140153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oktahidrotenantrén-2-karbonsavak és származékaik előállítására

4 110153 gőzölög. A reakcióelegyhez vizes ammonium­kloridoidatot adunk és ezután éterrel kivonatol­juk. Az oldószert vizes ammoniákoldattal és vízzel mossuk, megszárítjuk és elpárologtatjuk. A maradék hófehér kristályelegyet alkot, melyet acetonból és metanolból való frakcionált kikris­tályosítással választhatunk szét a CH3 'N -COOCH, xí-C-CH ÓH H8 C °-\/\/ képletű két 7-metoxi-l-oxi-l-etinil-2-metil-l, 2, 3, 4, 9, 10, 11, 12-okíahidrofenantrén-2-karbon­saytnetilészterré, melyek olvadáspontja 158— 159°, illetve 117—120". Az etinilcsoportnak az etilcsoporttá való át­alakítása céljából a magasabb olvadáspontú etinilkarbinolnak, melyet az alacsonyabb olva­dáspontú izomertől nem teljesen szabadítottuk meg, 7, 8 súlyrészét 250 térfogatrész metanol­ban 0,8 súlyrész platinaoxid jelenlétében hidro­génezzük. A kiszámított mennyiségű hidrogén felvétele után a hidrogénezés abbamarad. Ez­után a katalizátorról leszűrünk és a metanolos oldatot erősen besűrítjük. Kihűléskor az 1. pél­dában ismertetett, 102—103° olvadáspontú 7-metoxi-l-oix-l-etil-2-metil-l, 2, 3, 4, 9, 10, 11, i 2-oktahidrofenantrén-2-karbonsaVmetilészternek több mint 7 súlyrésze kristályosodik ki. 3. példa. A 7-metoxi-l-oxo-2-metil-l, 2, 3, 4, 9, 10, 11, 12-oktahidrofenantrén - 2 - karbonsavmetilészter 86—88°-on olvadó racemátjának 1,5 súlyrészét a 2. példa adatai szerint éteres szuszpenzióban olyan nátriumaeetilénídoldattal hagyjuk rea­gálni, melyet 0,5 súlyrész nátriumból, 30 térfo­gatrész cseppfolyós ammóniákból és csekély feleslegben alkalmazott acetilénből állítottunk volt elő. Az aceton és metanol elegyéből való átkristályosítás után prizmák alakjában kris­tályosodó reakciótermék a 139—141° olvadás­pontú 7-metoxi-l-oxi-l-etinil-l, 2, 3, 4, 9, 10, 11, 12-oktahidrofenantrén-2-karbonsavmetilészter. A karbinol 1 súlyrészét ezután 50 térfogatrész alkoholban, 0,1 súlyrésznyi mennyiségű platina­katalizátor jelenlétében, 7-metoxi-l-oxi l-etil-2-metil-1, 2, 3, 4, 9, 10, 11, 12-oktahidrofenan­trén-2-karbonsavmetilészterré hidrogénezzük, melyet metanolból való átkristályosítás után 112,5—114° olvadáspontú hosszú tűk alakjában kapunk. Az aoetilénnak hozzákötését és a kapott hár­mas acetilénkötés hidrogénezését analóg módon más 1-ketooktahidrofenantrénekkel pl. a 7-me­toxi-l-oxo-2-metil-l, 2, 3, 4, 9, 10, 11, 12-okta­hidrofenantrén-2-karbonsavmetilészter 101— 102 fokon, illetve 127—128°-on olvadó racemátjaival is foganatosíthatjuk. Az így kapott termékeket ezután az 1. példában megadott módon alakít­juk át a megfelelő oktahidrofenantrén-2-karbon­savakká. így pl. a 127—128°-on olvadó 7-metoxi­l-oxo-2-metil-l, 2, 3, 4, 9, 10, 11, 12-oktahidro­fenantrén - 2 - karbonsavmetilészterből a 213— 215°-on olvadó 7-metoxi-l-etil-2-metil-l, 2,3,4,9, 10, 11, 12-oktahidrofenantrén-2-karbonsavat ál­líthatjuk elő, mely a metoxicsoport lehasítása után a megfelelő, 212—214°-on olvadó oxisavat szolgáltatja. 4. példa. Az 1. példában ismertetett, 227—229° olva­dáspontú, 7-metoxi-l-etil-2-metil-l, 2, 3, 4, 9, 10, 11, 12-oktahidrofenantrén-2-karbonsav 2, 3, súlyrészét 50 térfogatrész benzolban szuszpen­dáljuk és 5 térfogatrész oxalilkloridot csepeg­tetünk hozzá. Rövid ideig tartó felmelegítés után a reakció hevesen megindul. A reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk és azután az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A világossárga színezetű olaj alakjában kapott maradék petroléter hozzáadására kristályosodik. A benzol és petroléter elegyéből való átkristá­lyosítással kapott, CH 3 COC1 C2 H 5 HsC0"\/\/ képletű, 7-metoxi-l-etil-2-metil-l, 2, 3, 4, 9, 10, 11, 12-oktahidrofenantrén-2-karbonsavklorid ol­vadáspontja 90—91°. E 90—91° olvadáspontú savklorid 2 súlyré­szét nitrogénatmoszférában 2 súlyrész 1-méntol­lal olajfürdőn 110°-on megolvasztjuk. Kb. 120° olajfürdőhőmérsékletnél heves klórhidrogénfej lődés következik be, mely 1 qra múlva befeje­ződik. A kihűlt ömlesztéket benzol és petroléter elegyében oldjuk és 50 súlyrész aluminiumoxi­don kromatografáljuk. Petroléterrel való kioldás és az oldószer elpárologtatása útján a tiszta 7-metoxi-l-etil-2-metil-l, 2, 3, 4, 9, 10, 11, Í2-oktahidrofenantrén-2-barbonvas -1- mentilésztert színtelen olaj alakjában kapjuk. Analóg módon reagál a fentismertetett sav­klorid például alkoholokkal, aminoalkoholokkal, oxisavakkal vagy fenolokkal, a megfelelő észte­rek képződése mellett. A karboxilcsoport elész­teresítését úgy is foganatosíthatjuk, hogy a kar­bonsav valamely sóját, pl. nátriumsóját, a meg­felelő halogénvegyülettel együtt hevítjük. 5. példa. Az 1. példában ismertetett, 181 — 182° olvadás­pontú 7-oxi-l-etil-2-metil-l, 2, 3, 4, 9, 10, II, 12-oktahidrogénfenantrén-2-karbonsav 1 súlyré­széhez csekély feleslegben éteres diazometán­oldatot adunk. Az oldószer elpárologtatása után olaj alakjában kapott 7-oxi-l-eíil-2-metil-l, 2, 3, 4, 9, 10, 11, 12-oktahidrofenantrén-2-karbonsav­metilésztert további tisztítás nélkül 30 térfogat­rész 2-n. vizes nátriumhidroxidoldatban oldjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom