140154. lajstromszámú szabadalom • Előtét mozgófényképfelvevő készülékekhez
Megjelent 1950. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HLVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140154 SZÁM ' 57a 33—63 OSZTÁLY D-5850 ALAPSZÁM — (lX/h) Előtét mozgófényképfelvevő készülékekhez DUFOUR Achille Pierre filmrendező, Paris A bejelentés napja: 1943 július 27. Franciaországi elsőbbsége: 1942 június 20. A találmány mozgófényképfelvevő készülékekre szerelhető oly előtét egy háttér és mozgó valóságos tárgyak, valamint kisméretű, de a felvett képeken nagy alkotmány illúzióját keltő betét egyidejű felvételére, amelyben egy kisegítő tárgylencse a háttér és a mozgó tárgyak valódi képét állítja elő a normális tárgylencse fénytani tengelyében elrendezett kisméretű betét síkjában, amely betétnek a háttérből és a mozgó tárgyakról érkező sugarakra nézve átlátszatlan részei vannak. A találmány értelmében a ráeső fénnyel megvilágított betét ama helyeken, ahol a betét megvilágításától függetlenül megvilágított háttérnek és a mozgó tárgyaknak látszaniuk kell, kivágott vagy teljesen átlátszó leplezőt alkot. A kisegítő tárgylencse és a fényképező kamra tárgylencséje közé iktatott optikai eszköz a háttér és a mozgó tárgyak képét létesítő kisegítő tárgylencsétől eredő fénysugarakat a kamra tárgylencséje felé konvergáltatja. Ezt a betét közelében elhelyezendő optikát akár a betét előtt, akár mögötte rendezhetjük el. A kisegítő fényforrással megvilágított betétet azonban célszerűen két kondenzor vagy kis gyújtótávolságú lencse között rendezzük el, hogy ily módon nagy látómezejű készüléket kaphassunk. A betétet akár a kamra tárgylencséje felé néző oldalán, akár pedig, ellenfény-hatás elérésére, a tárgy felé fordított oldalán világíthatjuk meg. A találmányt közelebbről a rajz kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a találmány kiviteli példájának metszete, a 2. és 3. ábra két másik kiviteli példa hasonló ábrázolása, a 4. ábra pedig a készülékkel felvett képet mutatja. Az 1 fényképészeti tárgylencse (amely egyszerű kondenzor, vagy. akár a legösszetettebb anasztigmát is" lehet) a fényképezendő tájról fordított képet ad. E kép,síkjában áll fordított helyzetben a 2 betét, melyet a tájjal akarunk kombinálni. Ezt a betétet egyszerű fénykép (kivágott másolt kép, üveglapra másolt és hátoldalán többé-kevésbbé átlátszatlanná tett pozitív, stb.) alkothatja, amelyet megfelelő 3 fényforrások (1. és 2. ábra) vagy az előtét 5 tokján alkalmazott 4 nyílások segítségével világítunk meg, amint a 3. ábra mutatja. A 2 betét közelében elhelyezett 6 lencSe domborúsága akkora, hogy a fényt a B felvevőkészülék A tárgylencséjében gyűjti össze és így mezőlencseként szerepel. A 6 lencse elrendezhető a 2 betét előtt (1. ábra) vagy mögötte (2. ábra) de célszerű a betét mindkét oldalán egy-egy 6 és" 6/a. lencsét (3. ábra) alkalmaznunk. E lencsék egyszerű összetartó lencsék, vagy akár teljesen kiegyenlített achromatikus lencsék lehetnek. A B kamra A lencséje rendes tárgylencse; minthogy azonban a filmen kapott kép egyenes állású, a filmet a szokásossal ellenkező értelemben kell járatnunk. Ez elérhető akár az egész kamra felfordításával, akár pedig úgy, hogy a kamra mechanikai Szerkezetét a normálissal ellentett értelemben forgatjuk. Az utóbbi esetben hangos filmnél meg kell fordítanunk a hangsáv helyét védő leplezőt is. Azonban mindeme gondoskodások mellőzhetővé válnak, ha a készülékhez prizmás, tükrös vagy más képfordító rendszert alkalmazunk. Célszerű vagy szükséges' lehet a B kamra normális A tárgylencséje elé, úgy mint arcképlencséknél, még egy (nem ábrázolt) összetartó lencsét iktatni, különösen akkor, ha a betét annyira közel esik a kamra tárgylencséjéhez, hogy a kamra ilyen kicsiny távolságra be Sem állítható. Az egész szerkezetet úgy kell elrendezni, főként pedig a mezőlencsék és a betét között akkora köztávolságot kell hagyni, hogy a betét megvilágítható legyen, illetve a megvilágításához szükséges eszközök elhelyezhetők legyenek. A kapott képet a 4. ábrán látjuk, ahol a a hátteret, c egy valóságos mozgó tárgy, b pedig a betét képét jelöli, amely utóbbi nagyméretű tájrészlet benyomását kelti. . Érthető, hogy a találmány csak oly esetekre alkalmas, amikor a mozgó tárgynak a betét mögött vagy mellette kell elhaladnia, de sohasem haladhat előtte, bár bizonyos távlati hatásokkal lehet azt a hatást is kelteni, hogy a mozgó tárgy a betét előtt van, holott a valóságban mellette halad.