140107. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciavasmagos cséve
Megjelent 1950. évi június hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LElRÁS 140107 SZÁM 21a4 64-77 OSZTÁLY P-10783 ALAPSZÁM — (VIl/j) „Nagyfrekvenciavasmagos cséve." N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven (Németalföld) A bejelentés napja: 1943 augusztus 24. Németalföldi elsőbbsége: 1942 augusztus 27. A találmány nagyfrekvenciavasmagos cséve, amely áll nagyfrekvenciavasból való magból, ezen elrendezett tekercselésből és szintén nagyfrekvenciavasból való köpenyből, mely a magot minden oldalról körülveszi, emellett a mag és a köpeny között nincsenek légrések. Ezeket a „köpenyes magcsévé" néven ismeretes nagyfrekvenciacsévéket rádióvevőkészülékekben, beállítható kondenzátorral hangolható rezgőkörök önindukciócsévéjeként használják. E csévék tömeggyártásakor a. kívánt önindukcióértéktől mindig némi eltérések lépnek fel, melyek a kívánt értékre való, utólagos beállítást tesznek -szükségessé. A köpenyes magcsévék egyik ismeretes szerkezeténél ez a beállítás azzal válik lehetségessé, hogy a köpeny két részből áll, melyek közül az egyik a maggal van szilárdan öszszekötve és a másik gyűrűalakú kivitelű, mely gyűrű a magon és az előbb említett köpenyrészen belül eltolható. Ha a. gyűrűt elcsúsztatjuk, az önindukció a mágneses kör mágneses ellenállásának változása következtében változik. A mágneses ellenállásnak ez a változása kizárólag az erővonalúthossz növekedésének vagy csökkenésének a következménye. Ennek hátránya, hogy az önindukció beállítása mindig a veszteségek változásával jár, mert pl. az erővonalút meghoszszabbítása a vastérfogatot növeli, ami, mint ismeretes, a veszteségeket növeli. A találmány célja olyan szerkezet megadása, melynél a köpenyes magcsévék önindukciójának beállítása lehetséges anélkül, hogy emellett a vastérfogat változnék, úgyhogy az önindukció beállítása a cséve veszteségeit nem folyásolja be említésre méltó módon. Ezt a célt a találmány szerint.azzal érjük el, hogy a köpeny két részből áll akként, hogy e részek közül legalább az egyik a magon eltolható és a két köpenyrész között beállítható légrés alakul, emellett a mag és a köpeny között nincsenek változó légrések. A rajz a találmány szerinti nagyfrekvenciacséye két foganatosítási példáját mutatja. Az 1. ábrán cséve látható nagyfrekvenciavasból való, hengeres 1 maggal. A köpeny két, szintén nagyfrekvenciavasból való, hengeres 2 és 3 részből áll, melyeknek mindegyike az 1 magon eltolható elrendezésű. Az 1 magon levő tekercselést 4 jelöli. A két 2 és 3 köpenyrésznek egymáshoz képest való elcsúsztatásával a közöttük levő 5 légrést és ezzel a cséve önindukcióját állíthatjuk -be. Mivel már a légrés csekély változtatása a kör mágneses ellenállásának tetemes változásával jár és általában az önindukciónak a kívánt értéktől való eltérése csekély, csupán kicsiny légrésváltozások szükségesek az önindukciónak a kívánt értékre való beállítására, úgyhogy a beállítás következtében a vastérfogat, nem változik említésre méltó módon. Ennek következtében a veszteségek is gyakorlatilag változatlanok maradnak. A 2. ábra szerinti foganatosítás az 1. ábráétól csak abban tér el, hogy csak az egyik köpenyrész, nevezetesen a 3 rész tolható el az 1 magon. A másik 2 rész az 1 maggal mechanikai egységet alkot. Szabadalmi igénypont. Nagyfrekvenciavasmagos cséve, amely nagyfrekvenciavasból való magból, ezen elrendezett tekercselésből és szintén nagyfrekvenciavasból való köpenyből áll, mely utóbbi a magot és a tekercselést minden oldalról körülveszi, azzal jellemezve, hogy a köpeny két részből áll akként, hogy legalább az egyik rész a rnagon eltolható és 'a két köpenyrész között beállítható légrés alakul, emellett a mag és a köpeny között nincsenek változó légrések. 1 rajzlap-melléklettel.
