140115. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső elektrontükörrel
Megjelent 1950. évi június hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140115 SZÁM 21g 1—16 OSZTÁLY P-11102 ALAPSZÁM — (Vll/d) „Villamos kisütőcs» elektrontükörrel." N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven-ban (Németalföld) A bejelentés napja: 1944 május 9. Németalföldi elsőbbsége: 1943 május 11. . A találmány oly villamos kisütőcső, amelyben nyalábolt elektronáram eredeti irányát elektrontükröző elektróda mezeje jnegváltoztatja. Braun-csövekben,- távolbalátó és hasonló csövekben' nyalábolt elektronáramot irányítanak fluoreszkáló ernyőre vagy több felfogóelektródára. Ilyen elektronnyalábot különféle elektródák általában akként befolyásolnak, hogy a fluoresz• káló ernyő vagy a felfogóelektródák helyén a nyalábnak jóformán minden elektronja ugyanarra a helyre csapjon. A távolbalátókhoz használt féleségű lumineszkálóernyővel felszerelt csövekben az elektronok rácsapásánalí helye áz ernyőn pontalakú; erősítésre, egyenirányításra és hasonló célokra való felfogóelektródákkal felszerelt csövekben ellenben az elektronok rácsapásának helye a felfogó-elektródákon gyakran vonalalakú. Általában megkülönböztetnek pontfókuszt és vonalfókuszt. Az elektronoknak vonalvagy_ pontfókuszba gyűjtése különfélekép történ1 hetik. Egyes csövekben a fókuszba gyűjtés mindjárt a katóda után megy végbe, úgy, hogy a nyaláb az úthosszának legnagyobb részén nagyjából változatlan keresztmetszetű nyalábba gyűjtött nyaláb bizonyos részeken divergáló, más részeken konvergáló. Nem közvetlenül a katóda után változatlan keresztmetszetű nyalábbav gyűjtött elektronáram alkalmazásának előnye, "hogy nagyobb lehet az elektronintenzitás. Ilyen nyaláb tehát különösen előnyös olyan felfogóelektródás csövek esetén, amikor a nyaláb szállította elektronmennyiségnek igen nagy a fontossága. A fókuszbagyüjtés akként történhetik, hogy a nyaláb kétoldalasán, vagy minden oldal felé részarányos. Egy kétoldalasán részarányos alakot, például akként kapunk, hogy hosszúra nyújtott katódát i és olyan, nyaláboló elektródákat alkalmazunk, hogy csak egyetlen, a katódára merőleges irányban következik be fókuszbagyüjtés. Az ilyen fókuszbagyüjto rendszert „optikai hengeres rendszerbnek neveznek. Minden oldal felé részarányos alakba való fókuszozás például hengeres elektródával érhető el. Minthogy, amint fentebb említettük, a nyaláb végén pont- vagy vonalfókusz kívánatos, divergáló nyalábot konvergáló.vá kell változtatnunk. Ez például elektronlencsével történhetik. De ha a csőben egy vagy több, elektrontükröző mezőt létesítő tükrözőelektróda is van, akkor a nyalábot úgy változtathatjuk konvergálóvá, hogy a tükrözőelektródáknak együttvéve görbített vagy tört felületet adunk, amint ezt egyik korábbi, közzé még nem tett bejelentésünkben ismertettük. Minden nyalábolt elektronáramú és elektrontükrös csőben kívánatos, hogy az elektronoknak a tértöltéstől eredő szóródását korlátozzuk, mert különben nem kaphatunk jó vonal- vagy pontfókuszt. . A találmánybeli villamos kisütőcsőben a katódától emittált elektronok oly nyalábbá egyesülnek, melynek eredeti irányát elektrontükör mezeje megváltoztatja és a tükröző elektródának az elektronnyaláb két oldalára terjedő s a nyaláb elektronjainak szóródását csökkentő részei vannak. Az elektrontükröt a találmánybeli csövekben egy vagy több oly elektróda is alkotjiatj a, amelyek együttvéve alkotnak akként görbülő vagy tört felületet, hogy ez' a nyalábot konvergálóvá változtatja. : Nyalábolt elektronáramú csőberí a vezérlés igen gyakran eltérítéssel történik. Az eltérítő elektródák a legtöbb esetben lemezalakúak és aránylag közel vannak a nyaláboló elektródák-., hoz. A tükröző elektróda több részből is^ állhat és ezekre a részekre adhatjuk az eltérítő feszültséget. Ilyen tükröző elektródát is,alkalmazhatunk a találmánybeli csőben. A találmánybeli csőben a tükröző elektróda- • nak igen különböző alakjai lehetnek. Allhat például egy sík részből, amelyre a nyalábot irányítjuk és ehhez csatlakozó, az elektronnyaláb két oldalára terjedő sík részekből. Az utóbbiak ez esetben 180°-nál kisebb szög alatt csatlakoznak v az előbbihez. Más kiviteli alakban a tükröző elektróda egy görbített részből áll, melyre a nyalábot, irányítjuk s amely már maga is konvergenciát idéz elő és ehhez csatlakozó, a nyaláb két oldalára eső görbített részekből, melyeknek görbületi sugara kisebb, mint az előbb említett
