvá, amely illó szerves oldószer­ben oldott oly hártyaképző kötőanyagból áll, amieilyben a belső fázisban lévő vízben oldhatat­lan gyanta ugyancsak oldhatatlan. A külső fá­zisban levő hártyaképző kötőanyagul heví­téssel keményedő, pl. melamin-formaldehid gyanta szolgálhat, míg a belső fázisban diszpergált gyanta valamely elasztomer, pél­dául butadién és akrilnitrií kaucsukszerű vegyes polimerizátuma lehet. Az „elasztomer" kifejezést a szakmában általánosan elfogadott és az „Industrial and Engineering Chemistry" című folyóirat 31. kötetének, 1939. évi augusz­tus havában megjelent 8. számában, a Harry L. Fischer-féte „Nomenclature of Synthetic Rub­bers" című cikkében a 942. és 944. lapokon ki­fejtett értelemben használjuk, a „rugalmas" ki­fejezés alatt pedig azt a tulajdonságot értjük, hogy az anyag igen nagyfokú deformálás után is, ismét felveszi eredeti méretét. A „diszper­zió" kifejezést pedig a vizesl fázisban lévő gyan­tára vonatkoztatva úgy értjük, hogy -akár szilárd, akár pedig cseppfolyós állapotban van a vizes közegben szuszpendálva. Ugy találtuk, hogy a pigmentfestékkel festett vagy nyomtatott szövet lepergési hajlamát a fo­gás keménységének előidézésé nélkül, a színek élénkítése mellett csökkenthetjük a találmány szerinti emulzió alkalmazásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom