140169. lajstromszámú szabadalom • Réteges lemez

2 140169 ban, célszerűen egymásra merőleges irányban rendezzük el. A csövek pl. úgy állíthatók elő, mint a gyufaskatulyák külső dobozai, azaz a furnirlemezek hajtogatásával és papirossal való körülragasztással, vagy pedig a furnirlemezek egymása átlapoló segélyrészeinek öSszeenyvezésével. A közbenső réteg furnirlemezeinek rostiránya célszerűen merőleges a hajtogatási élekre, azaz a fedőlapokra merőleges síkokban fekszik. A közbenső réteget célszerűen külön állítjuk elő, összefüggő testek alakjában és ezeket enyvezzük össze a fedőlapokkal. A furnirlemezeket, célszerűen tekercsről való lefejtés után, a rostirányra merőleges irányban bevágjuk (6. ábra). Az előállítás Szemszögéből nézve előnyös lehet, ha valamennyi bevágás a furnir ugyanazon oldalán fekszik. E célból azokat a bevágásokat, melyek ugyanazon hajtogatási él belső oldalán fekszenek, nyitott -8- szögletbevágásként, a többit pedig közönséges, éles -9- bevágásként alakítjuk ki. Az 5. ábra a 6. ábra szerint bevágott furnirlemezt hajtogatott állapotban szemlélteti, mimellett a bevágások között fekvő -10, 11, 12, 13, 14, 15- éS -16- részek a közbenső réteg háromszögalakű hasábjainak oldalait alkotják. A 7—9. ábrák három egymásra merőleges vetületben oly réteges lemezt szemléltetnek, melynek közbenső rétegét zeg-zúg allakban hajtogatott, oly furnirlemez alkotja, melynek a hajtogatási élekkel párhuzamos, azaz a rostok harántirányban fekvő -17- szélei egymást átlapolják, mig a rostiránnyal párhuzamos -18- végélek tompán fekszenek egymáson. A lemezeket a közbenső réteg sík oldalai fölé ragasztott -19-papiros-, szövet- stb. csíkok tartják össze, melyek a hajtogatott furnirok szomszédos -18- végélei közötti hézagokat lefedik (8. ábra). A lemez két vagy több, egymás fölé fektetett és enyvezés útján egymással egyesített furnir hajtogatásával rácsos szerkezetté alakított közbenső réteget is tartalmazhat. Ily lemez néhány kiviteli példáját a 10. éS 11. ábrák szemléltetik A 10. ábra szerinti kiviteli alak furnirból, kéregpapirosfoól, papirosból vagy rokonanyagokból való -20- lap segélyével egymással összeenyvezett, két -21, 22- közbenső réteget ölel fel, melyek mindegyikének a 7—9. ábrák szerinti, zárt, háromszögalakú csatornái vannak. A két egymással összeenyvezett lemez csatornái egymással párhuzamosak. Lehetséges azonban, sőt gyakran előnyös is, ha a közbenső réteg egymás fölött fekvő elemeiben a csatornák hosszirányai egymást keresztezik. Ilyfajta lemez kiviteli példáját all. ábra szemlélteti, ahol is a -23, 24- elemek az 1. ábra szerinti, derékszögű zeg-zúgalakban hajtogatott furnirlemezekből vannak. A találmány szerinti lemezek hang- és hőszigetelő lapokként, pl. falakban és födémekben is alkalmazhatók. Ez eSetben a réteglemezt a falon helyezik el és borítással látják el. A 7—11. ábrák szerinti réteges lemezek szigetelőlapokként is alkalmazhatók. Mind az ajtókhoz való szerkezeti elemként, mind a szigetelő lapokkénti alkalmazásánál a rácsos Szerkezet alkotta lemezek, pl. furnirból, kéregpapirosból, papirosból, szövetből való -25- kötőréteggel ragaszthatók át, mely ugyanolyan, mint a többrétegű lemez egyes elemei közötti -20- lap (10—11. ábra). A réteges lemezek fedőlapjai vékonyabb anyagból is készülhetnek, pl. egyszerű furnirtiól, kéregpapirosból, papirosból. A találmány szerint a furnirból készült rácsos szerkezetű közbenső rétegek alkalmazása tehát nincs korlátozva oly lamellás lemezekre, melyeknek mindkét oldalán részarányosán elrendezett, merev anyagú fedőlapok vannak. A közbenső rétegek kialakítása az ismertetett módtól öltérő is lehet. A rostirány, a bevágás, a hajtogatás, a furnir vastagsága és más tényezők, a szükséghez képest, sokféleképpen változtathatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Réteges lemez, különösen ajtókhoz és más effélékhez, mely közbenső réteggel összeenyvezett, egy- vagy többrétegű fedőlapokból áll, azzal jellemezve, hogy a közbenső réteg szögalakban hajtogatott furnirok allkotta rácsos szerkezetet tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szeririti réteges lemez kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a furnirnak a rostirányra célszerűen merőleges hajtogatási élei között létesített sík furnirfelületeknek legalább egy része, az egyik fedőlaptól a másikig terjed. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti réteges lemez kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fedőlapokat egymással összekötő furnirlemezek rostiránya a hajtogatási élekre merőleges. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti réteges lemez kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a furnirlemezek úgy vannak hajtogatva és összeillesztve, hogy a furnirlemezek között, illetve közöttük és a fedőlapok között végigmenő, hasábalakú csatornák keletkeznek. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti lemez kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a furnirlemezek derékszögű zeg-zug-alakban Vannak hajtogatva, úgy, hogy a fedőlapokon felfekvő részek a fedőlapokra merőleges felületükkel váltakoznak. 6. Az 1—4. igénypontok bármelyike Szerinti réteges lemez kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a furnirlemezek zeg-zug-alakban úgy vannak hajtogatva, hogy háromszögkeresztmetszetű zárt, hasábalakú csatornák keletkeznek, melyek alapfelületükkel, felváltva, az egyik vagy másik fedőlapon fekszenek fel. 7. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti réteges lemez kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a furnirlemezek egymás mellett fekvő négyszögletes csövekké vannak hajtogatva, melyeknek, két Szembenfekvő, párhuzamos felülete a fedőlapokkal össze van enyvezve. 8. A 7. igénypont szerinti réteges lemez kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a négyszögletes csövek tengelyei felváltva vagy csoportosan, különböző irányúak. 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti réteges lemez kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közibenső réteg két vágy több, egymással