140149. lajstromszámú szabadalom • Egyengető és méretadó (kaliberező) berendezés varratnélküli csövekhez

140149 E szög értékét bizonyos módon 22°-ig növelhet­jük, ha a tömböt a 2. ábra szerint egy -S-tolószerv állandó számottevő erővel vagy leg­alább is a behatolás megvalósítása végett in­dító erővel nyomja. Áz -S- tolószervvel a tömbre gyakorolt külső nyomást a henger belépő részének kúpos vagy görbe szelvényű részével lehet helyettesíteni. Minthogy a hengerlő -L- rész támadását az előző, vékonyító és egyengető -R- résztől át­adott tolóerő elősegíti, az ennek a fokozatnak hajlását jellemző szög mindenesetre elérheti a 22°-ot. Az v. és ß szögek értékének növelésével arányosan csökkenthető az egyengető és hen­gerlő részek hossza. E hosszúságok csökkenté­sével a hengerek hatását az annak alávetett meleg acél jobban elviseli, úgyhogy ezzel az esetleges helyi porozusságokból és bemélyedé­sekből eredő külső pikkelyek kiküszöbölődnek. Természetesen, ha egyedül csak a tömb véko nyitásáról van szó, falainak egyengetése vé­gett, a hengerek és az -M- 'tövis közötti haránt­irányú hengerlés nélkül, a hengerek szelvényé­nek csupán egyetlen vékonyító szakasza van (2. ábra), melynek esetében az a szög értéke 8 és 22° között fekszik, aszerint, hogy az üre­ges tömb szabadon támad-e, vagy pedig azt állandó külső erővel vagy pedig az ugyanazon henger elülső részén elrendezett, enyhen kúpos vagy domborúan görbe szelvényű belépő résszel toljuk előre. így pl. a hengerlő hengereknek az 1. ábrán látható szelvénye esetén az a és ß szögek értéke célszerűen 13, illetve 20° lehet, elérve ezzel az üreges tömb önműködő előrehaladását. Az üreges tömb és a vezetőgörgő eltérő kerü­leti sebességéből eredő, már említett kellemet­lenségek elkerülése végett a találmány ezen­felül e görgők különleges szerkesztéséről is gon­doskodik, amint az a 3. ábrából következik. A rajz szerint ennek a görgőnek egy kisebb átmérőjű, a görgő -2- tengelyével szilárdan összekötött -1- szakasza van, amely tengely a -4- csapágyakban forgathatóan ágyazott két -3-csapban végződik. A -2- tengelynek az -1- sza­kasz és a -3- csap közötti részén két közbülső -5- csapágy között a görgő hátsó, kimeneti, na­gyobb átmérőjű -6- szakasza van szabadon fo­roghatóan elrendezve. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen görgőrész nagyobb átmérője mellett is szabadon alkalmazkodhat ahhoz a csökkent ke­rületi sebességhez, mellyel a -B- üreges tömb kisebb átmérőjének megfelelően forog, anélkül, hogy kellemetlen csúszások lépnének fel. Jobb szabályozás lehetősége, vagyis avégett, hogy a belépő oldali vezető részt, illetőleg a kilépő részt az üreges tömbhöz képest közelít­hessük, vagy távolíthassuk és hogy ezeket egy­mástól függetlenül tehessük, a találmány sze­rint a vezetőgörgőt három egymástól független görgőre választjuk szét, melyek egy erős csa­varhoz vannak kapcsolva, mely csavar a tömb­höz viszonyított sugárirányú sza,bályozasul<at végzi, annak átmérője szerint, a szelvény véko­nyító része előtt és után és a hengerlés magas­sága szerint a hengerjárat tengelye fölött vagy az alatt. Egyetlen vékonyító vagy hengerlőrészes <zel­vényű hengeres hengerjárat esetén, amint ;iz a 4. és 5. ábrán látható, az egymástól független görgők száma kettőre van csökkentve, melyek közül az egyik -7- görgő a -9- hengerek Ibene­netelénél, míg a másik'-8- görgő azok kilípő oldalán van elrendezve. Mindegyik -7- és -8-görgőt a -11- csapok útján a -12- csavarokban végződő, hüvelyekben rögzített -10- kengyelek tartják, amely csalvarokkal a -7- és -8- görgő­ket a -B- tömb hengerlési tengelyéhez képest közelíteni és távolítani lehet. A görgők ilyen független elrendezése folytán, mely görgők ten­gelycsápjai sokkal kisebb átmérőjűek, a görgők átmérői is sokkal kisebbre adódnak, úgyhogy azok a két munkahenger között mélyebbre ha­tolhatnak be, s így kisebb tömbök hengerlését is lehetővé teszik, mint ahogy az eddig lehetsé­ges volt és lehetővé teszik azt, hogy ezenfelül valamivel a hengerjárat tengelye fölött vagy alatt az eddig alkalmazottakénál számottevően nagyobb munkahengerátmérőkkel dolgozhas­sunk. Ez a két vagy több egymástól független és szabályozható vezetőgörgő alkalmazására vo­natkozó újítás természetesen kiterjed a két ke­resztezett-hengeres olyan hengerlési rendsze­rekre is, melyeknél a hengereknek normális, rövid csökkentő részek nélküli szelvénye van, így pl. a Mannesmann-féle eljárásnál szokásos, mindkét vége felé kúpos vagy tárcsás hen­gerlőrendszerekre is. A találmányt erőtanilag tetszés szerinti mó­don valósíthatjuk meg, így pl. a 3. ábra pél­dája szerint minden görgőnek több részre való osztásával, anélkül, hogy a találmány köréből kilépnénk. Szabadalmi igénypontok: 1. Egyengető és méretadó (kaliberező) be­rendezés hengerlőhengerekkel, varratnélküli csöveknek előzetesen lyukasztott tömbökből való előállítására, melynél a hengereknek a falak egyengetését foganatosító domború, vékonyító szakasza van, melyre jellemző, hogy a dom­ború, vékonyító szakasz átlagos hajlásszöge 8 és 22° között van. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az említett szög 8 és 15° között van és hogy a vékonyító sza­kasz úgy van kialakítva, hogy az üreges tömb megragadására és a hengerek közé behúzására külön előretoló szervek nélkül is alkalmas. 3. Az 1. igénypont szerinti egyengető és rné­retadó berendezés kiviteli alakja, jellemezve az üreges tömb megragadását biztosító külső előre­toló szervekkel. 4. A 2. és 3. igénypont szerinti egyengető és méretadó berendezés kiviteli alakja, melyre jel­lemző, hogy a hengerlő rész bevezető részének hajlásszöge 15 és 22' között van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom