140112. lajstromszámú szabadalom • Keverő áramkör

Megjelent 1950. évi június hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS * 140112 SZÁM 21a4 21—35 OSZTÁLY P-11032 ALAPSZÁM — (Vll/j,—1/r.) „Keverö áramkör." N. V. Philips1 Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven-ban (Németalföld) A bejelentés napja: 1944 március 24. Németalföldi elsőbbsége: 1943 március 27. A találmány oly keverő áramkörre vonatko­zik, amely különösen alkalmas rövid hullámok­hoz s amelyben a beérkező rezgéseket ellen­ütemű kapcsolásban, a helyi rezgéséket pedig egyfázisú kapcsolásban adjuk a két külső rend­szer (keverő rendszer) bemeneti elektródáira. Ultra-nagy frekvenciák átvitelekor ennek a vevő eljárásnak előnye, hogy enyhe bemeneti csillapí­tással és kedvezőbb jel-zavar aránnyal jár. Az ilyen áramkörnek azonban hátránya, hogy a keverő rendszerek bemeneti impedanciája, különösen. ultra-rövid hullámok vétele esetén, csak kis értékű, minek következtében az egyes rendszerek bemeneti elektródái között a helyi rez­gések frekvenciájával keletkező feszültség rend­szerint túl kicsiny. Hogy a keverő rendszerek be­meneti elektródáinak lehető nagy ilyen frekven­ciájú feszültséget adjunk, azt az (egyfázisú) áram­kört, melyet az ellenütemű áramkör két felének pá­ronként párhuzamosan kapcsolt impedanciái és a két kisütő rendszernek párhuzamosan kapcsolt bemeneti impedanciái a két rendszer bemeneti áramköreinek közös impendanciáival alkotnak, a helyi rezgések frekvenciájára hangoljuk Az „ellenütemű áramkör" kifejezésen itt a ki­sütő rendszerek két egymással nem közvetlenül kapcsolt bemeneti elektródája között lévő ama impedanciák összessége értendő, melyeken a be­jövő rezgések frekvenciájával rezgő áramok ha­ladnak át, a „kisütő rendszer bemeneti áramköre" kifejezésen pedig a kisütő rendszer bemeneti elektródái között lévő valamennyi impedancia értendő, amelyben ennek a rendszernek áramai a helyi rezgések frekvenciájával rezegnek. Hogy a találmány világosan megérthető és könnyen foganatosítható legyen, (azt a több ki­viteli alakját ábrázoló, mellékelt rajz kapcsán részletesebben ismertetjük. Az 1. 'ábra rövid hullámok vételére való lebeg­tető vevő egy részét alkotó oly keverő áramkört tüntet fel, amelyben a helyi rezgéseket egy fázis­ban, a beérkező rezgéseket pedig ellenütemű kap­csolásban visszük be hangolható Lecher-rendsze-Ten át a 1', 1" keverő rendszerekbe. A kétpó­lusú 2\ 2" iantennával felfogott rezgéseket két 3', 3" vezetőnek adjuk át, amelyek rövidre záró 4 híd segítségével a beérkező nagyfrekvenciájú rezgésekre hangolt Lecher-rendszer részét alkot­ják. A 2', 2" antennát úgy kötjük össze a 3', 3" Lecher-rendszerrel, hogy az antenna és 'a keverő rendszerek között a legjobb összeműködést biz­tosítjuk. A legjobb összeműködésen olyan egymás­hoz alkalmazkodást értünk, amely vagy maximá­lis jel-zörej, arányt vagy maximális erősítést ered­ményez. A 3', 3" vezetőket az egyetlen kisütő­csőbe zárt két diódából álló 1', 1" keverő rendsze­rek anódáihoz kapcsoljuk. A két keverő dióda katódái egymással össze vannak kötve és csat­lakozási pontjuk a helyi rezgések gerjesztésére alkalmazott 0 feszültségforráson át földelve van. Következésképpen a tbeérkező rezgéseket a Lecher-rendszeren át ellenütemű kapcsolásban, a helyi rezgéseket pedig ú. n. „katóda-injekció" útján egy fázisban (ugyanabban |a fázisban) ad­juk a két 1', 1" dióda bemeneti elektródáira. Ilyen áramkör esetén, mint fentebb említettük, a gyakorlatban igen nehéznek bizonyult, hogy a keverő rendszerekben a helyi rezgések frekven­ciáján elegendő feszültséget érjünk el. A találmány értelmében ezt a nehézséget úgy küszöböljük ki, hogy taz egyfázisú áramkört, amelyet a szóbanforgó esetben a két kisütő rend­szer párhuzamosan kapcsolt bemeneti impedan­ciái (melyeket a rajzon az 5', 5" kapacitások je­leznek) és az éllenütemű áramkör két felének páronként párhuzamosan kapcsolt impendenciái (a szóbanforgó egetben a 3', 3 vezetők) a két rend­szer bemeneti áramköreinek közös impedanciá­val (a szóbanforgó esetben a 3', 3" vezetők impe­danciája a környezetükhöz képest, valamint a 0 helyi oszcillátor impedanciája) alkotnak, a helyi rezgések frekvenciájára hangoljuk. A 2. ábrán látható kiviteli alak esetében ez a hangolás egyszerű módon foganatosítható. E végből a 3', 3" Lecher-drótokat 6', 6" részekkel megtoldjuk, melyeknek végeit földelt rövidre­záró 7 híddal kötjük össze és a meghosszabbítá­soknak (a rövidrezárt 7 híd állításával) oly érté­ket adunk, hogy mz egyfázisú áramkör a helyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom